Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az elhízás káros egészségügyi következményeivel kapcsolatos új eredmények

Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy hosszú távú, nagy létszámú brit tanulmány szerint, egy másik kutatás szerint az elhízás károsítja a vér-agy gátat, ami a különböző kognitív képességek, például tanulási képességek és memória romlásához vezethet.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy hosszú távú, nagy létszámú brit tanulmány szerint.

A tanulmány több mint 2,8 millió brit felnőtt adatait elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek 30-35 közötti a testtömegindexe (BMI, a testmagasság és a testtömeg hányadosa), azoknál 70 százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint a normál súlyúaknál. (Elhízottnak a 30 BMI felettiek számítanak, egy 180 centiméteres, 100 kilogrammos, 45-54 éves férfi BMI-je 30,86.)

Akiknek 35-40 közötti a BMI-je, annak a diabéteszkockázata majdnem kilencszer, az alvási légzéskimaradás (apnoe) kockázata pedig 12-szer nagyobb, mint a normál súlyúaké.

A súlyosan elhízottak (40-45 közötti BMI) 12-szer nagyobb valószínűséggel lesznek cukorbetegek és 22-szer nagyobb az esélyük az alvási apnoéra. Ezek az emberek a szívelégtelenség, a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint háromszoros kockázatával néznek szembe, valamint 50 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg idő előtt.

"Mivel az elmúlt 30 év alatt majdnem megháromszorozódott az elhízottak száma a világon, eredményeink súlyos közegészségügyi következményekre hívják fel a figyelmet" - mondta el Christiane Haase, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók több mint 2,8 millió felnőtt adatait elemezték, melyek a brit klinikai kutatási adatbázisból származtak és a 2000-2018 közötti időszakot ölelték fel.

A szerzők hangsúlyozták, hogy eredményeikből nem lehet szigorú ok-okozati összefüggést levonni. Kitértek arra is, hogy a résztvevők úgy kerültek a tanulmányba, hogy orvosnál jártak, aki valamilyen indokkal megmérte a súlyukat. Hozzátették, hogy a kutatás eredményeit más, nem mért tényezők is befolyásolhatták.

Az elhízás káros hatással van a kognitív képességekre

Egy új kutatás szerint az elhízás károsítja a vér-agy gátat, ami a különböző kognitív képességek, például tanulási képességek és memória romlásához vezethet.

A kutatók abból indultak ki, hogy a vér-agy gátat borító endothel sejteken található Adora2a receptor krónikus aktivációja miatt olyan anyagok jutnak be az agyba, amelyek károsan befolyásolják a neuronok működését.

Az új kutatás eredményeként most azt igazolták, hogy az Adora2a gátlásával a vér-agy gát normális működése fenntartható.

„Az már ismert volt, hogy az elhízás és az inzulinrezisztencia embereknél és állatmodellekben egyaránt károsítja a vér-agy gátat, de ennek a folyamatnak a pontos mechanizmusa tisztázatlan volt” – mondta a kutatás eredményeit összefoglaló cikk egyik szerzője.

Az adenozin egy neurotranszmitter, ami szerepet játszik az alvásban és a vérnyomás szabályozásában, ezen kívül aktiválja az Adora1a és az Adora2a receptorokat, amelyek az endothelsejtek felszínén találhatóak és az agyi aktivitás és a vérkeringés közötti kapcsolatot szabályozzák. A probléma akkor alakul ki, amikor krónikus aktiváció áll fenn, különösen az agyban, és elhízás esetén ez történik.

Az elhízott és diabéteszben szenvedő betegeknél gyakoribbak a kognitív zavarok, és a strukturális változások főként a hippocampus területén jelentkeznek, ezért Dr. Stranahan kutatócsoportja is ezt, a tanulásért és memóriáért felelős agyi területet vizsgálta. A zsírszövet összefüggésben van a gyulladásos folyamatokkal, és kutatási eredmények támasztják alá, hogy az agyi krónikus gyulladás visszaszorítása gátolja az elhízással összefüggő memóriaromlást.

A hippocampus ereinek állatkísérletes vizsgálata során a kutatók azt találták, hogy az elhízás hatására a vér-agy gát permeabilitása először fokozódott, és kis molekulák, például a nátrium fluoreszcein is bejutott az agyba. Az étrend által indukált inzulinrezisztencia tovább fokozta a permeabilitást, így már nagyobb molekulák is bejutottak az agyba, amelyek például képesek megkötni a szérum albumint.

A kutatás arra is rávilágít, hogy az elhízott betegeknél alkalmazott gyógyszerek közül számos hatóanyag nagyobb hatást fejthet ki az agyra, amit a kezelőorvosoknak is figyelembe kellene venniük a jövőben. A kutatás vezetője szerint ez olyan gyógyszerek esetében kedvező is lehet, amelyeknek a célja az agyműködés javítása, például Alzheimer-kór kezelése, de ettől függetlenül óvatossággal kell eljárni. Más, gyakran felírt hatóanyagok viszont, mint például a prednizon, már normál permeabilitásnál is megfelelő mértékben átjutnak a vér-agy gáton, és a megnövekedett permeabilitás miatti magasabb hatóanyag koncentráció az agyban akár káros is lehet.

A fiatal felnőttek körében rohamosan emelkedik az elhízással összefüggő daganatok gyakorisága

A The Lancet folyóiratban közzétett felmérés eredményei szerint az elhízással összefüggő daganatos betegségek gyakoriságának emelkedése a fiatal felnőttek körében ronthatja a rákos betegségek összmortalitásának csökkentésében elért sikereket.

Az amerikai népesség körülbelül kétharmadát felölelő felmérés azt tárta fel, hogy 1995 és 2015 között hatféle olyan daganatos betegség gyakorisága emelkedett az 50 év alattiak között, amelyeknek az elhízás ismert kockázati tényezője. Minél alacsonyabb volt a felmérésben részt vevők életkora, annál szignifikánsabb volt a rákos betegségek incidenciájának emelkedése.

A vizsgált időszak alatt a hasnyálmirigyrák incidenciája például évente körülbelül 1 százalékkal emelkedett a 45 és 49 év közötti felnőttek körében. A 30-34 év közötti korcsoportban az átlagos növekedés ennek több mint kétszerese volt, a 25 és 29 év közöttieknél pedig az incidencia 4,4 százalékkal emelkedett évente.

A 25 és 80 év közötti ötéves időszakokat összehasonlítva a többi vizsgálat daganattípus – veserák, epehólyagrák, húgyúti daganat, vastagbélrák - esetében is a 25-29 év közötti korcsoportban volt a legmagasabb az éves incidenciaemelkedés (6,23%, 3,71%, 3,35% és 2,41%).

„A kutatásunk eredményei egy olyan, nemrég felbukkant folyamatot tártak fel, amely az elhízással összefüggő daganatos betegségek növekvő gyakoriságára hívják fel a figyelmet” – mondta a kutatás munkatársa, az Amerikai Rákellenes Szövetség munkatársa.

Az elhízás gyakorisága az Egyesült Államokban az elmúlt 40 évben több mint duplájára emelkedett, de világszerte megfigyelhető a túlsúlyos népesség arányának növekedése: napjainkban körülbelül 2 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott.

A kutatók megjegyezték, hogy az új daganatos megbetegedések száma sokkal magasabb volt az idősebb korcsoportokban, annak ellenére, hogy az incidencia növekedésének üteme a fiatal felnőtteknél volt a legmagasabb. A hasnyálmirigyrák esetében például a 24-29 éves korcsoportban 100 ezer főre vetítve 2 esetet diagnosztizáltak, míg az 50-84 év közöttieknél 37 eset fordult elő 100 ezer főre vetítve.

1980 és 2014 között a daganatos betegségek 20 millió halálesetet okoztak, de 2014-re a mortalitás 20 százalékkal csökkent, 240/100 ezer halálesetről 192/100 ezerre, ami főként a dohányzás visszaszorításának köszönhető.

„A jövőben viszont az elhízás sajnos ismét a mortalitás növekedéséhez vezethet. Az elhízás napjainkban a daganatos betegségek megelőzhető okai közül az egyik legfontosabb – az USA-ban 12 daganatos megbetegedésből 1 eset hátterében az elhízás a fő kiváltó ok, Angliában pedig 20 esetből 1-nél.”

Korábbi kutatások alapján az elhízás összefüggésben van a fiatalkorban kialakuló vastagbélrák gyakoriságának növekedésével, amit az új elemzésben vizsgált, 1995 és 2015 közötti esetek is alátámasztanak.

A felmérésben 30 féle daganatos betegséget vizsgáltak, amelyek közül 20-nál már korábban is felmerült az elhízás szerepe. A 12 daganattípus közül 5-nél az újonnan diagnosztizált esetek számának növekedése a legfiatalabb korcsoportban volt a legnagyobb mértékű, a hatodiknál, a myeloma multiplexnél pedig a 30-as éveik elején járó felnőtteknél volt a legjelentősebb a gyakoriság emelkedése. A többi 18 daganattípus közül csak kettőnél igazolták az incidencia növekedését, a többi megbetegedés gyakorisága pedig nem változott vagy – a dohányzással vagy fertőzésekkel összefüggő patomechanizmusúak esetében – csökkent.

A kutatók szerint kiemelt fontosságú, hogy a háziorvosok sokkal nagyobb figyelmet fordítsanak az elhízott és túlsúlyos betegek szűrésére, ezen belül is a BMI rendszeres kiszámítására, valamint a betegek alaposabb tájékoztatására az elhízás miatti fokozott rákkockázattal kapcsolatban.

Fontos szerepet játszhat az elhízással összefüggő asztmában egy zsírszövet által termelt hormon

Egy új kutatás szerint a zsírszövetből felszabaduló hormon kritikus fontosságú az elhízásos eredetű asztma kialakulásában, és a jövőbeni kezelések új célpontja lehet. A kutatás eredményeiről az Endokrin Társaság idei ülésén számoltak be New Orleansban.

A genetikai hajlam és a környezeti expozíció mellett az asztma egy új és egyre jelentősebb kockázati tényezője az elhízás. Számos kutatás igazolta, hogy az elhízás befolyásolja az asztma lefolyását, de a kutatóknak eddig nem sikerült egyértelműen azonosítani a háttérben lévő mechanizmust. Az asztmás betegek mintegy 40 százaléka elhízott.

„Az elhízással összefüggő asztma kezelésében óriási szükség van új terápiás lehetőségek kifejlesztésére, mivel ez a betegcsoport rosszabbul reagál a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekre” – mondta a kutatás vezetője.

A kutatás során az aP2 nevű hormont vizsgálták, amely elhízás esetén nagyobb mennyiségben van jelen a vérkeringésben. Az aP2 részt vesz a gyulladásos válaszban, és korábbi kutatások alátámasztották, hogy közreműködik az elhízással összefüggő krónikus gyulladásos betegségek, például a diabétesz és különböző szívbetegségek kialakulásában. Állatkísérletekben a kutatók magasabb aP2-szinteket mértek a vérben és a tüdőben elhízott állatoknál.

Az új kutatás során asztmás és egészséges embereknél mérték meg az aP2 szintjét, és azt találták, hogy az aP2 szintje 25,4-szer magasabb volt az asztmás és elhízott vagy túlsúlyos betegeknél, összehasonlítva azokkal, akik nem szenvedtek asztmában. Az aP2 magasabb szintje csak a túlsúlyos vagy elhízott alanyoknál mutatott összefüggést az asztmastátusszal. A normál testsúlyú alanyoknál nem volt szignifikáns eltérés az aP2 szintekben.

A kutatók az aP2 szintet megmérték 13 elhízott és 36 normál testsúlyú vizsgálati alany tüdőfolyadékában is, akik között volt asztmás és asztmában nem szenvedő is. Az aP2 szintek az elhízott alanyoknál 23 százalékkal magasabbak voltak, mint a többi vizsgálati résztvevőnél.

„Ezek az adatok alátámasztják, hogy az aP2 az elhízással összefüggő asztma független kockázati tényezője lehet” – mondta az eredményekkel kapcsolatban a kutatás egyik vezetője. „A kutatási eredményeink alapján az is feltételezhető, hogy az aP2 ellenes terápiák gátolhatják az elhízással összefüggő asztma kialakulását és a krónikus szövődmények megjelenését, ezért szeretnénk az anti-aP2 hatásmechanizmusú gyógyszerek fejlesztése felé továbblépni.”

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés