Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

A Parkinson-kórral kapcsolatos legújabb kutatási eredmények

1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Parkinson-kórban szenvedők mozgását javították kanadai kutatók egy új kezeléssel

Már a szabadban is tudnak sétálni korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően - számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.

"A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni" - magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. Mint hangsúlyozta, a kezelés okozta javulás "a legvadabb álmaikat is felülmúlta".
Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása "lefagy".
A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.

Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.
"Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le" - magyarázta.
Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt.
A kutatásban részt vevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran "ledermedt" mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.

A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran "fagyott le" járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett - mesélte.
A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni.
"Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz" - fogalmazott Port.

Parkinson-kór pandémia fenyegeti az emberiséget

Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.

A Journal of Parkinson’s Disease folyóiratban megjelent szakértői elemzés szerint még nem késő bevezetni olyan intézkedéseket, amelyek segítségével a Parkinson-kór terjedése lelassítható, a prevenció hatékonysága fokozható, és a kezelés minősége is javítható új terápiák alkalmazásával.

A mozgáskorlátozottság első számú okozói ma már világszerte a neurológiai betegségek, amelyek közül a legnagyobb ütemben a Parkinson-kór terjed. 1855-ben, 40 évvel a betegség felfedezése után, a 15 millió lakosú Angliában körülbelül 22 halálesetet okozott a Parkinson-kór, 2014-ben már nagyjából 5-10 ezer beteg halálához vezetett a Parkinson-kór a 65 milliós népességű országban.

1990 és 2015 között a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma megduplázódott, mára eléri a 6 milliót. A népesség öregedése miatt ez a szám 2040-re ismét meg fog duplázódni, amihez hozzájárul az iparosodás terjedésének fokozódása és a várható élettartam növekedése.

„2040-re olyan pandémiával kell szembenéznünk, ami jelentős életminőség-romlást okoz a betegeknél, az egészségügyi és szociális költségek pedig rendkívüli módon meg fognak növekedni” – mondta a folyóirat főszerkesztője az elemzés eredményével kapcsolatban. A cikk szerzője szerint a Parkinson-kór terjedése óriási terhet ró mind a betegekre, mind az ápolóikra és környezetükre. A gondozásnak önmagában is megvan a maga egészségügyi terhe és következményei, és a kezelés, illetve ápolás költségei is számottevőek.”

Az elmúlt 20 évben a várható élettartam globális szinten 6 évvel növekedett, ami előreláthatólag tovább fogja fokozni az előrehaladott stádiumú parkinsonos esetek gyakoriságának emelkedését, amelyek kezelése sokkal több nehézséggel jár és a gondozás intézményes lehetőségei is korlátozottak.

Több kutatás igazolta azt is, hogy a dohányzók körében a Parkinson-kór gyakorisága körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb, és ha ez az összefüggés ok-okozati jellegű, akkor a dohányzás visszaszorítása is hozzájárulhat a Parkinson-kór incidenciájának növekedéséhez. A kutatók szerint az iparosodás különböző melléktermékei (rovarirtók, oldószerek, nehézfémek) is szerepet játszhatnak a Parkinson-kórban szenvedők számának emelkedéséhez.

„Az elmúlt évszázadban az emberiség sikeresen felülkerekedett többek között a gyermekbénulás, az emlőrák és a HIV terjedésén, bár különböző mértékben, és a siker kulcsa minden esetben az aktív fellépés volt ezekkel a betegségekkel szemben. Ezeket a példákat követve a kutatók javaslata az, hogy a kiváltó okok jobb megértése által a szakemberek törekedjenek a Parkinson-kór hatékonyabb prevenciójára, gondozására és kezelésére, és dolgozzanak ki olyan új gondozási modelleket, amelyek minél több beteg számára elérhetővé teszik a szakszerű ellátást. Új terápiák kifejlesztésére is rendkívül nagy szükség van, mivel a leghatékonyabb készítmény, a levodopa, már 50 éves.”

Parkinson-kórt okozhat egy gyomorból felszívódó toxin

Egy alacsony dózisú növényvédőszer és a lektin nevű proteinek kombinációja parkinsonismust válthat ki azt követően, hogy a toxin a gasztrointesztinális traktusból eljut az agyba.

Állatkísérletes vizsgálatokban amerikai kutatók azt találták, hogy a paraquat nevű herbicid bevitele után a kísérleti állatoknál kialakultak a Parkinson-kórra jellemző tünetek. A kutatást vezető neurológus professzor szerint a kísérlet eredményei betekintést nyújthatnak a Parkinson-kór kialakulásának hátterében álló mechanizmusokba, és a jövőben új hatóanyagok kifejlesztésében is segítheti a kutatókat.

„Ez a kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a lektinek bizonyos toxinok jelenlétében a Parkinson-kór potenciális kiváltó okai lehetnek. Ezen kívül ez az állatmodell alkalmas lehet arra, hogy a jövőben új hatóanyagokat és kezeléseket fejlesszünk ki a Parkinson-kór ellen” – mondta a kutatás vezetője.
A kísérlet során a kutatók nyomon követték az alfa-synuclein keletkezését és terjedését. „Sikerült azt igazolnunk, hogy oralis paraquat-expozíciót követően – amit tartalmazhat akár nyers zöldség, tejtermék vagy tojás – az egyidejűleg elfogyasztott lektin a gyomorban elindíthatja az alfa-synuclein szintézisét. Ezt követően az alfa-synuclein a vagus ideg mentén eljuthat az agyba, ahol parkinsonos tüneteket indukál.”

A kutatás vezetője elmondta, hogy bár korábban is voltak feltételezések azzal kapcsolatban, hogy a paraquathoz hasonló toxinok hozzájárulhatnak a Parkinson-kór kialakulásához, de erre nem volt tudományos bizonyíték. Korábbi kutatásokban ugyan igazolták a toxin és a Parkinson-kór közötti kapcsolatot, de ezekben a kísérletekben jellemzően olyan magas paraquat-dózisokat vizsgáltak, amivel ténylegesen nem kerülnek kapcsolatba sehol emberek.

A lektinekről szintén igazolták korábban, hogy a parkinsonizmus ritka formáival összefüggésben vannak, de a kutatók nem voltak biztosak abban, hogy maguk a lektinek állnak a patomechanizmus hátterében, vagy más anyagokkal kapcsolódnak össze ezek a fehérjék, és ez által azok be tudnak jutni az agyba.

„A lektinekkel kombinált toxinnal végzett kísérletek alapja az, hogy a lektineket már jó ideje alkalmazzuk a farmakológiában arra, hogy különböző anyagokat juttassunk el a segítségükkel a szervezet különböző részeibe. A két anyag kombinációja által a toxicitás nagymértékben fokozható még kis adagok alkalmazásakor is.”

Egy állatkísérletben a kutatók naponta kis adagú paraquatot adtak az állatoknak lektinekkel kombinálva hét napon keresztül, majd a kezelést leállították, és két hét szünetet tartottak. Ezt követően különböző teszteket végeztek a parkinsonizmusra jellemző motoros és egyéb működési zavarok felmérésére. A kutatók a motoros működés romlását figyelték meg, majd további vizsgálatokat végeztek annak igazolására, hogy a tünetek hátterében parkinsonizmus áll és nem valamilyen más megbetegedés. Ennek feltárására levodopát adtak az állatoknak, és a motoros működés szinte teljesen visszaállt a normális szintre, ami alátámasztotta, hogy valóban Parkinson-kór alakult ki a kísérleti állatoknál.

A kutatók emellett azt is igazolták, hogy amikor a paraquat-lektin kombináció alkalmazása előtt a vagus ideg és a gyomor közötti kapcsolatot megszakították, akkor az állatoknál nem alakult ki parkinsonizmus, ami igazolja, hogy alfa-synuclein ezen az útvonalon jut el az agyba.

A kutatócsoport a jövőben azt szeretné felderíteni, hogy milyen étrendi módosításokkal vagy gyógyszerekkel lehet befolyásolni az alfa-synuclein vagus idegen keresztüli transzportját, hogy ez által olyan a Parkinson-kór prevenciójában vagy a betegség progressziójának lassításában alkalmazható beavatkozásokat dolgozzanak ki. Az egyik ilyen természetes anyag lehet például a szkvalamin, ami a gasztrointesztinális rendszerben eliminálja az alfa-synucleint, és már klinikai vizsgálatokban értékelik a hatásosságát Parkinson-kór egyes tüneteinek kezelésében.

A vakbél eltávolítása összefüggésben van a Parkinson-kór kockázatával

Kapcsolódó tartalmak

Svéd és amerikai kutatók újszerű összefüggést fedeztek fel a gasztrointesztinális gyulladás, ezen belül is a vakbélgyulladás és az vakbél eltávolítása, illetve a Parkinson-kór eredete között.

Az appendectomián fiatal korban átesett betegeknél a kutatás szerint csökkent a Parkinson-kór kialakulásának kockázata, ami a kutatók szerint a vakbélben lerakódó fehérjetípusra vezethető vissza.

A szakemberek már régóta feltételezték a gasztrointesztinális rendszer és a Parkinson-kór közötti kapcsolat létezését, többek között különböző emésztőrendszeri panaszok megjelenése alapján, amelyek nagyon gyakran a Parkinsonos tünetek és a Parkinson-kór diagnosztizálása előtt jelentkeztek.

A kutatás vezetője szerint az új kutatási eredmények nagy előrelépést jelentenek, és alátámasztják, hogy a vakbél közreműködik azokban az immunrendszeri folyamatokban, amelyek a gasztrointesztinális gyulladások hátterében állnak. A kutatók szerint a bélben élő baktériumok bizonyos fajtái szintén befolyásolhatják a Parkinson-kór kialakulását.

Régóta folynak kutatások azzal a céllal, hogy a bélrendszer és Parkinson-kór közötti összefüggést feltárják – ezzel kapcsolatban számos hipotézis látott napvilágot, amelyek közül a legelterjedtebb szerint a Parkinson-kór kialakulásának hátterében álló alfa-synuclein nevű protein a gasztrointesztinális idegrostokból a vagus idegen keresztül eljut az agyba, és ott kóros elváltozásokat indukál.

Más kutatási eredmények is alátámasztják ezt az elméletet: a vagotomián átesett betegeknél alacsonyabb volt a Parkinson-kór kialakulásának kockázata. Néhány kisebb vizsgálat szintén az appendectomia protektív hatására utalt, de az eredmények ellentmondásosak voltak.

Az új kutatás során először 1,7 millió beteg - több mint 91 millió személy-évet jelentő - kórtörténetét elemezték, és az eredmények szerint az appendectomián átesett betegeknél 19 százalékkal alacsonyabb volt a Parkinson-kór kockázata. További elemzések szerint azoknál a betegeknél, akik fiatal korban átestek appendectomián, de mégis kialakult náluk Parkinson-kór, a Parkinsonos tünetek néhány évvel később jelentek meg, mint más, hasonló életkorú betegeknél.

Ezt követően a kutatók 48, nem Parkinsonos személytől vettek appendix szövetmintát, akik közül 46 esetben találtak a vakbélben alfa-synucleint. A kóros fehérjét ugyanakkor Parkinson-betegek appendixében is kimutatták, így igazolódott az, hogy a protein jelenléte önmagában nem kiváltó oka a betegségnek. A kutatóknak már csak azt a lépcsőt kell azonosítaniuk, ami bizonyos esetekben hozzájárul a Parkinson-kórt okozó neurológiai elváltozások kifejlődéséhez.

Agresszív T-sejtek súlyosbíthatják a Parkinson-kórt

Parkinson-kórban szenvedő betegeknél bizonyos T-sejtek megtámadják és megölik a középagy dopamintermelő idegsejtjeit. Az erről készült német tanulmány a Cell c. szakfolyóiratban jelent meg.

Világszerte mintegy 4,1 millióan szenvednek Parkinson-kórban. A betegség jellegzetes tünetei a lelassult mozgás, izommerevség, heves remegés és az idő előrehaladtával egyre görnyedtebb testtartás. Kórtani szempontból a mozgászavar oka az agy dopamintermelő idegsejtjeinek fokozatos elhalása.

A betegek középagyában szokatlanul magas T-sejtszámot állapítottak meg a kutatók. Az erlangeni egyetemi klinika ambulanciájával közös vizsgálatban kimutatták, hogy a betegek vérében magasabb volt Th-17-szám, éppúgy, mint az autoimmun-betegségben szenvedők esetében.

Az őssejt kutatók emberi sejtekből sejtkultúrát tenyésztettek: ehhez betegek és egészséges tesztalanyok bőrmintáit használták. A bőrsejteket a kutatók őssejtekké alakították, majd ezek differenciálásával létrehozták a beteghez tartozó középagyi idegsejteket. Az új sejteket ezután ugyanazon beteg T-sejtjeivel érintkeztették.

Az eredmény a következő volt: a Parkinson-kórban szenvedők immunsejtjei nagy mennyiségben támadták meg az idegsejteket. Ez a mechanizmus azonban az egészséges tesztalanyoknál nem volt kimutatható. „A vizsgálattal sikerült bebizonyítani, hogy szerepe, illetve milyen szerepe van Parkinson-kór kialakulásában a T-sejteknek” – mondta a kutatás egyik vezetője. A kutatók azt remélik, hogy középtávon ezen eredmények felhasználásával új kezelési módszereket tudnak kialakítani.

Amerikai kutatók korábbi kísérletei is azt igazolják, hogy az immunrendszer működését gátló gyógyszereket szedő betegeknél kisebb a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Parkinson-kór kialakulásában szerepet játszhat az immunrendszer aktivitása, és az immunműködés gyógyszeres terápiával történő gátlása potenciálisan megelőzheti a neurológia rendellenesség kialakulását.

„Már korábban is felmerült az az elképzelés, amely szerint az immunrendszer hozzájárulhat bizonyos neurológiai károsodások kialakulásához. A kutatásunk során azt találtuk, hogy bizonyos típusú immunszuppresszáns hatóanyagokkal való kezelés hatására csökkent a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége. Az egyik hatóanyag-csoport különösen ígéretesnek tűnik, ezzel mindenképp szeretnénk további vizsgálatokat végezni” – mondta a kutatás vezetője.

Az immunszuppresszáns szerek gátolhatják a Parkinson-kór kialakulását

Amerikai kutatók kísérleti azt igazolják, hogy az immunrendszer működését gátló gyógyszereket szedő betegeknél kisebb a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Parkinson-kór kialakulásában szerepet játszhat az immunrendszer aktivitása, és az immunműködés gyógyszeres terápiával történő gátlása potenciálisan megelőzheti a neurológia rendellenesség kialakulását.

„Már korábban is felmerült az az elképzelés, amely szerint az immunrendszer hozzájárulhat bizonyos neurológiai károsodások kialakulásához. A kutatásunk során azt találtuk, hogy bizonyos típusú immunszuppresszáns hatóanyagokkal való kezelés hatására csökkent a Parkinson-kór kialakulásának a valószínűsége. Az egyik hatóanyag-csoport különösen ígéretesnek tűnik, ezzel mindenképp szeretnénk további kutatásokat végezni” – mondta a kutatás vezetője.

Az elmúlt évben Dr. Racette és kollégái több millió beteg kórtörténetét elemezte, és kidolgoztak egy algoritmust, amellyel előre jelezhető, hogy kinél fog várhatóan kialakulni a betegség. Az adatok elemzése során felfedezték, hogy a különféle autoimmun betegségben, például colitis ulcerosaban szenvedő betegeknél kisebb volt a Parkinson-kór gyakorisága, mint a populáció többi részében. Mivel az autoimmun betegségek rendkívül sok szervet érinthetnek, a kutatók először nem látták az összefüggést a neurológiai betegség kisebb gyakorisága és az immunrendszer működési zavara között.

A kutatók megállapították viszont, hogy a legtöbb autoimmun betegségnek van egy közös pontja: a kezelésükre immunszuppresszáns hatóanyagokat alkalmaznak. A kutatócsoport 48 295, 2009-ben diagnosztizált Parkinson-kóros beteg gyógyszerfelírási adatait elemezte, és összehasonlították azokat 52 324 olyan betegével, akik nem szenvedtek Parkinson-kórban. 26 olyan immunszuppresszáns gyógyszert azonosítottak, amelyeket gyakran írtak fel ezeknek a betegeknek. A kutatók megállapították, hogy melyik betegnek melyik gyógyszert írták fel a diagnózist megelőző legalább 1 év során. A fenti hatóanyagok közé tartozó gyógyszereket szedő betegeknél szignifikánsan kisebb volt a Parkinson-kór kialakulásának valószínűsége, és ez különösen kifejezett, 20 százalékos csökkenés volt a kortikoszteroidokat és 33 százalékos volt az inozin-monofoszfát-dehidrogenáz (IMDH) inhibitorokat szedőknél.

Amikor a kutatók az egyes autoimmun betegségekre vonatkozóan végezték el az elemzést, azt találták, hogy a számított kockázat nem változott, vagyis a kockázat csökkenése a gyógyszerek alkalmazására volt visszavezethető, nem az alapbetegségre.

Az eredmények arra utalnak, hogy az immunrendszer aktivitásának gátlása mérsékelheti a Parkinson-kór kockázatát vagy enyhítheti a betegség tüneteit. Ugyanakkor az immunszuppresszió fokozza a fertőző és daganatos betegségek iránti fogékonyságot, ezért a Parkinson-kór prevenciójában az immunszuppresszív terápia kockázatai egyelőre meghaladják a kezelés lehetséges előnyeit.

„Leginkább egy olyan gyógyszerre lenne szükség, ami az újonnan diagnosztizált Parkinson-kóros betegeknél megállítaná a betegség progresszióját. Ésszerű az a feltételezés, hogy az a hatóanyag, ami csökkenti a Parkinson-kór kockázatát, a betegség progresszióját is lelassítja, ezért ebben az irányban fogjuk a kutatásokat tovább folytatni.”

A kortikoszteroidoknak sok melléhatásuk van, ezért a kutatók az IMDH-inhibitorokat helyezik a kísérletek középpontjába.

Címkék

Az alábbi címkék egyikére kattintva további híreket, cikkeket, tanulmányokat olvashat a témában.

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés