Orvosi szótár

1. adenin; alanin 2. Indexként használva alveoláris gázra utal. 3. az abszorbencia szimbóluma 4. A polinukleotidokban az denozinnak, vagy az adenilsavnak a jelzése, a polipeptidekben az alanint jelöli, a multiszubsztrát enzim által katalizált reakciókban az első szubsztrátot jelzi.

1. Ante, area, asszimmetrikus, auris fogalmak rövítése 2. atto szimbóluma (10^-18) 3. Indexként használva a szisztémás artériás vérre utal.

(gör) Nem, nélkül jelentésű; fosztóképző. Megegyezik a latin in-, un-nal.

auris sinistra, bal fül

(ang) adrenal androgen-stimulating hormone = mellékvese eredetű androgén stimuláló hormon

1. (lat) -tól, -től, eltérő 2. Név elé tett képző a CGS elektromágneses rendszerben az elektromos egységek előtt, megkülönböztetve ezeket a CGS elektrosztatikus rendszer egységeitől (ahol a prefixum stat), valamint a metrikus, vagy SI rendszer egységeitől (ahol nincsen prefixum).

apextől távol eső

ld. járásképtelenség (gör: a-, fosztóképző + basis, lépés)

1. Tengelyen kívül fekvő, vonatkozhat a testre, vagy annak bármely részére. 2. egy rész tengelyének végpontjával ellentétes irányban lévő

hasi, hasra vonatkozó

has paracentesise, szúrcsapolása

szinonima: abdominovesicalis (abdomino+gör: cystis, hólyag)

szinonima: abdominalis hysterectomia, hasi behatolással végzett méhkivétel

hasat és medencét illető, főként a has- és medenceüregre vonatkozó

Műtét, amelyet a hasfalon esztétikai ok miatt végeznek (abdomino + gör: plastos, alakított)

szinonima: peritoneoszkópia, laparoszkópia (abdomino +gör: skopeo= megvizsgálni)

mind a hasra, mind a hüvelyre vonatkozó

test, vagy valamely testrész középvonalától lateralis irányba elmozdító (lat: eltávolító)

1. a test valamely részének elmozdítása kifelé a medián síktól, de ez érvényes a lábra, a kézre, az ujjakra is. 2. a szem monocularis rotatioja a halánték irányába. 3. Ezen mozgás(ok) eredménye; ellentéte az adductio. (lat: távolítás)

ld.: módszer címszó

1. normál lefolyástól, vagy jellegtől való eltérés 2. fejlődés eltérő lefolyása Ld.: kromoszóma

ld. vérgázok

A sejtek életképességének idő előtti elvesztésével járó folyamat. (gör: a- fosztóképző+ bios, élet + trophé, táplálás)

1. az emlő tejelválasztásának (gyógyszerrel történő) megelőzése, ill. felfüggesztése 2. csecsemő elválasztása

szemhéj veleszületett hiánya

1. idegtől távoli 2. specifikusan olyan elektromos áramot jelez, amely az izomrostokon át a beidegzés helyétől távol halad (lat: ab-, távol+gör: neuron, ideg)

A szájtól távol eső irányt jelöli; ellentétes az oralissal. (lat: ab, -tól, os, oro száj)

1. nem teljes; valami nem jut el a tökéletességig, a kifejletig (pl. egy betegség gyógyulással végződik, mielőtt még teljesen kialakult volna) 2. szinonima: abortifaciens, abortust előidéző (lat: abortivus)

(ang: androgen binding protein) androgént kötő fehérje

karok veleszületett hiánya ld. amelia (gör: a- fosztóképző + brachion, kar)

1. excoriatio, horzsolás, lekaparás, körülírt felületen rendszerint mechanikus ok miatt kialakult bőr, vagy nyálkahártya folytonossági hiány 2. méh műszeres kiürítése 3. fogászatban: fogak kóros kopása, mely helytelen fogkefélési módszer, vagy egyéb külső behatás, esetleg fogcsikorgatás következtében jön létre; szinonima: grinding, őrölés

freudi pszichoanalízisben: emocionális kisülés, vagy katarzis, amely a múltban elnyomott kellemetlen tapasztalatok felidézésével történik

1. tályog; purulens exsudatum körülírt gyüleme, amely akut, vagy krónikus lokalizált fertőzéses gyulladás terméke; gyakran szövetpusztulással és a gyulladás egyéb jeleivel, pl. oedemával jár együtt 2. elfolyósodó necrosis következtében kialakult üreg a szolid szövetekben (lat: abscessus, eltávozás)

Rohamokban fellépő, rendszerint gyermekkorban jelentkező tudatzavar, amelyhez izomgörcs, vagy a fejizmok rángása társulhat, gyakran hyperventillatio váltja ki. Egyszerű formájakor rövid ideig (10-30 sec-ig) ködössé való tudat együtt jár az EEG-n hirtelen kezdődő 3/sec tüskék megjelenésével. (lat: absentia) Szinonima: petit mal

(röv.: abs.) teljes, feltétlen, más anyagot nem tartalmazó

A) A spektrofotometriában használatos fogalom, mely egy közegbe hatoló sugárzás intenzitásának (I₀) és a közegen áthaladt sugárzás (I) hányadosának (I₀/ I) tízes alapú logaritmusával fejezhető ki. Szinonima: extinkció, optikai denzitás (OD)

1. gázoknak, folyadékoknak, fénynek, vagy hőnek a felvétele, elnyelése 2. radiológia: a sugárzási energia felvétele a szövetek, vagy azon közeg részéről, amelyen a sugárzás áthalad 3. orvosi fizika: radioaktivitás, egységnyi időre jutó elbomló radioaktív részecskék száma (SI mértékegysége: Bq, becquerel) (lat: absorptio, nyelés)

1. elvonatkoztatás; egy koncepció bizonyos aspektusainak meghatározott gondolatmenet alapján történő kiemelése; lényeges dolgok elkülönítése a lényegtelentől 2. volatilis (illékony) alkotórészek desztillációval való kivonása egy anyagból 3. nyers drogból kivonat készítése 4. fogak rossz záródása (malocclusio), vagy a foggal kapcsolódó struktúrák alacsonyabban helyezkednek el, mint a normális occlusiós sík (lat: abstraho pp. tractus, kivonni)

1. visszaélés; helytelen, mértéktelen, túlzott használat, 2. testi, vagy pszichés károsodást okozó, offenzív bánásmód gyerekkel szemben, vagy szexuális magatartásban

1. aktínium 2. acetil-

alkalmazkodási convergencia/akkomodáció hányados (ang: accomodative covergence-accomodation ratio)

tüske, tövis-, fog (gör: akantha, tövis)

vörösvérsejt, amelyet tüskés plazma kinövések jellemeznek (gör: acantho+kystos, sejt)

tüskés alakú

tumor, amely az epithelium elszarusodó sejtjeiből ered, ld. keratoacanthoma (gör: acantho+ -oma, tumor)

epidermis stratum spinosumának megvastagodása (gör: acanth- + -osis, állapot)

congenitalis szívhiány; ez az állapot gyakran monozygota ikrekben mutatkozik, vagy sziámi ikrek kisebb tagjában, ha a nagyobbik testvér kisajátítja a placentaris vérellátást (gör: a- fosztóképző + kardia, szív)

atkákat, ill. kullancsokat pusztító hatóanyag (lat: acarus, atka + caedo, ölök)

szinonima: acariasis

beteges félelem apró parazitáktól, rühességtől, vagy viszketéstől (gör: akari, atka + phobos, félelem)

ld. akaryocyta

serkentő szinonima: accelerator

Olyan anyag (pl. anilin), amelynek jelenlétében egyes hisztológiai elemek festődése kifejezettebbé válik. (lat: accentus, hangsúly)

1. kiegészítő, járulékos 2. anat: izmok, idegek, mirigyek stb. jelölése, amelyek segédfunkciót végeznek, vagy számfölöttiek a meglévő, hasonló célú, de nagyobb fontosságú szervhez képest (lat: accessorium, tovább mozogni) szinonima: accessorius ld. nervus accessorius (XI. agyideg)

1. összenövés, letapadás 2. fogászat: idegen anyag (plakk, vagy kő) fogak felületére vagy üregekbe történő lerakódása (lat: ad- hozzá + crescere, nőni)

1. sejtmentes 2. egysejtű lényekre alkalmazzuk, amelyek nem válnak többsejtűekké és egyetlen sejtegységgel teljesek (gör: a- fosztóképző +lat: cellula, kis kamra)

fej congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző + cephale, fej)

fej és kezek congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző +cephale, fej + cheir, kéz)

fej és a lábak congenitalis hiánya (gör: a- fosztóképző + cephale, fej, + pous, láb)

fej nélküli

fej nélküli magzat (gör: a- fosztóképző + cephale, fej)

az acetabulum műtét során történő eltávolítása (gör: acetabulum + ektomé, kimetszés)

csésze alakú ízvápa a medencecsont külső felszínén, amellyel a femur feje ízesül (lat: csésze, lapos ecetes csésze)

szinonima: acetil-KoA ligáz

CH₃CO- ecetsav molekulából egy hidroxil-csoport eltávolítása után keletkező egy vegyértékű gyök

A koenzim A-nak és az ecetsavnak kondenzációs terméke; képlete: KoAS-COCH₃. Az acetil-KoA intermedier a két szénatomot tartalmazó fragmentumok szállításában, részt vesz a Krebs-ciklusban és a zsírsavak szintézisében.

(Ach) (2-acetoxietil) trimetil ammónium ion; a központi és vegetatív idegrendszer kolinerg szinapsisaiban lévő, valamint a neuromuscularis junctioknál felszabaduló fontos ingerületátvivő anyag

acetil származék képzése

bármely olyan enzim elnevezése, amely acetil csoportot visz át egyik vegyületről egy másikra. Ld.: kolin acetiltranszferáz; szinonima: transzacetiláz

Az acetoacetil-KoA a zsírsavak oxidációjában szereplő intermedier termék, amely két molekula acetil-KoA-ból keletkezhet. Az acetoacetil-KoA-nak szerepe van a ketontestek képzésében, ill. nagy jelentőségű az acetil-KoA-val történő kondenzációja, amikor -hidroxi---metilglutaril-KoA képződik.

acetonnak, és egyéb ketontesteknek relatíve nagy koncentrációban való jelenléte a vérben (aceton + gör: haima, vér)

akcelerátor globulin

1. leggyakrabban: cardiaspasmus, alsó nyelőcső sphincter relaxációs elégtelensége az autonóm beidegzés zavara miatt 2. egyéb visceralis nyílások sphincter izomzatának ellazulási képtelensége (pylorus, cardia stb.) (gör: a- fosztóképző + chalasis, elernyedés)

fejlődési rendellenesség következtében kialakuló kéz hiány

felületes lábszárhajlító izmok közös ina; szinonima: tendo calcaneus

Az achillodynia a calcaneus közeli bursa és a calcaneus ina közti területen kialakuló gyulladás (achillobursitis) okozta fájdalom. (Achilles, (ín) +gör: odyné, fájdalom)

szinonima: achillotomia (Achilles (ín) + gör: tenon, ín+ tomé, bevágás)

sósavszekréció hiánya a gyomorban, pl. anaemia perniciosában (gör: a- fosztóképző + lat: (acidum) chlorhydricum, sósav)

epeszekréció hiánya, vagy epeelfolyás zavara (gör: a- fosztóképző + cholé, epe)

vizeletben az epepigment hiánya sárgaság egyes eseteiben (gör: a- fosztóképző+cholé, epe+ ouron, vizelet

Az achondroplasia a chondrodystrophia egyik típusa, amelyben nem szabályosan zajlik a porc csontosodása. Főleg a hosszú csöves csontokon észlelhető; a végtagokban az epiphysealis növekedés retardált és korán megszűnik, ennek következménye a törpeség, amely már a születéskor is látható, a végtagok rövidek, a törzs normális. (gör: a- fosztóképző+ chondros, porc + plasis, mintázás) Szinonima: chondrodystrophia fetalis

1. színtelen 2. nehezen festődő 3. fényt chromaticus aberratio mentesen törő (gör: a- fosztóképző + chroma, szín)

szinonima: achromocyta

Az achromatopsia teljes színvakság, súlyos congenitalis színfelismerési rendellenesség, amely gyakran társul nystagmussal és csökkent látásélességgel. Szinonima: monochromatismus (gör: a- fosztóképző + chroma, szín+ opsis, látás)

igen halvány, színtelen vizelet ürítése (gör: a- fosztóképző+ chroma, szín + ouron, vizelet)

hypochrom, félhold alakú erythrocyta; valószínűleg a vörösvérsejt arteficiálisan létrejött rupturája során jön létre; szinonima: achromacyta, achromatocyta (gör: a- fosztóképző + chroma, szín + kytos, üreges (sejt))

gyomornedvnek, vagy más emésztőnedvnek a hiánya (gör: a- fosztóképző + chylos, nedv)

1. savasság, savanyúság 2. valamely folyadék savtartalma

savbőség, alkáli tartalom csökkenés a testfolyadékokban; gyakran savanyú metabolitok felhalmozódása mutatható ki (acid+ gör: -osis, állapot)

sav; olyan vegyület, amely poláris oldószerben hidrogén iont ad le (pl. vízben). A savak sót képeznek, amennyiben az ionizálható hidrogénjüket elektropozitív elemmel, vagy gyökkel helyettesítjük. (lat: acidus, savanyú)

1. savanyú vizelet kiválasztása 2. Az aciduria abnormális mennyiségben történő ürítése valamely savnak a vizeletben. Az egyes savféléket prefix-szel jelölhetjük: aminoaciduria, ketoaciduria. (acid, sav +gör: ouron, vizelet)

(RCH₂CO-SKoA) A karboxilsav és a koenzim A kondenzációs terméke; fontos intermedier anyagcseretermék a zsírok oxidációjában és szintézisében.

(EC osztály 2.3) acil-csoport acil-KoA-ról egy másik akceptorra való szállítását katalizáló enzim szinonima: transzaciláz

szinonima: acinosus (lat: acinus, szőlőfürt + form, alak)

acinusra emlékeztető, szőlőfürtszerű struktúra; szinonima: aciniform

normális és patológiás szövet közötti átmenet állapota (gör: a- fosztóképző, klasis eltörni)

pilosebaceus egység gyakori, rendszerint pubertáskorban kezdődő gyulladásos betegsége, amelyet comedo, papula, pustula, abscessus, ill. extrém esetben sipoly képződése jellemezhet. (gör: acme, a kiütés pontja)

acnéra hasonlító, pattanásszerű

congenitalis pupilla hiány a szemben (gör: a- fosztóképző + koré, pupilla)

összetett szavakban előtag 1. csúcs, vég 2. végső, legfelső (gör: akron-, csúcs)

perifériás testrészre vonatkozó

koponya teljes, vagy részleges hiánya, anencephaliával társulhat (gör: a- fosztóképző + kranion, koponya)

valamely végtag érzékelésének hiánya, vagy csökkenése; az acrognosis kiesése

végtagok distalis részét (vagyis a kezeket, lábfejet, ujjakat)érintő ataxia ld: proximoataxia (gör: acro- + ataxia)

craniosynostosis rendellenességeinek egyik típusa, amelynél a koronavarrat idő előtti záródása észlelhető (gör: acro- + brachys, rövid + kephalé, fej)

rendellenes, csúcsos fejforma (gör: acro- + kephalé, fej) szinonima: oxycephalia

bőrön lévő kis függelék (gör: acro- + chordé, zsinór)

végtagok, vagy egyéb acralis testrészek bőrének gyulladása (gör: acro- + derma, bőr, + -itis, gyulladás)

1. acralis testrészeken érzett fájdalom 2. higanymérgezés okozta tünetcsoport: gyerekeken jellemzi a végtagok, mellkas, és orr erythemája, polyneuritis, száj kifekélyesedése és egyéb gasztrointesztinális tünetek; felnőtteken anorexia, photophobia, izzadás és tachycardia észlelhető; szinonima: dermatopolyneuritis, rózsaszín betegség (pink disease), Swift-kór (gör: acro- + odyné, fájdalom)

kéz és láb fokozott verejtékezése

Az acromegalia olyan betegség, amelyet a fej, az arc, a kezek, és a lábfej fokozódó megnagyobbodása jellemez, mivel a növekedési hormon (somatotropin) túlzott mértékben termelődik. Szervek megnagyobbodása (organomegalia) és anyagcserezavarok is mutatkoznak, így pl. diabetes mellitus alakulhat ki. (gör: acro- + megas, nagy)

láb terminális részét illető (gör: acro- + melos, láb)

végtagok abnormális növekedése, amely deformitást okoz (gör: acro- + meta, mögöttes, + genesis, eredet)

kéz, v. láb abnormálisan kis méretével járó eltérés

szinonima: coracoacromialis

vállcsúcs; a scapula csúcsának laterális vége, amely kiszélesedett, lelapult processusként a fossa gleoidalis fölé nyúlik; az acromion ízesül a claviculával és tapadást biztosít a musculus deltoideus és trapezius részére szinonima: processus acromialis (gör: akromion, akron, csúcs, + ómos, váll)

szinonima: thoracoacromialis

ld. acromyotonia

csúcs felé erősödő

fitymagyulladás

ld: acrosclerosis (gör: acro- + skleros, kemény + derma, bőr)

Az acrosin spermiumokban található szerin proteáz, mely a petesejt zona pellucidáját oldja fel a megtermékenyítés során; specificitását tekintve a tripszinhez hasonlít.

pulzus tapinthatatlansága, vagy hiánya (gör: a- fosztóképző + krotos, pulzáló)

sugár-; összetételekben: sugárzási, sugárszerű ld.: radio- (gör: aktis, sugár, fény)

(Ac) 89-es rendszámú elem, amelynek atomsúlya 227,05. Nincsen stabil izotópja, a természetben csak az uránium és a thorium bomlástermékeként létezik. (gör: aktis, sugár)

Gram-pozitív, nem saválló, spórátlan, fakultatív anaerob baktériumok családja (actinomycetales rend), amelyek elágazódó, gombafonalra emlékeztető nyúlványokat képeznek. Ez a család az alábbi nemzetségeket foglalja magába: Actinomyces, Arachnia, Bacterionema, Bifidobacterium, Rothia genus.

Az actinomyceták okozta granulomatosus szövetszaporulat. Ld. mycetoma (gör: actino- + mykés, gomba +oma, tumor)

actinomycosissal kapcsolatos

Protein komplex, amely actinból és myosinból áll; ez az izomrostok alapvető kontraktilis anyaga.

pontozott, éles csúcsokkal fedett (lat: aculeatus, pontozott)

hallásra vonatkozó, hallást érintő (gör: akoustikos, hallásra vonatkozó)

cyanosis hiányával jellemezhető

(ad lib.) szabadon, amint kívánatos, tetszés szerint

lat: ad saturatum, telítődésig

lat: ad usum externum, külső alkalmazásra

1. hozzá, felé 2. Prefixum, amely összetételekben növekedést, hozzákapcsolódást jelent. (lat: ad- hoz, felé)

fogzománchám rákos megbetegedése

fogzománcsejt

1. Egy species tagjainak túlélési előnye, mivel a fenotípusuk fokozott lehetőséget ad számukra a környezethez való alkalmazkodásra. 2. Egy szervnek, szövetnek, vagy ezek működésének kedvező változása, alkalmazkodása az új környezettel való találkozás nyomán. 3. retina alkalmazkodása a fény intenzitásához 4. Bizonyos receptorok megváltozott tulajdonsága, amellyel az állandó intenzitású ismételt ingerre módosítják a választ. 5. Egy helyreállító anyag pontos fedése, illeszkedése a hozzá kapcsolódó fog, csont stb. alakjának megfelelően. 6. Dinamikus folyamat, amelyben a gondolatok, érzések, és a magatartás folytonosan változnak az adott egyénben a változó környezetnek megfelelően. 7. homeosztatikus válasz (lat: adapto, alkalmazkodni)

szerkezet, amely alkalmas a retina sötéthez való adaptációjának meghatározására, a minimális fényküszöböt ki tudja mérni

kiegészítés, adalék

szenvedélybeteg, kóros drogfüggőségben szenvedő egyén

12 óra alatt gyűjtött vizeletben található alakos elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek stb.) száma

mellékvesekéreg pusztulása miatt hirtelen kialakuló súlyos mellékvesekéreg elégtelenség

(középvonal felé) közelítő

Olyan izom, amely valamely testrészt a medián sík felé, vagy kéz esetén a középső ujj, lábon a második lábujj tengelyállásának irányába mozgatja.

dendrit mentes (gör: a-, fosztóképző + dendron, fa)

valamely mirigy szabályos anatómiai helyzettől eltérő elhelyezkedése (gör: aden- + ek, ki + topos, hely)

adeninnek ionja, vagy gyöke

adenilsav (AMP) sója, vagy észtere

purinvegyület, amely RNS-ben és DNS-ben, de különböző szabad nukleotidokban is megtalálható

valamely mirigy gyulladása (gör: aden- + -itis, gyulladás)

proliferáló embrionális sejt mirigyes parenchymát kialakítására alkalmas potenciállal (gör: adeno + blastos, csíra)

szinonima: pulmonaris hamartoma (gör: adeno- + chondros, porc + -oma, tumor)

mirigyek szekretoros sejtje (gör: adeno- + kystos, üreg, sejt)

benignus daganat, amely mirigyszövetből és fibrosus állományból áll

szinonima: adenosis

valamely mirigy röntgenvizsgálata

adenohypophysis műtéti eltávolítása

Gyulladásos reakció, amely a hypophysis elülső lebenyére ráterjed, gyakori terhesség mellett.

tonsilla pharyngea gyulladása

olyan állapot, amelyben multiplex adenolipoma fejlődik

multiplex glandularis növedékekkel jellemezhető elváltozás

valamely mirigy megnagyobbodása

Malignus izomdaganat, amelyben mirigyes elemek is találhatók.

nyirokcsomó, v. mirigy duzzanata, kóros megnagyobbodása (gör: adeno- + pathos, szenvedés)

mesodermalis és glandularis epitheliumból kiinduló malignus neoplasma

tonsillák, ill. adenoidok műtéti eltávolítása

Az Adenoviridae család valamely tagja. Több mint negyven típusárólismert, hogy emberre fertőző, akut felső légúti fertőzést, conjunctivitist, gastroenteritist, haemorrhagiás cystitist, valamint az újszülöttek súlyos fertőzését okozzák. Szinonima: Adeno-pharingeo-conjunctivalis vagy A-P-C vírus (gör: aden-, mirigy + virus)

ATP-ből keletkezik adenilát cikláz hatására és 5"-AMP-vé bomlik foszfodiészteráz által. Intracellularis jelátvitel szabályozásában fontos second messenger molekula, mely különböző protein kinázok aktivátora. Szinonima: ciklikus AMP

Az adenozin trifoszforsavval 5" helyen történő észterifikációja nyomán keletkező molekula. Közvetlen prekurzora az adenin nukleotidoknak a nukleinsavakban, ill. a sejtek elsődleges energia szolgáltatója. Szinonima: adenozin 5"-pirofoszfát

gen.adipis, pl. adipes 1. zsír, vagy adiposus szövet 2. olvasztott sertészsír, amelyet kenőcsök előállítására használnak Ld. még adeps, lanae

bőr regenerációjának elégtelensége, vagy hiánya; bőrfejlődési rendellenesség (gör: a- fosztóképző + derma, bőr, + genesis, eredet)

1. adhaesióval kapcsolatos, vagy adhaesióra jellemző 2. bármely olyan anyag, amely valamely másik felületettel érintkezve a felületek között tapadást hoz létre 3. rögzítő anyag, pl. tapasz

szinonima: anhydrosis (gör: a- fosztóképző + diaphoresis, verejtékezés)

zsír-; megfelel a görög lipo-nak (lat: adeps, lágy állati eredetű zsír)

zsírsejtekre, esetleg zsírszövetre, vagy olyan kötőszövetre vonatkozó, amelyben sok a zsírsejt

Hullaviasz; zsírszerű anyag, amely levegőmentes, állandó hőmérsékletű, nedves helyen holttestekben lezajló átalakulás során képződik; oldhatatlan zsírsavak és szappanok keverékéből áll. (lat: adipo + cera, viasz)

szinonima: lipogenesis

Olyan anyag, vagy faktor, amely a zsírszövetekben lerakódott és tárolt lipidek mobilizációját okozza. (gör: adipo- + kinesis, mozgás)

zsírszövet elhalása

zsír ürítése a vizeletben szinonima: lipuria (gör: adipo- + ouron, vizelet)

szomjúság érzés kiesése, hiánya

ld. antidiuretikus hormon (ADH)

szinonima: adneuralis

sing. adnexum

A méhfüggelékek gyulladása, mely rendszerint ascendáló fertőzés következménye.

méhfüggelékek gyulladásos duzzanata, vagy daganatos megbetegedése

(ang.) 1. adolescentiára vonatkozó 2. serdülő

adenozin-5"difoszfát

mellékvesével kapcsolatos (lat: ad-, -hoz, közel + renes, vesék)

mellékvese eltávolítás (gör: adren- + ektomé, eltávolítás)

1. veséhez közeli 2. mellékveséből származó, mellékvesével kapcsolatos (lat: ad, -hoz, + ren, vese)

hónalj- és szeméremszőrzet növekedése pubertás során

1. Az autonóm idegrendszer olyan idegsejtjei, vagy idegrostjai, amelyekben norepinephrin a neurotranszmitter. vö: kolinerg 2. Olyan gyógyszerre vonatkozik, amely az adrenalinhoz hasonló hatású, ill. azon a receptoron hat, amelyhez az epinephrin is kötődik. Ld. receptor címszónál: adrenerg-receptor (gör: adren- + ergon, munka)

ld. adrenalitis

mellékvesekéreghez tartozó

ld. ACTH

A mellékvesekéreg veleszületett vagy szerzett androgén túltermelésével járó kórkép, amely virilisatiot okoz.

Az epinephrin, norepinephrin és egyéb sympathomimeticumok antagonistáit, ill. ezek hatását jelzi. (gör: adreno- + lysis, oldás)

1. epinephrinhez, norepinephrinhez hasonló hatású 2. (helytelenül) szinonimaként: sympathomimeticus; vö: adrenerg, cholinomimeticus (gör: adreno + mimetikos, utánzó)

szinonima: adrenalopathia

lat: adstante febre, ha láz van jelen

Valamely szilárd anyag a felületén folyadékot, gázt, vagy oldatban, ill. szuszpenzióban lévő anyagot köt meg. vö: abszorpción (lat: ad-, -hoz + sorbeo, felszív)

bármely struktúra vége felé irányuló

felnőtt; testileg és lelkileg érett (lat: felnőtt)

A külső fedő réteggel kapcsolatos valamely szervben, vagy ereknél. Szinonima: adventitialisae- Azokat a szavakat, amelyek ae-vel kezdődnek, és nem találhatók itt, keresse az e-vel kezdődőknél!

egyenlő

levegő jelenléte a vérben

gázok mozgását tanulmányozó tudományág (gör: aero- + dynamis, erő)

légembólia

természetes üreg levegőtartalmú kitágulása, kiboltosulása (gör: aero- + kele, tumor)

Légnyomásváltozás okozta akut, v. krónikus középfülgyulladás, amelyben a dobüregi nyomás csökkenése áll be a környezeti nyomással szemben. Ez általában szekunder jelenség, a tuba elzáródásának következményeként jön létre. Gyakran repüléskor, magasból történő leereszkedés nyomán alakul ki. Szinonima: barootitis media (gör: aero- + ous, fül,+ itis, gyulladás)

(abnormális) levegőnyelés (gör: aero- + phago, enni)

kóros félelem a friss levegőtől, vagy enyhe széltől (aero- + phobos, félelem)

noninvazív légzési vizsgálatra alkalmas készülék

1. Folyadékot, vagy szilárd anyagot tartalmazó, levegőben, vagy más gázban diszpergált rendszer, amelyet terápiás, féregölő, vagy más célból állítanak elő. 2. Olyan terápiásan, illetve kémiailag aktív hatóanyagot tartalmazó készítmény, amelyet nyomás alatt csomagolnak; a felhasználáskor képződő gyógyszerfelhő helyi adásra, inhalációra, vagy testüregbe való bevezetés céljára alkalmazható. E gyógyszerforma előnye a gyorsan kialakuló hatás; hátrányát jelentik viszont a nagy egyéni, felszívódásban megfigyelhető különbségek.

vérben oldott gázok nyomásának mérésére alkalmas készülék

vadgesztenye; hatóanyagait venotonikumként alkalmazzák

ld. éter

1. érzelem, érzékenység, felindulás 2. kóros testi, vagy pszichés állapot; hajlam (lat: affectio, befolyás)

érzelmi jelenségek összessége (pl. emóció, érzések, indulatok)

odavezető; centrum felé irányuló (artéria, véna, nyirokér, ideg stb.); (lat: afferens, hozzá vezető) vö: efferens, elvezető; szinonima: centripetalis

rögzített

fibrinogén hiány a plazmában; ld. hypofibrinogenaemia

1. Az afterload az az izom összehúzódása során jelentkező erő, mely szemben az izom megrövidülése során munkát végez. 2. Szívizom esetében: az afterload az az erő, amely a relaxációt követő inger nyomán kialakuló szívizomrost összehúzódásnak áll ellen. Nagysága arányos az aortabillentyű nyílásakor mért systolés vérnyomással, ill. a legnagyobb systolés falfeszüléssel. Szinonima: utóterhelés

tejelválasztás hiánya szülés után az emlőben (gör: a-, fosztóképző + gala, tej) szinonima: agalactosis

szinonima: agalactia

A szérum globulin gamma frakciója hiányzik, vagy igen alacsony a gamma-globulin szint; fertőzésekkel szembeni csökkent ellenállóképességgel járó állapot. Gyakran pontatlanul az immunglobulinok hiányára utalnak e szóval. Ld.: hypogammaglobulinaemia

Tengeri algákból kivont poliszacharid, amelyet szilárdító anyagként használnak tenyésztési táptalajokban. (bengál szó)

gyomor congenitalis hiánya (gör: a-, fosztóképző + gaster, has)

genitaliák veleszületett hiánya

1. Aktív szubsztancia, vagy erő, amely képes valamely hatást kiváltani. A felsorolásban nem részletezett ágenseket ld. specifikus elnevezésüknél. 2. Valamely betegséggel kapcsolatban álló tényező (pl. mikroorganizmus, kémiai anyag jelenléte vagy hiánya, sugárzás stb.), amely lényeges a betegség megjelenéséhez. (lat: ago pres. part. agens, véghezvisz)

ízérzés elvesztése (gör: a-, fosztóképző + geusis, íz)

1. Az a folyamat, amelyben szuszpendált baktériumok, sejtek, vagy egyéb antigének csapódnak ki immunsavó (agglutinin) hatására. A precipitációhoz hasonlóan történik, de a részecskék az agglutinatio esetén nagyobbak, és nem oldatot, hanem szuszpenziót képeznek. A különböző vércsoportok specifikus reakcióit ld.vércsoportok címszónál. 2. sebfelülethez történő adhesio (lat: ad-, -hoz + gluten, enyv)

Olyan antitest vagy egyéb anyag, amely összecsapzódást, agglutinatiot képes baktériumok, vagy egyéb sejtek esetén előidézni.

agglutinatiot okozó ellenanyag (agglutinin) termelését kiváltó antigén (agglutinin + gör: gen, képződés)

kórkép tüneteinek szándékos eltúlzása, felerősítése

1. Individuális egységek összessége, amelyek csoportot formálnak. 2. részecskék (pl. atomok, ionok, molekulák) halmaza

1. agressziót jelző 2. vetélkedő erőt, támadást mutató magatartási jellemző (pl. patogén mikroorganizmus, vagy betegség)

motoros nyugtalanság

congenitalis nyelv hiány a száj fejlődési rendellenessége mellett (gör: a-, fosztóképző + glossa, nyelv + stoma, száj)

vizelet nem tartalmaz glükózt

szinonima: idiopathicus (gör: a-, fosztóképző + gnosis, tudás, genesis, eredet)

szinonima: anodontia (gör: a-, fosztóképző + gomphos, ék)

haldoklás

Szellemi zavar, irracionális félelem az otthoni családi környezet elhagyásától, a szabadban való időtöltéstől, közlekedési eszközök használatától stb.; gyakori a pánikroham. (gör: agora, vásártér + phobos, félelem)

non-granularis, szemcséket nem tartalmazó leukocyta (gör: a-, fosztóképző + lat: granulum +gör: kystos, sejt)

non-granularis leukocyták képzését serkentő (gör: a-, fosztóképző + granulum + plastikos, alakító)

1. erőszakos, támadó, verbális, vagy fizikai akció egy másik személy ellen 2. düh, ellenségesség, harag motoros kifejeződése (lat: aggressio, támadás)

Az immunrendszer megbetegedése, amelyet opportunista kórokozók okozta fertőzések jellemeznek, beleértve a candidiasist, Pneumocystis carinii pneumoniát, oralis szőrös leukoplakiát, herpes zostert, Kaposi sarcomát, toxoplasmosist, isosporiasist, cryptococcosist, non-Hodgkin lymphomát és tuberculosist. A szindrómát a humán immundeficiencia vírus (HIV-1, HIV-2) okozza, amely testnedvekkel kerül át másokba (különösen veszélyes: vér, ondó) szexuális kapcsolat útján, vagy fertőzött injekciós tűvel (iv. kábítószer fogyasztók), véletlen szúrással, ha a tű fertőzött, vagy a fertőzött vérrel, vérkészítménnyel adott transzfúzió révén. Az immundeficienciának fontos jele a T4-helper/inducer lymphocyták számának jelentős csökkenése, amelynek kialakulását a vírus e sejtek iránti specifikus tropizmusa magyarázza.

nucleus nélküli sejt (pl. erythrocyta) Szinonima: acaryocyta, akaryota (gör: a-, fosztóképző + karyon, mag + kystos, sejt)

1. bármi, amely a hatást vagy a működés sebességét növeli 2. élettan: egy ideg, izom, vagy anyag, amely a mozgást, vagy választ gyorsítja 3. katalitikus hatóanyag (katalizátor), amelyet egy kémia reakció gyorsítására alkalmazunk 4. fizika: Olyan készülék, amely töltéssel bíró részecskéket (pl. protont) nagy sebességre gyorsít fel, hogy a céltárgyban nukleáris reakciót idézzen elő; gyakran radioterápia céljára alkalmazzák. (lat: accelero, gyorsít)

epidermis szarurétegének hiánya, vagy elégtelensége

akaratlagos mozgás hiánya; szinonima: akinesis (gör: a-, fosztóképző + kinésis, mozgás)

akinesiával kapcsolatos, vagy akinesiában szenvedő

1. adaptáció, vagy alkalmazkodás folyamata 2. szemlencse alakjának alkalmazkodása a különböző fókusztávolságokhoz 3. Szenzoromotoros teória, amely szerint a felismerési elvárások úgy változnak, hogy azok a tapasztalattal egybecsengjenek. (lat: accomodo pp -atus, adaptálódni)

(C.I. 46005) 10-azaantracén Bázikus fluoreszcens festék, a nukleinsavak metakromatikus festésére alkalmazzák. Felhasználják a méhnyak kenet festésére, ahol kóros, malignus sejtek kimutatását szolgálja.

1. (radio)aktívvá tétel 2. Valamely atom, vagy molekula energiatartalmának megnövelése a hőmérséklet emelésével, fotonok abszorpciójával stb. 3. Az agy fénnyel, hanggal, elektromossággal, vagy kémiai vegyülettel történő izgatása azzal a céllal, hogy az EEG-n abnormális aktivitást váltson ki. 4. perifériás idegrostok stimulálása az akciós potenciál megjelenéséig 5. sejtosztódás stimulálása

Ősi ázsiai gyógyítási rendszer, melynél hosszú, finom tűkkel meghatározott pontokon végzett szúrásokkal érnek el terápiás hatást, anaesthesiát, analgesiát. Ellenjavallt az akupunktúra alkalmazása lázas állapotokban, fertőzéses eredetű kórképekben. (lat: acus, tű + punctura)

1. heveny; rövid ideig tartó, nem krónikus egészségi hatás 2. expozícióra vonatkoztatva: rövid, intenzív (lat: acutus, éles)

-aminolevulinsav vö: Ala

gen. és pl. alae szárny

alanin acil gyöke

Ez az enzim az L-alaninon lévő aminocsoportot viszi át 2-glutarátra, vagy fordítva az L-glutamátról piruvátra. Az alanin aminotranszferáz (ALT) enzim szérum koncentrációja emelkedett májbetegségekben, és myocardium infarctusban. Szinonima: glutamát-piruvát transzamináz (GPT)

1. szárnnyal kapcsolatos, szárnyas, szárnyszerű 2. szinoníma: axillaris 3. szárnyakkal kapcsolatos olyan struktúrákban, mint az orr (orrszárny), os sphenoidale, sacrum, stb.

1. fehér 2. szinonima: corpus albicans

Veleszületett, rendszerint autoszomális recesszív eltérések csoportja, amely arról ismerhető fel, hogy a bőrben, a szőrzetben, a szemben, vagy csupán a szemben pigmenthiány észlelhető, mivel a melanin képződése abnormális.

szinonima: albiduria

A plazma alapvető fehérjéje, mely a plazmán kívül serosus testfolyadékokban is jelen van. A zsírsavak transzportjában és a vér ozmotikus nyomásának szabályozásában fontos szerepet játszik. Az albumin vízben jól oldódik, erős sav, hő hatására viszont kicsapódik. Szinonima: szérum albumin (lat: albumen, tojás fehérjéje)

Albumin jelenléte a vizeletben, mely rendszerint betegségre utal, de lehet átmeneti diszfunkció jele is. Ld. proteinuria (albumin+gör: ouron, vizelet)

Monoszacharid (pl. ribóz), amelyben lévő 5 szénatom egyike aldehid-csoportot tartalmaz.

A mellékvesekéreg által termelt mineralokortikoid hormon, amelynek fő hatása a nátrium visszaszívás fokozása, valamint a kálium és hidrogén ürítés elősegítése a distalis vese tubulusokban.

1. leukocyták hiánya a vérben 2. leukaemia olyan változata, amelynél a perifériás kenetben a fehérvérsejt szám normális, vagy a normális értéknél alacsonyabb (gör: a-, fosztóképző + leukos, fehér + haima, vér)

A leukocyták hiánya, vagy feltűnően csekély száma a keringő vérben. Gyakran az aleukaemiás myelosist nevezik így. (gör: a-, fosztóképző + leukos, fehér)

Az írott, vagy nyomtatott szavak, mondatok megértésének hiánya, amelyet cerebralis elváltozás okoz. De nevezik opticus alexia-nak, sensoros alexia-nak, vagy visualis alexia-nak, megkülönböztetésül a motoros alexia-tól (anarthria), amikor a megtartott megértés mellett hiányzik a hangos felolvasás képessége. Szinonima: szóvakság, visualis aphasia (gör: a-, fosztóképző + lexis, szó)

eukaryota, fotoszintetizáló, nem virágzó növényi szervezet (lat: alga, hínár)

ld.: alge-

Olyan eszköz, amely a fájdalmas inger iránti érzékenységet méri. Szinonima: algesimeter, algometer, odynometer (gör: algésis, fájdalom érzése + metron, mérés)

1. fájdalmas, fájdalommal kapcsolatos, fájdalom előidézője 2. fájdalom iránti túlérzékenységgel kapcsolatos

ld. alge

A szexuális perverzió egyik alakja, amelyben fájdalom kiváltása, vagy fájdalom tapasztalása fokozza az élvezetet, és a szexuális élvezet nemegyszer függetlenné válik az aktustól. Ide tartozik a szadizmus (aktív algolagnia) és a mazochizmus (passzív algolagnia). Szinonima: algophilia (gör: algo- + phileo, szeretni)

hidegség

vérerek lumenének fájdalom hatására bekövetkező változásai (gör: algos, fájdalom)

lép veleszületett hiánya (gör: a-, fosztóképző + lat: lien, lép)

nyílt szénláncú (szerves vegyület)

1. láb, vagy csont longitudinális helyzete 2. fogászat: fogak rendeződése a támasztó struktúrákhoz, valamint az opponáló fogazathoz (ang: alignment, vonalba állítás, kiegyenesítés)

táplálkozás, táplálás

maradék nélkül nem osztható

(C.I. 58000) 1,2-dihidroxiantrakinon, buzérvörös Vörös festék, amely a festőbuzér gyökerében van jelen. Vízben gyengén oldódik. Régóta festékként használják; újabban szintetikusan állítják elő antracénből, és kék, narancs, valamint vörös festékek előállítására alkalmazzák. Mint indikátor sárga színű pH 5,5 alatt; pH 6,8 fölött vörössé válik.

1. erősen bázikus anyag, amely oldatban hidroxil-ionokat ad le (pl. nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) 2. szinonima: bázis 3. szinonima: alkáli fém (arab: al, határozott névelő + qaliy, szóda)

lúgos vizelet ürítése (alkalikus + gör: ouron, vizelet)

Eredeti jelentése szerint több száz növényi termék közül alkaloid-nak tekinthető bármelyik, amely bázikus reakciót ad. Jelenleg azon növények által szintetizált, nitrogén tartalmú, heterociklusos, gyakran komplex struktúrákat nevezünk alkaloid-nak, amelyek specifikus farmakológiai aktivitással rendelkeznek. Nevük legtöbbször -in-re végződik (morphin, atropin, colchicin). Orvosi célokra inkább sóikat használjuk, mivel könnyebben oldódnak vízben.

szinonima: alkalinuria

szinonima: homogentizinsav (alkáli + gör: kapto, sóváran felszívni)

Aciklikus szénhidrogén, amely egy, vagy több kettős kötéssel rendelkezik (pl. etilén, propilén). Szinonima: olefin

1. szénhidrogén gyök, általános képlete C_nH_2n+1 2. olyan vegyület, amelyben fém kötődik az alkilgyökhöz (pl. ólom-tetraetil).

1. Szerves vegyületek egy csoportja, amelyben egy, v. több szénhez kapcsolódó hidrogént OH-csoport vált fel. Az alkohol savval történő reakciója nyomán észter képződik. A legfontosabb alkohol-ok közé tartoznak az oldószerként, ill. hűtőfolyadékokban használt metanol és etanol. 2. etil-alkohol CH₃CH₂OH Szénhidrátból fermentációval, szintetikusan etilénből, vagy acetilénből állítható elő. Az orvostudomány szempontjából addiktológiai szempontból nagy jelentőségű. Külsőleg a bőr kipirosítására (rubefaciens), és fertőtlenítésre alkalmazzák. Belsőleg analgetikumként, szedatívumként és antipiretikumként került régebben felhasználásra. Szinonima: etanol, ethyl 3. CH₃CH₂OH és víz azeotróp keveréke (95°-os alkohol) 4. alcohol absolutus vízmentes etil-alkohol (arab: al, névelő + kohl, finom, tapinthatatlan por)

Oxidoreduktáz, amely reverzibilisen az alkoholt aldehiddé, vagy ketonná alakítja át NAD⁺-ot használva H-akceptorként (pl. ethanol + NAD⁺ ↔ acetaldehid + NADH+H⁺).

kémiai kötés hasítása alkohol hozzáadásával a hasítási pont eléréséig. (alkohol + gör: lysis, oldás)

akut lymphoid leukaemia

Allantois, allantoid, kolbász (gör: allas, allantos, kolbász)

1. kolbász alakú 2. allantoishoz hasonló (allantoin + gör: eidos, megjelenés)

allantoin vizelettel történő kiválasztása (legtöbb emlősben normális, emberben kóros jelenség) (allantoin + gör: ouron, vizelet)

Két, vagy több különböző génsorozat bármelyike, amely ugyanazon locust foglalja el egy adott kromoszómán. Mivel az autoszomális kromoszómák párosak, a normális szomatikus sejtben minden autoszomális gén kétszer fordul elő. Ha ugyanaz az allél foglalja el az adott locus mindkét helyét, akkor az adott sejt homozigóta jelleget mutat erre az allélra. Ha az allélok különbözők, a sejt heterozigóta jellegű mindkét allélra. (gör: allélon, reciprok)

megváltozott reaktivitást kiváltó anyag, antigén neve (allergy + gör: gen, létrehozó)

Az orr jellemző törlése, dörzsölése a kéz felfelé és oldalirányú mozgatásával, mely gyerekek allergiás rhinitisében látható.

1. más; normáltól, vagy megszokottól különböző 2. Kémiai prefixum, amelyet aminosavak esetében használunk akkor, ha az oldallánc aszimmetrikus szénatomot tartalmaz (pl. alloizoleucinok, vagy allotreoninek). (gör: allos, más)

Olyan antitest, amely specifikus az alloantigénre. Néha isoantitestnek is mondják.

Az allachaesthesia egyik alakja, amelyben az egyik lábat (végtagot) ért stimulus az ellenoldalon vált ki érzetet. Szinonima: Bamberger-jel (allo- + gör: cheir, kéz)

Ld.: alloploid

szexuális vonzalom másik ember iránt; vö: autoerotismus, szinonima: heteroerotismus (allo- + gör: eros, szerelem)

A homályos cornea szövetének kicserélése átlátszó protézissel, amely rendszerint műanyagból készül.

kémiai összetételében különböző, de ugyanolyan alakban kristályosodó (allo- + gör: meros, rész)

Olyan terápiás rendszer, amelyben egy betegség olyan alapon kerül kezelésre, amely a betegséggel antagonista módon hat. Vö: homeopathia; szinonima: heteropathia (allo- + gör: pathos, szenvedés)

szövethiány allotranszplantációval történő pótlása

alloploid állapot

allopolyploid állapot

A szív ritmusában mutatkozó szabálytalanság, amely időnként ismétlődik.

Valamely enzim aktivitásának, vagy egy ligand proteinhez való kapcsolódásának befolyásolása, mely a fehérje konformációs változása nyomán jön létre, amint egy szubsztrátum vagy más effektor molekula a fehérje valamely kötőhelyéhez kapcsolódik (alloszterikus hely).

1. Immunglobulinokra jellemző, genetikailag meghatározott különbség antigén-tulajdonságaik tekintetében, mely ugyanazon faj különböző egyedei között mutatható ki. Ld. antitest (allo- + gör: typos, modell) 2. Fehérjék genetikailag meghatározott polimorfizmusa adott fajon belül; az egyes allotípusok kémiai tulajdonságaikat tekintve eltérőek lehetnek, azonban biológiai funkciók vonatkozásában hasonló feladattal rendelkeznek.

allograft transzplantációja; szinonima: homotranszplantáció

1. allotropizmussal kapcsolatos 2. személyiségi jegyek tipizálása, mások reakcióinak összehasonlításával

(2,4,5,6-pirimidinetetron) Húgysav oxidációs terméke, mely kísérleti állatokban hypoglycaemiát idéz elő inzulin felszabadításával; ezt későbbiekben hyperglycaemia követi, melynek oka a Langerhans-szigetek károsodása (alloxán diabetes).

purin bázisok jelenléte a vérben (alloxán + gör: haima, vér)

1. szinonima: aphasia 2. mentális elégtelenség, dementia következtében kialakult beszédképtelenség (gör: a-, fosztóképző + logos, beszéd)

váltakozás

Ezüstös fehér fém, amelynek alacsony a fajsúlya. Atomszáma 13, atomsúlya 26.981539. Számos sóját és vegyületét alkalmazzák a medicinában és a fogászatban. (lat: alumen, timsó)

AlPO₄; fogászatban kalcium-szulfáttal és nátrium-szilikáttal együtt használatos cementképző

antiperspirans

bázis; pharingitis kezelésében alkalmazzák

Al(CH₃CO₂)₂OH; adstringens és antisepticus hatása miatt alkalmazzák (pl. Burow-oldatban); szinonima: alumínium-diacetát.

A foghúzás posztoperatív szövődménye, az üregben széteső véralvadék focalis osteomyelitist idéz elő, amely nagy fájdalommal jár. Szinonima: alveolalgia (alveolus + gör: algos, fájdalom)

alveolussal kapcsolatos; alveolushoz tartozó

szinonima: alveololingualis

alveolus pusztulása, károsodása (alveolo + gör: klasis, tönkremenetel)

Az alsó, vagy felső állkapocs processus alveolarisának labialis, vagy vestibularis felszínére vonatkozik.

A felső állkapocs processus alveolarisának szájpadhoz közeli felszínére vonatkozik.

Műtéti nyílás a fog alveolusba, hogy a periapicalis, vagy más intraossealis tályogból a genny ürülését elősegítsék.

lymphocyták hiánya, vagy számuk jelentős csökkenése

Progresszív mentális hanyatlással járó kórkép, amely memóriazavarokkal, csökkent számolási képességgel, visuo-spatialis orientatio zavarával, confusioval, desorientatioval jár. Általában az 5. évtized után (presenilis forma), vagy még később, 70-80 éves korban (senilis forma) kezdődik, és 5-10 éven belül halálhoz vezet. Patológiailag az agy közepes, vagy súlyos fokú atrophiája jellemzi a folyamatot, különösen a frontalis, occipitalis és a temporalis regiókban. Hisztológiai elváltozások között intracellularis neurofibrillumok, senilis plakkok felhalmozódása figyelhető meg, döntően a cerebralis cortexben, az amygdalában, és a hippocampusban. Az Alzheimer-kór a senilis dementiák kialakulásának kb. 60-70%-ért felelős; a 65 év felettiek 5-10%-át, míg a 80 év feletti populáció kb. 20%-át érinti. A kialakult változások pontos oka nem ismert, azonban a kórkép etiológiájában feltehetőleg szerepet játszanak genetikai és környezeti tényezők, neurokémiai változások (csökkent kolinerg transzmisszió a károsodott területeken), autoimmun folyamatok, de akár vírusfertőzés szerepét sem zárják ki. A napjainkban alkalmazott kezelés a létrejött neurokémiai változások helyreállítására korlátozódik (koliészteráz-bénítók, nootrop szerek), de folynak kísérletek az idegrendszeri regenáció serkentésére (NGF; nerve growth factor), ill. idegszövet transzplantációjára vonatkozólag is, azonban utóbbiaknak mindmáig csupán elméleti jelentősége van.

(ammeter) ampermérő, árammérő rövidítése

Cajal által leírt, retinában található idegsejt típus, mely rövid elágazódó dendritekkel, axonnal azonban feltehetőleg nem rendelkezik.

Antiviralis szer, melyet influenza ellen alkalmaznak, de Parkinson-kór kezelésében szintén használatos, mivel a dopamin felszabadulását fokozza, ill. visszavételét gátolja a substantia nigra dopaminerg neuronjainak idegvégződésein.

szinonima: amastia

Amanita phalloides toxinja, biciklikus octapeptid

amaurosissal kapcsolatos, vagy abban szenvedő

körül, minden oldalról, kettős; megfelelője a görög amphi- (lat: körül)

mindkét kéznek ugyanolyan ügyességgel történő használata

mindkét oldalra vonatkozó, kétoldali (ambi + lat: latus, oldal)

Egy adott személlyel, dologgal, vagy eszmével szemben érzett kettős érzés, vagy érzelem. Szeretet és gyűlölet egyszerre történő érzése ugyanazon személy iránt. (ambi- + lat: valentia, erő)

tompaság, homály, halványság (gör: amblys, halvány, tompa)

ízérzés csökkenése (ambly- + gör: geusis, ízérzés)

Reflektáló stereoscop, amellyel értékelni, illetve stimulálni lehet a binocularis látást. (gör: amblyopia + skopeo, tekinteni)

Olyan beteg, aki nem ágyhoz kötött, fennjáró. (lat: ambulans, sétáló)

A zománcszerv belső rétegének hengerhámsejtje a fejlődő fogcsírában, amelynek szerepe jelentős a fogzománc kialakításában. (ang: amel, zománc + gör: blastos, csíra)

szinonima: dentinoenamelis

menstruáció hiánya, vagy elmaradása (gör: a-, fosztóképző + mén, hónap + rhoia, folyás)

Uránium neutronnal való bombázásakor, vagy a plutónium 241,242 és 243 -bomlásakor kapott elem. Atomszáma 95, atomsúlya 243,06. A ²⁴¹Am (felezési idő 432,2 év) csontbetegségek diagnosztikájában használható. A ²⁴³Am felezési ideje 7370 év.

Bármilyen fénytörési zavar, amelynek következtében a beteg nem képes a retinára fókuszálni. (gör: a-, fosztóképző + metron, mérték + ops, szem)

Üreges hang jelzése, amelyet percussio, vagy auscultatio révén hallunk a thorax fölött, ha a tüdőben üreg, vagy pneumothorax alakult ki. (gör: amphora, edény)

Olyan kémiai anyag, amely formálisan az ammóniából származik, annak egy, vagy több H atomját acil-csoporttal behelyettesítve R-CO-NH₂ általános képletet nyerjük; Egy H atom helyettesítése primer amid, két hidrogéné szekunder amid és három esetén pedig tertier amid képződéséhez vezet. Fordítva:_amid vegyület karboxilsavból a karboxil -OH csoportjának NH₂-vel történő szubsztitúciójával is előállítható.

monovalens gyök; -C(NH)-NH₂

(EC osztály 3.5.1 és 3.5.2.) az amidokban és a ciklikus amidokban C-N kötéseket hidrolizáló enzimek Pl. asparaginase, barbiturase, urease, amidase. Szinonima: amidases, deamidases, deamidizing enzymes

amidok oxim származékai; általános képletük: R-C(NH₂)-NOH

Az amilolitíkus enzimek egyik típusa, amely hasítja a keményítőt, a glikogént és olyan vegyületeket, amelyek 1,4-α-glukánokkal kapcsolatosak. Szinonima: diasztáz

Nem elágazó szénláncú poliglükóz (glikán) a keményítőben, amely hasonlít a cellulózra, α(1-4) kötéseket tartalmaz. Vö: amilopektin

Olyan anyag, amely formálisan az ammóniából származik egy, vagy több H atom szénhidrogénnel, vagy más gyökkel történő helyettesítésével. Egy H helyettesítése adja a primer amin-t (pl. NH₂CH₃), két H atom esetén szekunder amin keletkezik (pl. NH(CH₃)₂₎, míg három H szubsztitúciója nyomán tercier amin jön létre (pl. N(CH₃)₃). Lehetséges négy H atomot is szubsztituálni, ekkor keletkezik a quaterner amin (pl. ⁺N(CH₃)₄), amely pozitív töltéssel rendelkezik. Az amin-ok sókat alkotnak különböző savakkal.

aminosavak nagy mennyiségű jelenléte a vérben (aminoacid + gör: haima, vér)

Aminosavból képződő gyök, ha a -COOH csoportból eltávolítjuk a hidroxil-csoportot.

Halogén atom amino-gyökkel történő szubsztitúcióját katalizálja alkil, vagy aril molekulában.

Organikus sav, amelyben a szénatomhoz kapcsolódó egyik H atomot NH₂-csoport helyettesíti. Rendszerint amino-karboxilsavat jelent. Ld. α-aminosav

aminok vizeletben történő kiválasztása (amin + gör: ouron, vizelet)

Olyan készülék, amely az elektromos áramerősséget amperben méri.

Olyan enzimek, amelyek az ammóniát vagy egy amino-csoportot nem hidrolitikus úton, a C-N kötés hasításával távolítanak el otthagyva egy kettős kötést.

NH₄⁺-ion, amely az NH₃ és H⁺ kapcsolódásából származik; ammónium vegyületek képzésekor úgy viselkedik, mint egy univalens fémion.

Kémiai kötés hasítása ammónia bevitelével a hasítási pontnál (ammónia + gör: lysis, oldás)

amnesiában szenvedő személy

1. amnesiára vonatkozó 2. Olyan anyag, amely amnesiát idéz elő. 3. Olyan elváltozás, amelynek a memória funkció károsodása az egyik jellegzetessége.

transabdominalis folyadékleszívás az amnionzsákból diagnosztikai céllal (amnio + gör: kentésis, csapolás)

az amnion kialakulása (amnio + gör: genesis, kialakulás)

A legbelső embrionalis hártya, amely az embriót az uterusban burkolja, és az amnionfolyadékot tartalmazza; trophoblast sejtekből származik. Egy belső, ectodermalis eredetű embrionalis rétegből és egy külső szomatikus mesodermalis összetevőből áll. A terhesség végső fázisában az amnion kiterjed, és kapcsolatba kerül, majd részben összeolvad a chorion ereinek belső falával. (gör: magzatburok, amnios, bárány)

amnionzsák ruptura (amnio + gör: rhexis, ruptura)

endoszkóp az amnionfolyadék vizsgálatára intakt amnionzsákban

amnionra vonatkozó

A magzatburok mesterséges repesztése, amely a szülés megindítását célozza.

Entamoeba histolytica, vagy esetleg más amoebával történt fertőzés okozta kórkép (amoeba + gör: iasis, állapot)

amoeba alakját felvevő (amoeba + lat: forma, alak)

1. jellegzetességében amoebára emlékeztető 2. Szabálytalan körvonalú, perifériás nyúlványokkal rendelkező sejt. Lemeztenyészeten a telepek alakjára utal. (amoeba + gör: eidos, megjelenés)

amoebák jelenléte a vizeletben (amoeba + gör: ouron, vizelet)

amorf állapot, amorfként létezni (gör: a-, fosztóképző + morphé, alakít)

Az elektromos áram gyakorlati egysége. Az abszolút, gyakorlati Ampere (A) eredeti meghatározása szerint 1/10-e az elektromágneses egységnek (ld. abampere és coulomb). A jelenlegi meghatározása a következő: 1. Az az áram, amely 1 másodperc alatt átfolyva 1,118 mg ezüstöt von ki az ezüst-nitrát oldatból. 2. Tudományos (SI) definíciója: Az Ampere (A) az áram mennyiség, amely két párhuzamos végtelen hosszúságú vezetékben, amelyeknek elhanyagolható a keresztmetszete és vákuumban 1 méter távolságra helyezkednek el egymástól, közöttük 2x10^-7 N/m nagyságú erőt képez.

mindkét oldali, körülvevő, kettős, megfelel a lat. ambi-nak (gör: amphi, amphi-, mindkét oldalt, körül)

Kettős csillag alakzat, amelyet a két asztroszféra és az őket összekötő osztódási orsó képez mitózis alatt. (gör: amphi- + astér, csillag)

minkét oldali, körülvevő, kettős (gör: ampho, mindkettő)

1. mind savi, mind bázikus festékek iránt affinitással rendelkező 2. Olyan sejt, amelyik könnyen felveszi a savanyú és a bázikus festéket egyaránt. (ampho + gör: philos, szeret)

1. Olyan eszköz, amely a mikroszkóp nagyítását növelni képes. 2. Elektronikus szerkezet, amely a bemeneti jeleket fokozza, erősíti.

ampullával kapcsolatos

Olyan személy, akinek valamely végtagját, vagy annak egy részét csonkolták.

A gerincvelő congenitalis hiánya, mely anencephaliával együtt fordul elő. (gör: a-, fosztóképző + myelos, velő)

(gen. amygdalae) A tonsilla cerebellit, valamint a lymphaticus tonsillákat jelenti (pl. pharyngealis, palatinalis, lingualis, laryngealis és tubalis). (gör: amygdalé, mandula)

1. Ld. amylo- 2. pentil-, ld. amil

Az amiláz exkréciója a vizeletben; különösen nagy mennyiségben jelenik meg pancreatitisben. Szinonima: diastasuria

keményítő, poliszacharid eredetű, vagy jellegű (gör: amylon, őröletlen keményítő)

1. Kémiailag különböző proteinek csoportja, amely mikroszkópos vizsgálattal homogénként mutatkozik. Összetételében lineáris, nem elágazó aggregált fibrillák lemezekké rendeződnek elektronmikroszkóp alatt. Jóddal sötétbarnásra festődnek, a polarizált fényben jellegzetes zöld színben látszanak, kongóvörössel metakromáziásan festődnek, míg metilibolyával rózsás vörös, vagy kristályibolyával bíbor vörös és thioflavin T festéssel sárgás fluoreszcenciát mutatnak. Jellegzetesen kóros depositumként (amyloidosis) láthatók, különösen a reticulo-endothelialis szövetekkel kapcsolatban. Kémiai természetét tekintve proteinből álló fibrillumok, amelyek az alapbetegségnek megfelelő fehérjékből származnak. 2. keményítő tartalomra emlékeztető (amilo + gör: eidos, emlékeztető)

keményítő oldható származékokra történő bontása (amylo + gör: lysis, oldás)

keményítő megjelenése a vizeletben; szinonima: amyluria

izomérzés kiesése (gör: a-, fosztóképző + mys, izom + aisthésis, felfogás)

izomremegés jelenléte

izomataxia, az izomműködés idegrendszeri eredetű zavara (gör: a-, fosztóképző + mys, izom + taxis, rend)

izomsorvadás, vagy atrophia (gör: a-, fosztóképző + mys, izom + trophé, táplálás)

Motoneruron-betegség, progresszív, fatálisan végződő, neurodegeneratív kórkép, a mozgató neuronok károsodása következtében alakul ki, amelyek az akaratlagos mozgásokat irányítják. Jellemző az izomgyengeség, izomsorvadás, működéskiesések, a beteg egy idő után képtelen lesz önmagát ellátni.

ld. a-

Az anabiosis az életjelenségek megszűnésével járó, de még reverzibilis állapot. (gör: újraéledés)

Bármilyen anyag, amely anabolikus folyamat kapcsán keletkezett.

Savasság hiánya; főleg a gyomornedv sósav hiányát jelöli.

Támaszkodás valamire, vagy függés valakitől. A pszichoanalízisben a csecsemő függése anyjától, vagy az anyahelyettestől. Ld. anacliticus depressio (gör: ana-, valami irányába + klino, támaszkodni)

pulzushullámra jellemző; ld. anacrot pulzus. Szinonima: anadicrotismus (gör: ana, fel + krotos, ütés)

mellékvesefunkciók teljes hiánya

szinonima: anacrotismus (gör: ana, fel, di-krotos, kettős ütés)

mellékvesefunkciók teljes hiánya

Olyan mikroorganizmus, amely oxigén jelenléte nélkül képes élni és növekedni. (gör: an-, fosztóképző + aér, levegő + bios, élet)

oxigénmentes atmoszférában való létezés (gör: an-, fosztóképző +aér, levegő + biosis, életmód)

kombinált szenzoros és motoros bénulás (gör: an-, fosztóképző + aisthesis érzés + kinesis, mozgás)

A mitózis, vagy meiózis azon stádiuma, amelyben a kromoszómák az egyenlítői síkból a sejt pólusai felé mozognak. Mitózisban a lánykromoszómák teljes sorozata (emberen 46) mozog mindkét pólus felé; a meiózis első oszlásakor pedig minden homológ pár egyik tagja (emberen 23) beleértve a két kromatidot, amelyek a centromérában egyesültek. A második oszlás alkalmával a centroméra is oszlik, és a két kromatid külön-külön mozog el a két pólus felé (gör: ana, fel + phasis, megjelenés)

albumin hiánya a szérumban (gör: an-, fosztóképző + albumin + haima, vér)

Neurológiai, vagy farmakológiai állapot, amelyben fájdalmas ingerek annyira mérséklődnek, hogy bár az illető képes felfogni, tovább már nem okoznak fájdalmat. Vö: anaesthesia (gör: érzéketlenség)

Olyan vegyület, amely képes analgetikus hatást előidézni oly módon, hogy a fájdalmat a nociceptív ingerek érzékelésének megváltoztatásával csillapítja, de eközben nem okoz anaesthesiát, vagy eszméletvesztést.

anussal kapcsolatos

1. kémiai analízissel foglalkozó személy 2. pszichoanalitikus személy 3. analízissel kapcsolatos

1. Olyan eljárás, amely során valamely ismeretlen szerkezetű kémiai vegyület, vagy keverék egyszerűbb alakokká való bontása nyomán annak összetételét vizsgálják. 2. Valamely egésznek a vizsgálata annak vonatkozásában, hogy milyen alkotórészekből áll. 3. Ld. pszichoanalízis (gör: feltörés)

1. Két szerv egyike, vagy különböző fajokból az egyik részszerv, legyen az állati, vagy növényi, amelyek struktúrájukat tekintve különböznek, de funkciójuk igen erősen hasonlít. 2. Olyan vegyi anyag, amely struktúrájában egy másikhoz hasonlít, de nem feltétlenül izomerje. Az analóg-ok gyakran alkalmazhatók enzimreakciók blokkolására, mivel kapcsolódnak az enzimhez. (gör: analogos, arányos)

1. emlékezés aktusa 2. a beteg orvosi és fejlődési története, kórelőzménye (gör: anamnesis, visszaemlékezés)

tapintási érzék hiánya (gör: an-, fosztóképző + haphé, tapintás)

anaphylaxiára vonatkozó, idegen fehérjével, vagy más anyaggal szemben túlzott érzékenységet mutató

Anaphylaxiát létrehozó; olyan anyagokra (antigénekre) vonatkozik, amelyek anaphylaxiát váltanak ki.

anaphylaxisra emlékeztető (gör: anaphylaxis + eidos, emlékeztető)

Az immunológiai (allergiás) reakció közvetlen, átmeneti alakja, amelyet simaizomkontrakció, valamint a kapilláristágulat jellemez, mivel farmakológiailag aktív anyagok szabadulnak fel (hisztamin, bradikinin, szerotonin és slow reactive substance of anaphylaxis iaz anaphylaxia lassan reagáló anyaga, egy leukotriéna). Klasszikusan az antigén kötődik a hízósejten fixálódott antitestekkel (főként IgE). A reakció nagy mennyiségű szérum aggregátummal kiváltható (pl. antigén-antitest komplexum), amely valószínűleg képes a komplement rendszert aktiválni, és anaphylatoxin képzésére késztetni. (gör: ana-, elfelé + phylaxis, védelem)

A strukturális differenciálódás elvesztése, amelyet leggyakrabban, de nem mindig malignus daganatokban látunk. Szinonima: dedifferentiatio (gör: ana, ismét + plasis, olvadás)

A csigolyákon kiegészítő kinövés, amelyet főleg a thoracalis és lumbalis csigolyákon látunk. (gör: ana, hátra + apophysis, sarjadás)

Az aphasiának azon típusa, amelyben a beteg képtelen számolni, vagy számokat használni. (gör: an, -fosztóképző + arithmos, szám)

generalizált vizenyővel beszűrődött kötőszövet (gör: ana-, át + sarx, hús)

1. Természetes direkt, vagy indirekt összenyílás két ér, vagy más csövet alkotó struktúra között. 2. Két anatómiai struktúra között műtéti úton létrehozott összeköttetés (pl. ér, üreges szerv esetén). 3. Műtét, trauma, vagy betegség által létrehozott nyílás két, vagy több, normális körülmények mellett különálló tér, vagy szerv között. (gör: anastomoo, szájjal ellátni)

az anatómia tudományának szakembere

kétfejű, kétoldalú (lat: anceps, kétfejű)

1. könyökkel kapcsolatos 2. anconeus izommal kapcsolatos

ld. ankylo-

Horgony karomhoz hasonlító alakú; az agy oldalkamráinak szarvát jelzi, valamint a scapula processus coracoideusát. (gör: ankyra, horgony, + eidos emlékeztető)

1. Heretumor, amely mikroszkópos képében a magzati testisre emlékeztet, váltakozó mértékben tartalmaz tubularis és stromalis elemeket. A tubulusokban Sertoli-sejtek is találhatók, amelyek feminizációt okozhatnak. 2. Szinonima: arrhenoblastoma (gör: andro, férfi + blastos, csíra + oma, daganat)

szinonima: pseudohermaphroditismus femininus 2. Mind férfias, mind nőies vonásokkal rendelkező személyre jellemző, aki magatartásában és viselkedésében is a sztereotip, kulturálisan rögzült és szentesített férfias és nőies szexuális szerepet játssza. (andro- + gör: gyné, nő)

Beteges félelem a férfiaktól, vagy a férfi szexualitástól, elkerülve olyan helyzeteket, amikor férfiak is jelen lehetnek. (andro- + gör: phobos, félelem)

5α-androsztán-3>,17,-diol; szteroid metabolit, amelynek 5- izomerje ismert.

Androsztán, amely tartalmaz egy telítetlen (azaz -CH=CH-) kötést a molekulájában.

4-androszten-3,17 dion; a tesztoszteronnal összehasonlítva gyengébb biológiai hatású androgén szteroid. A here, az ovarium és a mellékvesekéreg választja el.

beteges félelem a széltől

vesehiányos (gör: a-, fosztóképző + nephros, vese)

anergasiára vonatkozó, azzal kapcsolatos

anergiával kapcsolatos

anerythroplasiára jellemző, azzal kapcsolatos

1. orvos, aki az aneszteziológiában és kapcsolt területeiben specialista 2. Olyan orvosi diplomával rendelkező személy, aki vizsgát tett és legálisan is minősítést nyert abban, hogy altatási és érzéstelenítési technikákat alkalmazzon.

Abnormális kromoszóma számmal rendelkező sejt vagy egyed, amelyben a kromoszómák száma nem pontosan többszöröse a haploidnak, szemben azzal, amikor a komplett haploid sorozat többszöröse van jelen (diploid, triploid stb.) (gör: an-, fosztóképző + euploid)

Egy artéria, vagy szívüreg körülírt tágulata, melynek oka lehet veleszületett, vagy szerzett fali gyengeség. (gör: aneurysma, tágulat)

Aneurysma kimutatása, rendszerint rtg-vizsgálattal és kontrasztanyag befecskendezésével. (aneurysma + gör: grapho, írni)

Az aneurysma zsák lezárása varrattal oly módon, hogy a normál lumen nagyság helyreálljon. (aneurysma + gör: rhaphé, szutura)

ld. angio-

valamely ér abnormális elhelyezkedése (angio + gör: ektopos, helyén kívül)

anginaszerű

1. érképzésben résztvevő sejt 2. Primordialis mesenchymalis szövet, amelyből embrionális vérsejtek és vascularis endothelium differenciálódhat. (angio- + gör: blastos, csíra)

Kontrasztanyagos röntgen képalkotó eljárás a szív és nagy erek ábrázolására, valamint az áramlási irányok meghatározására. (angio- + gör: kardia, szív + grapho, írni)

Olyan betegség, amely mind a szívet, mind az ereket érintő elváltozásokat hoz létre. (angio- + gör: kardia, szív + pathos, betegség)

Defektív képződés és növekedés, amelyben jelentős vascularis elváltozások is kimutathatók. (angio- + gör: dys, rossz + trophé, táplálás)

rostos érdaganat

kevert glioma és angioma

vérerekre hasonlító, elágazó jellegű (angio- + eidos, emlékeztető)

többszörös angiokeratoma megjelenése

szinonima: vasomotoros (angio + gör: kinesis, mozgás)

angiolithhez kapcsolódó

vérerekkel és nyirokerekkel foglalkozó tudományág (angio + gör: logos, tanulmány)

Vérerek (haemangioma), vagy a nyirokerek (lymphangioma) proliferációja nyomán kialakuló duzzanat, vagy daganat értágulattal, vagy anélkül. (angio + gör: oma, tumor)

multiplex angiomával jellemezhető állapot

A vese gyakori, jóindulatú daganata: erek, simaizomsejtek és zsírsejtek alkotják.

Visszatérő, nagy, körülírt területeken mutatkozó subcutan oedema, amely hirtelen kezdődik, általában 24 óra alatt visszafejlődik. Főként fiatal nőkön találjuk, gyakori az allergiás hajlam gyógyszerre, vagy ételre. Szinonima: angioneuroticus oedema

Angiomatosus phacomatosis; a von Hippel-Lindau betegség és a Sturge-Weber-szindróma tartozik ide.

vérerek és nyirokerek képződése; szinonima: vasoformatio (angio- +gör: poesis, készítés)

Valamely ér varrattal történő helyreállítása, főleg a vérerekkel kapcsolatban használjuk. (angio- + gör: rhaphé, varrás)

Ritka malignus neoplasma, leginkább az emlőben és a bőrben mutatkozik; valószínűleg a vérerek endothel sejtjeiből származik. Mikroszkóposan szorosan egymás mellett lévő kerek vagy orsó alakú sejtekből áll, egy részük kis lument formál.

1. Intravénás injekció után kontrasztanyag érben történő keringését a kapillárisokon át mikroszkóposan tanulmányozzuk. 2. A vérerek belsejének vizualizációja, főleg a pulmonalis artériák esetén, száloptikás katétert alkalmazva, egy perifériás artérián át behatolva fés ha nyitott a foramen ovaleé (angio- + skopeo, megtekinteni)

angioscotoma mérése, illetve kivetítése

szinonima: vasospasticus

Vasoconstrictor hatású peptidek családja, amelyek a reninnek az angiotenzinogénre gyakorolt enzimatikus hatásából keletkeznek.

Gyógyszerek azon csoportja, melyet magasvérnyomás betegség kezelésében alkalmaznak; hatásukat a perifériás érellenállás csökkentése révén fejtik ki, gátolják az angiotenzin I - angiotenzin II átalakulást.

ér műtéti bemetszése (angio- + tomé, vágás)

ritkán használt kifejezés, helyette vasotrophicus fordul elő (angio- + gör: trophé, táplálás)

ld. rachitis

szögképződés; egy szervben abnormális szög, vagy hajlás kialakulása

Olyan oxid, amely vízzel történő kapcsolódása során savat képez; fordítva: olyan vegyület, mely savból keletkezik víz elvonása után.

verejtékmirigyek hiánya; szinonima: adiaphoresis (gör: an-, fosztóképző + hidros, verejték)

sárgaság nélküli

(C₆H₅NH₂) Olajos, színtelen, vagy barnás folyadék, amely aromás illatú és fanyar ízű, számos szintetikus festék alapvegyülete. Az anilin igen toxikus ezért ipari mérgezést okozhat. (arab: an-nil, indigó)

szexuális izgatás az anus csókolásával, vagy nyalásával; szinonima: anilinctio, anilinctus (lat: anus + lingo, nyalni)

1. lélek; ld. animus 2. Jung-féle pszichológiában a belső én, szemben a personával; női archetípus a férfiban. Vö: animus (lat: lélegzet, lélek)

1. élő állapot 2. élénkség, magas kedv (lat: animo pp atus, elevenít, anima, lélegzet, lélek)

Negatív töltést hordozó ion, mely a pozitív töltésű kation felé vándorol. Sókban a savi gyökök anion (A ^- )-ok.

iris hiánya (gör: an-, fosztóképző + irid +ia)

egyenlőtlen (gör: anosis, egyenlőtlen

nem egyforma egyik színre vonatkozólag

Azon sejtek nagyságában jelentős különbség van, amelyek normális körülmények között közel egyenlők, különösen a vörösvérsejtekre vonatkozóan. (aniso + gör: kytos, sejt, osis, állapot)

Két gaméta fúziója, amelyeknek nem egyforma a nagyságuk, vagy alakjuk. (aniso + gör: gamos, házasság)

sejtmagok nagyságának szokásosnál nagyobb változatossága (aniso + gör: karyon, mag)

a két páros végtag közötti nagyságbeli eltérés (aniso + gör: melos, láb)

anisometropiára vonatkozó 2. Olyan személy, akinek két szeme között eltérés mutatkozik a fénytörési képességben.

A test két oldalán lévő azonos artériákban a pulzus volumene, ideje, ereje különböző; pl. a két art. radialisban, vagy femoralisban. (aniso + gör: sphygmos, pulzus)

nem azonos a tensio, vagy az ozmotikus nyomás (aniso + gör: tonus, nyomás)

meghajlott, görbült, merev, összeolvadt, összenövés (gör: ankylops, görbült; ankylosis, ízület merevsége)

két vagy több ujj közötti adhesio; ld. syndactylia

ankylosist kialakító

Egy ízület merevedése, vagy fixálódása valamilyen betegség következtében. Az ízület körül fibrosus és csontos kapcsolat alakul ki. (gör: ankylosis, ízület megmerevedése)

(pl. anlagen) 1. Szinonima: primordium 2. A pszichoanalízisben: genetikus prediszpozíció a személyi jellem egy bizonyos jellegzetességéhez (német: terv, vázlat)

1. szinonima: catalepsia 2. (lelki nyugalom) (gör: an- + ochlesis, zavar)

mind az anusszal, mind az os coccygeum-mal kapcsolatos

Az analis csatorna hámja közvetlenül a linea dentata alatt, mely mintegy 1,5 cm-rel túlterjed az anus szélén. Ezen a bőrrészleten nincsen szőr, sem faggyú-, sem verejtékmirigy. Különösen sebezhető dörzsöléssel szemben (pl. durva toalett papír), de érzékeny a kémiai izgató szerek iránt (nem megfelelő szappan), számos nociceptiv receptort (fájdalom, viszketés) és tapintási idegvégződést tartalmaz. Innervációját a nervus pudendus inferiorból (rectalis) kapja.

fájdalommentesség (gör: an-, fosztóképző + odyn, fájdalom)

valamely malformáció a következményes strukturális elváltozásokkal együtt (ld: anomália)

színlátás vizsgálatára használatos műszer

körömhiány (gör: an-, fosztóképző + onyx, köröm)

a szem valamennyi szövetének congenitalis hiánya (gör: an-, fosztóképző + ophtalmos, szem)

szinonima: anorchismus

mind az anusszal, mind a rectummal kapcsolatos

csökkent étvágy, étellel szembeni aversio

Olyan gyógyszer, "diéta tabletta", vagy eljárás, esemény, amely anorexiához vezet.

szinonima: agraphia (gör: an-, fosztóképző + orthos, egyenes + grapho, írni)

az anus, a rectum és a sigmabél endoscopos vizsgálata

A betegség meglétéhez nemtörődöm módon viszonyul a páciens, tagadja hemiparesisét; legtöbbször olyan betegen látjuk, akinél nem domináns oldalon, a parietalis kérgi területen alakul ki elváltozás. (gör: an-, fosztóképző + nosos, betegség, gnosis, ismeret)

a csontok kialakulásának zavara (gör: an-, fosztóképző + osteon, csont + plass, formálás)

fülkagylók veleszületett, egy- vagy kétoldali hiánya (gör: an-, fosztóképző + ous, fül)

peteérés felfüggesztése, vagy hiánya

A belélegzett levegőben, az artériás vérben, vagy a szövetekben az oxigén teljes, vagy majdnem teljes hiánya. Elkülönítendő a hypoxiától. (gör: an-, fosztóképző + oxygen)

(gen. ansae) Bármilyen anatómiai struktúra, amelyet kacs, vagy ív jellemez. (lat: ansa, kacs, fogó)

kacsszerű (lat: ansa, kacs + forma, alak)

1. savat neutralizáló 2. Bármilyen hatóanyag, amely az aciditst mérsékelni képes, mint a gyomornedvét, vagy más szekrétumét.

1. struktúrák közötti kölcsönös szembenállást jelent a hatásukban, hatóanyag tartalmukban, betegségben, vagy élettani folyamatban. 2. Két, vagy több tényező együttes hatása kisebb, mint e tényezők egyikének a hatása önmagában. Szinonima: mutual resistence (kölcsönös ellenállás) (gör: anti, ellen; agonizomai, harcolni)

vég előtt, befejezés előtt