Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!

A nőgyógyászati daganatok kockázatának ismeretét értékelték öt európai országban

A modern egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országokban elő nők egyre gyakrabban szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy részt vegyenek-e nőgyógyászati rákszűrésen, amelynek előnye, hogy segítségével azonosíthatóak a korai fázisú, jól kezelhető daganatok, és ez által csökkenthető a mortalitás kockázata.

A rákszűrés ugyanakkor a túldiagnosztizálás és a túlkezelés miatti hátrányok és egészségkárosodás veszélyét is felveti. Túldiagnosztizálás az, amikor az észlelt szövettani eltérések megfelelnek a daganat vagy daganat megelőző állapot szövettani definíciójának, de a valóságban soha nem alakul ki belőlük invazív daganat, ami rákos megbetegedést vagy halálozást okozna. A túldiagnosztizálás következménye a túlkezelés, ami lehet szükségtelen sebészeti beavatkozás, kemoterápia vagy sugárkezelés, és a beteg számára semmilyen előnnyel nem jár, sőt az egészségére nézve káros.

Az előnyök és hátrányok aránya alapvetően az adott daganattípus és a szűrőprogram kockázatának mértékétől függ, ezért a lakosság számára ezeket az adatokat közzé kell tenni ahhoz, hogy az egyének tájékozott döntést tudjanak hozni. A rákszűrés kockázat alapú stratifikálásával elérhető a mortalitás további csökkentése és a túldiagnosztizálás mértékének visszaszorítása, és még nyilvánvalóbb a daganatos betegségek alapvető kockázati tényezőinek kommunikálása iránti igény.

Jelenleg az endometriumrák szűrése egyetlen európai országban sem javasolt, mivel a szűrés előnyeit alátámasztó bizonyítékok elégtelenek. Ehhez hasonló a petefészekrák populáció alapú ultrahangos szűrése, ami szintén nem ajánlott, mivel a rendelkezésre álló adatok szerint a szűrés előny-kockázat aránya kedvezőtlen. A jövőben azok az új szűrési stratégiák lehetnek potenciálisan (költség)hatékonyak, amelyek vérvizsgálat alapú tumormarker tesztekkel sorolják be a nőket multimodális szűrésekre, és ez által a fenti daganattípusban is használható szűrési módszer lehet.

Ezzel szemben szinte az összes európai országban alkalmaznak populáció alapú szűrőprogramokat az emlő-és a méhnyakrák szűrésére, mivel bizonyos korcsoportokban az előny-kockázat arány kellően kiegyensúlyozott. A mammográfiás szűrésre az 50 és 69 év közötti európai nők rendszeres meghívót kapnak, amely a szűrés hatékonyságát leíró tájékoztatót is tartalmaz. Ennek ellenére ugyanakkor kérdéses, hogy az európai nők megfelelő tájékozottsággal rendelkeznek-e egyrészt a kiindulási rákkockázatukkal kapcsolatban, másrészt a mammográfia előnyeivel és hátrányaival kapcsolatban. Kilenc európai országban a nők 92 százaléka legalább egy nagyságrenddel túlbecsülte a mammográfia előnyét, az egy vagy több rákszűrésen rendszeresen részt vevő amerikai tesztcsoportnak pedig kevesebb mint 10 százaléka hallott arról, hogy a szűrés során túldiagnosztizálás fordulhat elő.

Az európai kutatás ezen kívül feltárta, hogy a tájékoztatóban található információ többségében eltúlzott állításokat tartalmazott. Németországban egy felmérés kimutatta, hogy a nők jelentős része helytelenül azt feltételezte, hogy a mammográfia megelőzi az emlőrák kialakulását. A felmérésből az nem derült ki, hogy az alanyok már eredetileg is nagy mértékben túlbecsülték-e a saját rákkockázatukat, mivel a rákkockázat téves felmérése a rákszűréssel kapcsolatban is ésszerűtlen feltételezések kialakításához vezethet.

A felmérés öt kérdéskört értékelt: (1) ismerik-e az európai nők, hogy esetükben mekkora az emlő-, petefészek-, méhnyak- vagy endometriumrák diagnózisának kockázata? (2) tudják-e az európai nők, hogy a rákszűrés, mint például a mammográfia előnyökkel és hátrányokkal is járhat, és ez az ismeret összhangban van-e a saját emlőrák-kockázatuk ismeretével? (3) az emlőrákszűrés fő korcsoportjába tartozó európai nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek-e pontosabb ismeretekkel az emlőrák kockázatával és a mammográfiás szűréssel kapcsolatban? (4) az ismertető füzet javítja-e az európai nők tájékozottságát a daganatkockázattal és a szűréssel kapcsolatban? (5) a különböző európai országokban élő nők tájékozottsága eltér-e a beavatkozás előtt és után?

A kutatók összesen 1675 felmérést gyűjtöttek össze, ezekből 356-ot a Cseh Köztársaságban, 335-öt Németországban, 323-at az Egyesült Királyságban, 338-at Olaszországban és 323-at Svédországban töltöttek ki. Az országokban a korcsoportok megoszlása a következő volt: 40-49 év közötti 29,6%, 50-59 év közötti 29,3%, 60-69 év közötti 29,5% és 70-75 év közötti 11,7%. Az iskolai végzettség megoszlása alapján 27,8% volt alacsony végzettségű, 48,8% középfokú végzettségű és 23,5% felsőfokú tanulmányokat végzett.

A megkérdezett nők közül 104 alany számolt be saját kórtörténetében nőgyógyászati daganatról, 25 vizsgálati alany nem votl biztos benne, hogy a diagnózisa nőgyógyászati daganattal volt összefüggésben.

Az összes alany 23,3 százaléka (18,1-29,3%) adott pontos becslést a saját korspecifikus emlőrák-kockázatára vonatkozóan 10 éves távlatban, ováriumrák esetében ez az arány 15,6% (11,1-23,6%) volt, méhnyakrák esetében 6,8% (3,4-11,9%), endometriumrák esetében pedig 12,7% (9,6-19,4%). A megkérdezett nők kisebb hányada alulbecsülte a saját korspecifikus rákkockázatát: emlőrák esetében ez az arány 17,5%, petefészekrák esetében 2,8%, méhnyakrák esetében 1,4% és endometriumrák esetében 5,0% volt. Az felsorolt négy nőgyógyászati daganattípus esetében a megkérdezettek kevesebb mint 1,7 százaléka válaszolta, hogy nulla a saját kockázata.

A nők többsége túlbecsülte a saját korcsoportjára érvényes kockázat mértékét: emlőrák esetében 59,2%-uk, petefészekrák esetében 81,6%-uk, méhnyakrák esetében 91,8%-uk, endometriumrák esetében pedig 82,3%-uk. A túlbecslés mértéke az összes alanyra vonatkoztatva az emlőrák korspecifikus kockázatát tekintve 7-szeres mértékű volt (medián: 200,0, tartomány: 35,0-950,0), petefészekrák esetében 16-szoros (medián: 50,0, tartomány: 4,0-900), méhnyakrák esetében 33-szoros (medián: 50,0, tartomány: 3,0-999), endometriumrák esetében pedig 11-szeres (medián: 50,0, tartomány: 4,0-900).

Összességében a megkérdezett nők 26,5 százaléka rendelkezett pontos ismeretekkel arról, hogy a rákszűrés – beleértve a mammográfiát – járhat előnyökkel és hátrányokkal is. A helyes választ adók legnagyobb hányada németországi nő volt (43,3%), a legalacsonyabb arányban pedig az olaszországi nők válaszoltak helyesen (13,3%). A cseh, olasz és svéd alanyok között volt a legmagasabb azok aránya, akik tévesen úgy gondolták, hogy a mammográfiás szűrés megelőzi az emlőrákot (59,7%, 50,9%, illetve 42,7%). A saját korcsoportjukra vonatkozóan helyes rákkockázat-becsléssel rendelkező nőknél kevésbé volt valószínű a mammográfiás szűréssel kapcsolatos téves feltételezés.

Az elemzés korlátai ellenére az eredmények alátámasztják, hogy a vizsgált európai országokban élő nők nagy része rendkívül rosszul tájékozott a saját rákkockázatával és a mammográfiás szűrés előny-kockázat arányával kapcsolatban, és ennek következtében nem tudnak a rákszűréssel kapcsolatban tájékozott döntést hozni. A kutatás igazolja azt, hogy a rákkockázat helyes ismerete összefügg a rákszűréssel szemben támasztott elvárásokkal és feltételezésekkel, és hogy bizonyítékokon alapuló tájékoztatás segítségével a célcsoport rákkockázattal kapcsolatos ismeretei fejleszthetőek. Az elemzés eredményei az egészségügyi szakemberek és hatóságok számára is bátorításul szolgálnak arra nézve, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek a lakosság és betegeik tájékoztatására.

Referencia:

BMJ Open

Ajánlott cikkek