Egyre több a kérdés a Zika-vírus körül

A legtöbben nem hiszik, hogy kormányuk megfelelően tudná kezelni a járványt, és problémát jelent az egészségügy színvonala is – derül ki az RIWI Corporation adatelemző cég felméréséből. „Bár sok a jól képzett orvos, de olyan alapvető felszerelésekből is hiány van, mint a fecskendő vagy a paracetamol” – mondta Alejandra Hernandez, egy 26 éves guatemalai nővér. Már 33 országban regisztrálták a vírust, a dél-amerikai kontinensen azonban nincs pánik, ám a lakosság egyre elégedetlenebb. „Minden nő, aki még szeretne gyermeket vállalni, most aggódik. Hány évet kell várnunk vele?” – mondja egy Rio de Janeiró-i lakos, Maria Teixeira. Több ország vezetése arra kérte ugyanis az állampolgárokat, hogy egyelőre halasszák el gyermekvállalási terveiket.

De nem csak a kormányok mozdulnak nehezen. „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonnali reformokra szorul, hogy képes legyen megküzdeni a válsághelyzetekkel” – fogalmazott az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy friss riportja. A dokumentum az Afrikában tavaly válsághelyzetet okozó ebolavírussal kapcsolatban hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a WHO megfelelően reagál, számos életet megmenthetett volna. A szakértők szerint a világszervezet sürgősen a katasztrófaelhárítási kapacitások növelésére szorul, hiszen a nagyméretű válságok esetén a készültség és a kapacitás „szánalmasan elégtelen”.

Más kérdés, hogy a zikavírus és a kóros kisfejűség kapcsolatára továbbra sincs megfelelő bizonyíték, mindössze a brazil hatóságok feltételezésén alapul. A WHO ebben sem tud előrelépni, hiszen egy brazil jogszabály szerint a dél-amerikai ország hatóságai nem adhatnak ki genetikai anyagokat. A kapcsolatot egyébként több elmélet is megkérdőjelezi, hiszen a betegség évtizedek óta jelen van Ázsiában és Afrikában, mindössze olyan tüneteket mutatva, mint enyhe láz, fejfájás vagy kiütések. Egy nemrég napvilágot látott elmélet szerint a kóros kisfejűséggel született gyermekek számának megugrásáért a terhes nők számára 2014 vége óta kötelezővé tett oltóanyag, az úgynevezett Tdap lehet a felelős Brazíliában. Más elképzelések a betegséget a kiterjedt mezőgazdasági kultúrával rendelkező országban a gyomirtó szerek használatával hozzák összefüggésbe. Elsősorban a Monsanto által gyártott glifozátalapú Round-upot, valamint a Syngenta által előállított Atrazine-t tartják felelősnek, amelyek bizonyítottan káros hatással vannak a szervezetre. Előbbiről például kimutatták, hogy kóros kisfejűséget okoz az embriókban. A glifozátot pedig a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében is kimutatta korábban a WHO, rákkeltőnek is minősítette a szert.

Magyar Idők