Szakápolási otthonok jöhetnek létre

A kórházak ápolási osztályai, krónikus belgyógyászatai – a köznyelvben elfekvőként is emlegetett részlegei – helyett úgynevezett szakápolási otthonokban láthatják el a jövőben azokat, akik nem szorulnak orvosi ellátásra, csupán szakápolásra.

hirdetés

 

A hírt az egészségügyi és a szociális államtitkárságnál is megerősítették, hozzátéve: a témában készülő előterjesztés márciusban kerülhet a kormány elé.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár már korábban úgy nyilatkozott lapunknak: „Ma rengeteg kórházi ágyon fekszenek olyan, főként idős emberek, akik nem szorulnak aktív ellátásra, a krónikus ágyak nagyobbik részén konkrétan szociális ellátás folyik. Mindez úgy, hogy a bennfekvések indoklásához számos labor- és egyéb vizsgálatokat végeztetnek az intézmények. Ez így nem mehet tovább.” Hozzátette: ezeket a kapacitásokat át kell adni a szociális szférának, megteremtve az átmenetet az aktív egészségügyi és a tisztán szociális ellátás között. Mert azzal mindenki egyetért, hogy ez a kapacitás a szociális területről hiányzik, és hogy a szociális szféra sokkal jobban képes befolyásolni, hogy valóban a rászorulók kapják meg ezeket a lehetőségeket. A statisztikák szerint jelenleg évente körülbelül százezer, főként idős, önmagáról gondoskodni képtelen embert „kezelnek” kórházban. A nyilvánosan elérhető, 2011-es adatok szerint a 65 éven felüliek ápolására szolgáló, úgynevezett hosszú ápolási idejű (long term care) kórházi ágyak aránya nálunk 16 százalék volt. Több országban ugyanakkor, például Ausztriában, Németországban, Hollandiában vagy Portugáliában a krónikus fekvőbeteg-ellátás nem az egészségügy része. Nálunk viszont a kórházak mellett az 50 ezer idősotthoni férőhely egyre nagyobb hányadára is szakápolásra szorulókat vesznek fel, ám az átfedések ellenére a két ellátórendszer egymástól teljesen elkülönülten működik.

„Európában egyedülálló, hogy semmilyen kapcsolat nincs a két rendszer között” – fogalmazott lapunk megkeresésére a szociális államtitkár. Czibere Károly szerint a jelenlegi uniformizált idősotthoni ellátásból is el kell mozdulni a szakmai szükségletekhez jobban igazodó, legalább kétszintű ellátás, gondozási és szakápolási otthonok felé, az utóbbiaknak több szakembert, eszközt és finanszírozást biztosítva.

Ezzel párhuzamosan az egészségügyből a szociális ágazatba kell átcsoportosítani a mintegy 27 ezer krónikus kórházi ágyból annyit, amennyin hatékony szakápolási tevékenység végezhető – tette hozzá az államtitkár. A szakápolási otthonok kialakítása többlépcsős folyamat lesz. Ahol ezek a részlegek már most az akut ellátástól elkülönülten működnek, ott viszonylag gyorsan végrehajtható a változtatás. Ahol egy épületben, de külön részlegen találhatók ezek az egységek, ott építészeti megoldásokkal szintén kivitelezhető az átalakítás. Az átszervezés a teljes mértékben a kórházi egységekbe integrált részlegeknél vehet hosszabb időt igénybe. Egy biztos: a teljes szakápolási ellátórendszer kialakításához pluszforrásokra lesz szükség, mert a lényeg nem az átminősítés, hanem az, hogy a fenntartók és az érintettek számára is egy, a jelenleginél átláthatóbb, fenntarthatóbb és hatékonyabb szakápolási ellátórendszer jöjjön létre – mondta Czibere Károly.

Aláírásgyűjtő kampány

Három éven belül legalább két százalékkal kellene növelni az egészségügy jelenlegi négy százalékos részesedését a GDP-ből, azaz a bruttó hazai termékből a nemrég megalakult új egészségügyi érdekvédelmi szervezet, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete szerint. „Az egészségügy nemzeti ügy!” címmel indítandó aláírásgyűjtéshez szükséges engedélyt egyelőre várják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól.

Magyar Idők

Szerző:

PHARMINDEX Online