Az eRecept a gyakorlatban - 1. rész

Néhány héttel ezelőtt adta hírül az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), hogy sikeresen lezárult az intézményközi adatáramlás megvalósítását célzó TIOP projektjük. Ez lényegében azt jelenti, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) működéséhez szükséges alapfeltételek biztosítottak, így nincs akadálya annak, hogy 2016 elejétől elkezdődjön az e-egészségügy különböző elemeinek és funkcióinak tesztelése a pilot intézményekben.

hirdetés

Ha minden jól alakul, akkor az eRecept használata 2017 januárjától minden gyógyszertárban kötelezővé válik. Bár az egyes elemek a rendszer kipróbálása közben tapasztaltak alapján még változhatnak, javasolt áttekinteni, hogy mit tudhattunk meg eddig az eRecept gyakorlati alkalmazásáról.

Először is fontos megemlíteni, hogy a papír alapú vények nem szűnnek meg egyik pillanatról a másikra. A rendszer fokozatos bevezetése során a cél az, hogy az elektronikus vények aránya a bevezetést követően a lehető legnagyobb mértékben növekedjen, de emellett a papír alapú vényeket még sokáig használhatjuk majd. Ugyancsak fontos eleme a rendszernek, hogy a gyógyszerek felírási és kiadási szabályai az elektronikus vények bevezetésével nem változnak jelentősen, és egyaránt vonatkoznak majd az elektronikus és a hagyományos vényekre is. A jövőben különbséget jelent majd a vények megőrzése között, hogy a papír alapú vények megőrzéséért továbbra is a gyógyszertárak lesznek a felelősek, míg az elektronikus változatért az EESZT működtetője felel majd. Lényeges kitétel, hogy a fokozottan ellenőrzött szerek rendelése egyelőre marad a papír alapú vényeken.

Mi változik a gyógyszerek felírásánál?

A társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi intézményeknek 2017 elejétől mindenképpen kötelező lesz csatlakozni az EESZT-hez, de azt az orvos dönt majd el, hogy hagyományos vagy elektronikus receptet ír-e fel. Ha a beteg erre engedélyt ad, akkor a gyógyszerek felírása előtt az orvos azt is leellenőrizheti, hogy más orvosok mikor és milyen vényeket írtak fel a betegnek korábban. Emellett a tervek szerint a rendszer képes lesz interakció vizsgálatára is.

Ha az orvos úgy határoz, hogy a korábbiaknak megfelelően papír alapú vényt állít ki, akkor a jelenlegi gyakorlathoz képest nem lesz jelentős változás: az EESZT-ben csak az orvosi vizsgálathoz kapcsolódó adatokat kell rögzítenie. Az elektronikus vény felírása a gyakorlatban ezzel szemben azt jelenteni, hogy az orvos a saját vényfelíró programjának segítségével a szükséges adatokat nem papírra nyomtatja ki, hanem az EESZT-ben elektronikus vényként rögzíti majd. Ennek módosítására a rögzítést követően az orvos részéről sem lesz lehetőség. Ha javításra lenne szükség, akkor érvényteleníteni lehet majd az e-vényt, és újat kell rögzíteni helyette.

Ha a beteg szeretné leellenőrizni, hogy milyen gyógyszereket írtak fel neki, akkor az erre a célra kialakított portált kell majd használnia, ahol láthatja majd az érvényes, és a már kiváltott receptjeit is. Ebben a folyamatban papír alapú dokumentáció kiállítása nem szükséges, de a fejlesztők gondoltak azokra is, akik nem szeretnek „üres kézzel” távozni a rendelőből. Az ő részükre az orvosnak lehetősége van egy tájékoztató nyomtatására, mely egyetlen lapon tartalmazza majd az összes szükséges adatot az aktuálisan felírt összes vényről.

A papír alapú vényekhez hasonlóan a tájékoztató tartalmazza majd a beteg és a rendelő orvos azonosításához szükséges adatokat, valamint a felírt gyógyszerekkel kapcsolatos információkat is, így rajta lesz a gyógyszer neve, hatáserőssége, kiszerelése és adagolása is. A gyorsabb azonosítás elősegítése érdekében a tájékoztatón elhelyeznek egy egyedi vonalkódot is. A rendszer bevezetését követően a tájékoztató nyomtatása egy ideig kötelező lesz, azonban a későbbiekben már csak a beteg külön kérésére kell majd kiállítani.

Forrás: HGYSZ

http://hgysz.hu

Szerző:

PHARMINDEX Online