Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!

A depresszió hátterével, kialakulásával és kezelési lehetőségeivel kapcsolatos új kutatási eredmények

Napjainkban a pszichiátriai zavarok gyakorisága soha korábban nem látott módon emelkedik. A WHO adatai alapján 2013-ban a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2%-át világszerte a mentális zavarok okozzák. A depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és ezzel az egyik vezető népegészségügyi problémává vált.

A mentális zavarok gazdasági időzített bombát is jelentenek: csak a depresszió az európai GDP 1%-át emészti fel, a költségek 88%-a mentális zavar miatti termelékenység-csökkenésből adódó gazdasági veszteség, nem pedig egészségügyi kiadás! A mentális zavarok jelentősen növelik a testi társbetegségek költségeit, ugyanakkor rontják ezek gyógyulási esélyeit. A mentális zavarok tehát óriási egészségügyi terhet jelentenek a 21. században, és ezen egészségügyi terhek nemcsak a pszichiáterek vállára nehezednek: a nagyszámú, mentális zavarral küzdő beteg az egészségügy szinte minden színterén megfordul. Többek között ezért is az ellátási kapacitás növelése mellett nagyon fontos volna a megelőzés, a preventív mentálhigiéné megerősítése.

Egy nagy amerikai felmérés szerint az USA-ban dolgozó orvosok 54%-a kiégési szindrómával jellemezhető. Egy 47 országban, 170 000 orvostanhallgatót vizsgáló tanulmány szerint az orvosi pálya a depresszió minden mástól független, erős rizikófaktora. A mentálhigiénés prevenció tehát kiemelten fontos az egészségügyi személyzet, és ezen belül a pszichiáterek saját szempontjából is.

Talán részben a kihívások miatt is, a pszichiátria robbanásszerűen fejlődik. A modern orvosi képalkotó eljárások és az emberi gondolkodás törvényszerűségeit vizsgáló pszichológiai módszerek fejlődésének eredményeként, a nem túl távoli jövőben, a pszichiáterek sok tekintetben olyan egzakt diagnosztikus eszközökkel rendelkeznek majd, mint a társ-orvostudományok.

Mindeközben egyre fontosabbá válik a pszichiátriai zavarok közösségi megközelítése, ami a beteget minél inkább saját környezetében igyekszik kezelni, és az orvosi kezeléssel egyenrangú figyelmet szentel a betegek pszichológiai támogatásának, a tanulásának és készségfejlesztésének, illetve a betegek esélyegyenlőségére. A közösségi pszichiátriában számos szakember működik együtt: pszichiáter, klinikai pszichológus, gyógypedagógus, gyógytornász, szociális munkás, szakápoló, dietetikus és így tovább. Nagyon fontos tehát a pszichiátriai kutatás, de az is, hogy a kutatási eredmények minél szélesebb rétegekhez jussanak el közérthető formában.

Egy kutatás szerint a depresszió megváltoztathatja az agy struktúráját

Egy átfogó képalkotó kutatási program eredményeként olyan szerkezeti változásokat azonosítottak az agyban, amelyek depresszió következtében alakulhattak ki. A kutatás során módosulásokat találtak a fehérállományban, ami kulcsszerepet játszik az agysejtek közötti kommunikációban, és működési zavarait összefüggésbe hozták az érzelmek feldolgozásának és a felfogóképesség működésének rendellenességeivel.

A több mint 3000 beteg részvételével végzett kutatás először vet fényt a depresszió biológiai hátterére, és előmozdíthatja hatékonyabb diagnosztikai és kezelési eljárások kifejlesztését.

Az edinburgh-i egyetem munkatársai egy forradalmi technológiát, a diffúziós tenzor képalkotást alkalmazták a fehérállomány szerkezetének feltérképezésére. A depressziós tünetekről beszámoló vizsgálati alanyoknál a fehérállomány szerkezete rosszabb volt, mint azoknál az alanyoknál, akiknél nem állt fenn depresszió.

Szakértők szerint a 3461 résztvevőből álló mintaméret biztosítja, hogy a kutatás eredményei megalapozottak.

Az egyetem pszichiátriai részlegének vezetője szerint „ez a kutatás olyan adatokat használ fel, amelyek az eddig rendelkezésre álló legnagyobb mintaméretből származnak, és alátámasztja, hogy a depressziós betegeknek a fehérállományában elváltozások találhatóak”.

„Sürgősen szükség van a depresszió hatékony kezelésének megoldására és a hátterében húzódó mechanizmusok jobb megértésére. A következő lépés az lesz, hogy megvizsgáljuk, hogy az elváltozások hiánya hogyan függ össze a stresszel és hangulati zavarokkal szembeni jobb védekezéssel.”

A depresszióban szenvedő betegek nagy része nem kap megfelelő ellátást

A WHO szerint a súlyos depresszióban szenvedő európai betegek 75 százaléka nem részesül megfelelő kezelésben annak ellenére, hogy a depresszió a második legjelentősebb oka a munkaképtelenségnek, illetve egészségkárosodásnak és öngyilkosságoknak a régióban.

Európában a depressziós zavarokban szenvedő betegek száma már meghaladja a 40 milliót, a betegség prevalenciája pedig 3,8 és 6,3 százalék között mozog a különböző országokban az össznépességre vonatkoztatva.

A depresszió nagyon gyakori és bármely életkorban előfordulhat, de a betegség felismerése és kezelése még mindig messze elmarad a szükséges szinttől, és a WHO szerint elsősorban a depressziós zavarok stigmatizáltságát kell felszámolni.

Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója szerint a kezelés színvonalának javítása nem csupán az ellátás fejlesztéséről szól, hanem a tájékozottság és a megértés javításáról és a negatív előítéletek elleni küzdelemről is. Ennek érdekében a WHO elindított egy kampányt „Depresszió: beszéljük meg” névvel, amelynek célja a lakosság tájékoztatása a depresszió következményeivel és kezelésével, illetve a depressziós betegek támogatásával kapcsolatban.

Közgazdasági szempontból a WHO által végzett friss kutatás szerint a depresszió és szorongás globális költsége évente meghaladja az 1 trillió dollárt. „Sokba kerül, hogy nem teszünk semmit, mivel a depresszió és más gyakori mentális zavarok által okozott gazdasági károk óriásiak, főként a rosszabb produktivitás következtében, de hozzájárulnak ehhez a depresszió miatt szociális segélyből élők is” – teszi hozzá Dr. Dan Chisholm, a WHO mentális egészségért felelős programmenedzsere.

Kapcsolódó tartalmak

A WHO szerint „a depresszió kezelése terápiával vagy antidepresszánsokkal vagy a kettő kombinációjával költséghatékony, sőt nyereséges: minden befektetett dollár után 4 dollár térül meg a javuló életminőségnek és munkaképességnek köszönhetően”.

Ugyanakkor a költséghatékony kezelési lehetőségek ellenére a mentális egészségre fordított állami kiadások rendkívül alacsonyak: átlagosan az egészségügyi költségvetés 3 százaléka jut a mentális egészség javításával kapcsolatos kiadásokra.

Étrendkiegészítőkkel szignifikánsan javítható az antidepresszáns-terápia hatékonysága

A melbourne-i egyetem kutatói 40 klinikai vizsgálat adatait elemezve azt találták, hogy bizonyos étrendkiegészítők hatására nő a depresszió elleni kezelés eredményessége, különösen igaz ez az omega-3 zsírsavakra.

A kutatók körében egyre fokozódik az érdeklődés az olyan augmentációs stratégiák iránt, amelyekkel javítható az antidepresszáns-kezelések hatékonysága. A standardizált étrendkiegészítők (vagy más néven táplálékgyógyszerek) rendelkeznek kellő hatásossággal a depresszióban érintett neurokémiai útvonalak befolyásolására.

Számos vizsgálatot végeztek már ezen a területen, de metaanalízisre eddig nem került sor. A melbourne-i egyetem kutatói most összegyűjtötték a PubMed, CINAHL, Cochrane Library és a Web of Science adatbázisokból azokat a klinikai vizsgálatokat, amelyekben étrendkiegészítőket alkalmaztak depresszió kiegészítő kezelésére. Elsődlegesen pozitív eredményeket találtak az S-adenozil-metionin (SAMe), metil-folát, omega-3 és D-vitamin esetében, valamint néhány pozitív kimenetelű vizsgálatot kreatin, folinsav és egy aminosav kombinációjánál. A kiegészítő kezelésként alkalmazott omega-3 készítmények vizsgálatainak metaanalízise jelentős, mérsékelt fokú hatékonyságot igazolt az étrendkiegészítő esetében a placebókezeléssel szemben.

A kutatás eredményeit az American Journal of Psychiatry folyóiratban tették közzé.

A kutatás vezetője szerint "az elemzés legjelentősebb eredménye az omega3 zsírsavak hatásossága SSRI, SNRI és triciklusos antidepresszánsokkal való kombinációban. Ez az első elemzés, ami alátámasztja, hogy az omega-3 tartalmú étrendkiegészítők és az antidepresszáns terápia kombinációja biztonságos és hatékony." A University of Melbourne kutatócsoportja szintén pozitív eredményeket talált a SAMe, metil-folát és D-vitamin depresszió kiegészítő kezelésében való alkalmazásával kapcsolatban. Más étrendkiegészítők, mint például cink, C-vitamin és triptofán esetében az eredmények nem egyértelműek.

A kutatók szerint azért nagy jelentőségűek ezek az eredmények, mert világszerte több százmillió ember szed antidepresszánsokat, de nagy részük egy vagy két kezelési ciklus után sem tapasztal javulást. A kezelőorvosok pedig tudományos bizonyíték hiányában nem igazán javasolják a betegeknek étrendkiegészítők szedését gyógyszerekkel kombinációban, ez a metaanalízis viszont alátámasztja az omega-3, a D-vitamin és a metil-folát hatékonyságát a depressziós panaszok enyhítésében.

Szívrohamot elszenvedett emberek társainál nő a depresszió és a szorongás kockázata

A szívrohamot elszenvedett páciensek társainál nagyobb arányban emelkedik a depresszió és a szorongás kockázata, mint más halállal végződő vagy nem halálos betegség esetén - állapították meg dán és brit kutatók.

A European Heart Journal című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői úgy találták, hogy a szívrohamban meghalt emberek társai az eseményt követő egy éven belül háromszor nagyobb valószínűséggel kezdtek antidepresszánst szedni, mint az azt megelőző évben. Az antidepresszáns alkalmazásának kockázata még azoknál is emelkedett 17 százalékkal, akiknek a párja túlélte a szívrohamot.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy egy szívroham az egész családra hatással lehet, a betegek partnerét pedig különösen érzékenyen érintheti. A mostani tanulmány az első, amely az életben maradt páciensek partnereinek egészségét is vizsgálta. "Ez egy fontos közegészségügyi kérdés, amelyre - úgy tűnik - kevés figyelem fordul az orvosok és a döntéshozók körében is" - mutatott rá Emil Fosbol, a tanulmány egyik szerzője, a Duke Egyetem orvosi központjának munkatársa.

Elemzésükhöz országos dániai adatbázisokat, regisztereket használták a kutatók, köztük anyakönyvi adatokat. Összesen 16 506 olyan embert vontak be vizsgálatukba, akinek a társa hirtelen szívhalált szenvedett el 1997 és 2008 között, valamint 44 566 olyan embert, akinek a társa túlélte a szívrohamot.

Az eredményeket összehasonlították 49 518 olyan ember egészségügyi adataival, akinek a partnere meghalt, ám nem hirtelen szívhalál miatt, illetve 131 563 olyan ember adataival, akinek társát kórházban kezelték, de nem szívrohammal - idézte a tanulmányt a BBC hírszolgálata.

Felmérték az antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszerek használatát is a szívrohamot megelőző és az azt követő egy évben, valamint vizsgálták az orvosi feljegyzések között azt, hogy állapítottak-e meg a páciensek társainál depressziót, illetve követtek-e el öngyilkosságot.

A kutatók arra jutottak, hogy amikor a partnernek szívrohama volt, akkor az párja egészségét súlyosabban befolyásolta, mintha más betegségben halt meg vagy éppen túlélte azt. Azt feltételezik, hogy ennek oka a szívroham váratlan és hirtelen jellegében keresendő, hiszen ilyenkor nincs idő a halálra vagy betegségre való lelki felkészülésre.

Címkék

Az alábbi címkék egyikére kattintva további híreket, cikkeket, tanulmányokat olvashat a témában.

Ajánlott cikkek