Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Daganatos betegségekkel kapcsolatos új kutatási eredmények

Egy új kutatás szerint az enyhe-közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a daganatkockázat emelkedett lehet, ausztrál kutatók a melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki, amerikai kutatók szerint pedig legalább háromféle, a szájüregben előforduló baktériumfaj is közvetlenül hozzájárulhat a nyelőcsőrák kockázatának emelkedéséhez.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Magasabb daganatkockázattal lehet összefüggésben a veseelégtelenség

Egy új kutatás szerint az enyhe-közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a daganatkockázat kis mértékben emelkedett lehet, különös tekintettel a nem melanoma típusú bőrrákra és az urogenitális daganatokra.

A tanulmány, amely a Clinical Journal of the American Society of Nephrology (CJASN) folyóirat legfrissebb számában jelent meg, nem állítja, hogy ok-okozati összefüggés van a veseelégtelenség és a daganatos betegségek kockázatának emelkedése között, de felhívja a figyelmet arra, hogy az egészségügyi szakembereknek nagyobb figyelmet kellene fordítania a kockázatfelmérésre, ha más kockázati tényezők is fennállnak vagy ha a családi kórtörténetben daganatos betegség fordult elő.

A veseelégtelenség következtében az anyagcsere termékek felhalmozódnak a szervezetben, ami eltérő hatással lehet a különböző szervekre. Egyes kutatások szerint a veseelégtelenség befolyásolhatja a szívbetegségek, az anaemia, a csonttörések és nagy valószínűséggel a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.

A Karolinska Intézet kutatói a veseműködés és a daganatos betegségek kialakulása közötti kapcsolat feltárása érdekében átfogó elemzést végeztek a daganatkockázat felmérésére a veseműködés teljes spektrumát figyelembe véve. Az elemzésbe 40 év feletti, korábbi daganatos betegségben nem szenvedő alanyokat vontak be, összesen 719 033 résztvevőt. A kutatás alanyainak utánkövetése 5 évig tartott, és a 3 338 226 személyév alatt 64 319 daganatos megbetegedést diagnosztizáltak (ez a résztvevők 9%-át érintette).

A veseműködés és a daganatos betegségek incidenciája közötti összefüggés U-alakú görbével volt ábrázolható. A 90-104 ml/perc eGFR-el összehasonlítva az alacsonyabb eGFR-értékek esetében magasabb volt a daganatkockázat: 30-59 ml/perc közötti értéknél 8% volt az emelkedés mértéke, 30 ml/perc alatti értéknél pedig 24%. További elemzést követően a kutatók a bőrrák és az urogenitális tumorok 12 hónapos utánkövetése után további tartós kockázatemelkedést figyeltek meg.

„Ezeknek az összefüggéseknek a megállapítása nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, de felhívja a figyelmet a prevenció és a szűrés fontosságára” – foglalta össze a kutatás eredményét Dr. Xu. „Közegészségügyi szempontból ezek a kutatási eredmények segíthetnek a döntéshozóknak a rákszűrés megfelelő stratégiáinak kidolgozásában, kutatói szemszögből pedig új irányvonalat nyithatnak meg például a bőrrák kockázat tanulmányozásában.”

A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki ausztrál kutatók

A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki ausztrál kutatók, akik szerint "a világon az első" ilyen teszt nagyon sok életet megmenthet.

Az Edith Cowan Egyetem tudósai elmondták: az új teszt segíthet az orvosoknak a bőrrák korai felismerésében, még abban a fázisban, amikor nem terjedt szét a páciens testében.
"Azoknak a betegeknek, akiknél korai fázisban felismerik a melanomát, 90-99 százalék az esélye az ötéves túlélésre" - mutatott rá Pauline Zaenker, a kutatás vezetője.
Hozzátette: a túlélési esély kevesebb mint 50 százalék, ha a rák már szétterjedt a szervezetben. "Éppen ezért annyira izgalmas ez a vérteszt mint egy potenciális szűrőeszköz, mivel még nagyon korai állapotában fedezi fel a melanomát, akkor, amikor még kezelhető" - idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalxpress.com.

Az Oncotarget folyóiratban szerdán megjelent tanulmány 105 melanomás és 104 egészséges emberrel végzett vizsgálat eredményeit mutatta be. Az eljárás az esetek 79 százalékában kimutatta a melanoma korai stádiumát.
A melanoma észlelésére jelenleg csak vizuális vizsgálat áll az orvosok rendelkezésére, a veszélyesnek talált bőrfelületet sebészi úton eltávolítják és biopsziát végeznek. Zaenker viszont arról számolt be, hogy az új eljárás a szervezet által a rák ellen termelt antitesteket azonosítja.
"Megvizsgáltunk 1627 különböző típusú antitestet, hogy azonosítsuk annak a tíznek a kombinációját, amely a legjobban jelzi a melanoma jelenlétét a már diagnosztizált betegekben az egészségesekhez viszonyítva" - magyarázta a kutató.
Sanchia Aranda, az Ausztrál Rák Tanács vezetője szerint a teszt magas kockázatú csoportoknál lesz fontos, olyanoknál, akiknek rendszeresen időigényes és bonyolult szűrővizsgálaton kell részt venniük a bőrükön megjelent foltok, anyajegyek miatt.
Aranda ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a teszt más típusú, kevésbé halálos, de gyakrabban előforduló bőrrákokat, mint a laphámsejtes és bazális sejtes karcinóma, nem mutat ki.
A kutatók most három évig további klinikai vizsgálatokkal ellenőrzik a kutatás eredményeit, és remélik, hogy azt követően elérhető lesz az új vérteszt.
Minden harmadik daganatos betegség bőrrák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Ausztrália azok között az országok között van, ahol a legmagasabb a melanomás esetek száma.

A nők körében 43 százalékkal emelkedhet 2030-ra a tüdőrák miatti halálozás

A Cancer Research folyóiratban publikált kutatás szerint a nők körében mért, a tüdőrákhoz köthető halálozási arány átlagosan 43 százalékkal fog emelkedni 2015 és 2030 között a vizsgált 52 országban. Várhatóan a leggazdagabb országokban, Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon lesz a legmagasabb a halálozási arány.

Dr. Jose Martinez-Sanchez, a tanulmány vezető szerzője és a barcelonai UIC epidemiológusa szerint "Ennek az az oka, hogy a tanulmányunkban szereplő európai és oceániai országokban a nők dohányzása társadalmilag jóval korábban vált elfogadottá, mint Amerikában vagy Ázsiában. Ez megmagyarázza, hogy miért tapasztalható nagyobb, a tüdőrákkal összefüggésben álló halálozási ráta ezekben az országokban."

Bár a jövőben az e-cigaretták terjedése révén a halálozási arány csökkenthető lehet, a kutatók szerint ez a leszokást segítő eszköz ellentmondásos, illetve nem is megfelelő. A tüdőrák visszaszorításának továbbra is az a leghatásosabb módja, ha megelőzzük, hogy az emberek egyáltalán elkezdjenek dohányozni. Cselekvés hiányában azonban a halálesetek száma világszerte emelkedni fog, mivel az Európában és máshol meghozott korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a dohánycégek a fejlődő országokra összpontosítottak.

Ezzel szemben a mellrákhoz köthető halálesetek aránya 9 százalékkal csökkenhet ezen időszak alatt. A csökkenés az orvosi ellátás és a szűrési programok fejlődésének eredménye, amely lehetővé teszi a betegség korai felismerését és kezelését. Ezzel szemben Nagy-Britanniában és más országokban alig változott a tüdőrákot túlélők száma, mert a betegséget csak későn diagnosztizálják.

A Dr. Martinez-Sanchez és csapata szerint az általuk vizsgált 52 országból 26-ban a tüdőrák gyakoribbá fog válni a mellráknál. "Miközben nagy lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a mellrákos halálesetek számát világszerte visszaszorítsuk, addig a nők körében előforduló, tüdőrákhoz köthető halálesetek száma szerte a világon emelkedik" - mondta Dr. Martinez-Sanchez. Hangsúlyozta, hogy intézkedések nélkül az egész világon növekedni fog a betegség által előidézett halálozás.

Magyarországon kiugróan magas a tüdőrákhoz köthető halálesetek aránya: az Eurostat adatai szerint 2015-ben az Európai Unióban 5,2 millió haláleset történt, ennek körülbelül negyede, 1,3 millió volt köthető daganatos megbetegedésekhez. Ezekből 273 400-at tüdőrák okozott, ide értve a légcsövek rákos megbetegedését is.

A végzetes rákos megbetegedések között a tüdőrák volt a leggyakoribb, az összes rákos haláleset 21 százalékát ez a betegség okozta. Az uniós tagállamok közül a tüdőrák aránya Magyarországon volt a legmagasabb: hazánkban az összes rákos haláleset 27 százalékáért a tüdőrák volt a felelős. Három éve hazánkban 32 792 rákos halálesetet regisztráltak, ebből 8 753 volt a tüdőrákos esetek száma. A betegség itthon a férfiak között gyakoribb: a fenti adat 5 356 férfit és 3 397 nőt takart.

Kutatók újabb bizonyítékot találtak a fertőzéses eredetű láz és a daganatos betegségek alacsonyabb incidenciája között

Az orvosi szakirodalom már évtizedek óta gyűjti azokat az esettanulmányokat, amely szerint a fertőzéses eredetű láz és a rákkockázat fordított összefüggésben áll egymással. Az eddig anekdotikus kapcsolatot új kutatási eredmények támasztják alá.

A The Quarterly Review of Biology című folyóiratban közzétett cikk szerint a láz és a rákkockázat közötti összefüggés hátterében a T-sejtek egy meghatározott csoportja, a gamma/delta (gd) T-sejtek állnak.

Korábbi kutatásokra és kísérleti adatokra támaszkodva a cikk szerzői azt az álláspontot támogatják, miszerint az ismételt lázas epizódok fokozzák a g/d T-sejtek aktivitását, mely által az immunsejtek hatékonyabban képesek felismerni a daganatos sejteket és azok elpusztításában is hatékonyabbak.

A fertőző betegségeket kísérő láz egy adaptív védekező mechanizmus, amit valamilyen exogén pirogén vagy patogén eredetű molekula vált ki. Az exogén pirogén felismerése után endogén mediátorok szabadulnak fel és a hőszabályozó mechanizmusok aktiválódásán keresztül kiváltják a lázas állapotot.

„Röviden összefoglalva, az endogén mediátorok átirányítják a metabolikus szubsztrátokat és energiát az immunrendszer felé, ami számottevő mértékben fokozza az immunsejtek, például a heterodimer receptorokat expresszáló limfociták aktivitását, amelyek egyaránt rendelkeznek nagyfokú antiinfekciós és tumorellenes kompetenciával is.”

A gamma/delta T-sejteken olyan receptorok találhatóak, amelyek gamma/delta heterodimerből épülnek fel, ami a kutatók szerint ennek a sejttípusnak a legfontosabb tulajdonsága – az alacsonyabb receptor variabilitás, kevesebb génszegmens átrendeződés és hosszabb memória, ami nagymértékben segíti a limfociták daganatellenes működését. A g/d T-sejtek hatékonyak a limphomával, prosztatarákkal, myelomával és sarcomával szemben, és egy fertőzés hatására a g/d T-sejtek mennyisége jelentősen megnövekszik. Az infekció során a vérben található g/d limfociták aránya elérheti az összes T-sejt mennyiségnek akár 60 százalékát is.

Bár a korábbi kutatások és a jelenlegi daganatellenes immunterápia főként az alfa/béta T-sejtekre fókuszálnak, a láz és a g/d T-sejtek aktivitása közötti összefüggés feltárása újabb terápiás lehetőség előtt nyithatja meg az utat.

Baktériumok állhatnak a nyelőcsőrák kialakulásának hátterében

Amerikai kutatók szerint legalább háromféle, a szájüregben előforduló baktériumfaj is közvetlenül hozzájárulhat a nyelőcsőrák kockázatának emelkedéséhez.

Több mint 120 ezer beteg részvételével végzett vizsgálat eredményei szerint a Tannerella forsythia nevű baktérium jelenléte esetén 21 százalékkal magasabb a rákkockázat. Ezzel szemben a Streptococcus és Neisseria törzsbe tartozó baktériumok jelenléte a nyelőcsőrák kockázat 24 százalékos csökkenésével volt összefüggésben. A Neisseria baktériumokról ismert, hogy lebontják a dohányfüstben található toxinokat, és a dohányosok szájüregében kevesebb ilyen baktérium van, mint a nem dohányzókéban.

A - dohányzás, alkoholfogyasztás, étrend, ínybetegségek és reflux által befolyásolt - szájüregi baktériumflóráról már régóta feltételezik, hogy hatással van az adenocarcinoma vagy laphámsejtes típusú nyelőcsőrák kockázatának emelkedésére, de ez az új kutatás, amely közel 10 éven keresztül monitorozta az egészséges résztvevőket, az első, amely a szájüregben megtalálható mintegy 300 baktérium közül azonosította azt a baktériumfajt, ami statisztikailag összefüggésben van a betegség kialakulásának kockázatával.

 A kutatás vezetője szerint ezek az eredmények azért jelentősek, mert a kutatók sokkal közelebb kerültek ezeknek a daganattípusoknak a hátteréhez és kiváltó okaihoz, mivel most már ismert, hogy ezeknek a tumorok kialakulása - legalábbis bizonyos esetekben - összefüggésben van a most azonosított baktériumfajoknak a jelenlétével.

„Azzal kapcsolatban több bizonyíték áll rendelkezésünkre, hogy más baktériumok hiánya vagy elpusztulása a szájüregben kiváltó oka lehet ezeknek a daganatoknak vagy más bélbetegségeknek, amelyek később szintén hozzájárulnak a tumor kialakulásához.“

A nyelőcsőrák az első 10 között szerepel a daganatos betegségek listáján a halálozások számát tekintve, az Egyesült Államokban évente 13 ezer beteg halálát okozva.

A kutatásban részt vevő alanyok 50 és 75 év közötti nők és férfiak voltak, és a vizsgálatba való bevonáskor egészségesek voltak, nem volt daganatos betegségük. A résztvevők közül 106 alanynál alakult ki nyelőcsőrák, az ezektől a betegektől vett minták alapján összehasonlították a baktériumflórát olyan betegekével, akik hasonló életkorúak és neműek voltak, de nem alakult ki náluk daganat.

A kutatók várakozásai szerint ezek az eredmények segíthetnek olyan irányelvek kidolgozásában, amelyek alapján a kezelőorvosok hatékonyabban tudják felmérni a betegség kockázatát és a lehető leghamarabb tudják azt diagnosztizálni. A korai diagnózis nagyon fontos a nyelőcsőrák kezelésében, mivel a későbbi stádiumokban már sokkal kisebb a sikeres kezelés valószínűsége.

A kutatócsoport most azt vizsgálja, hogy probiotikus étrend kiegészítők alkalmazása által befolyásolható-e a szájüreg baktériumflórájának összetétele, és ezen keresztül csökkenthető-e a nyelőcsőrák kockázata.

Felfújódó tabletta segíthet a gyomordaganatok gyógyításában

Tudósok olyan kocsonyás állagú tablettát fejlesztettek ki, amely a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódik fel, akár egy gömbhal, és segítségével meg lehet figyelni a fekélyeket és daganatokat.

A tabletta a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint egy gömbhal, amely pillanatok alatt felfújja magát, ha fenyegetést érez. Egyelőre csak sertéseken tesztelték, de azok gyomra és bélrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. A tapasztalatok szerint a pirula egy hónapig marad a gyomorban - közölték a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó tablettába többféle érzékelőt lehet telepíteni, amelyek kimutatják a gyomorban megjelenő baktériumokat és vírusokat.
A kutatók szerint később az is elképzelhető, hogy olyan apró kamerát juttassanak a gyomorba a pirulával, amely hetekig figyelemmel kísérheti a daganat vagy fekély fejlődését.

A tabletta kétféle hidrogélből áll: egy belső, részecskéket áteresztő rétegből, és egy külső, védő membránrétegből. Ez adja a kocsonyás állagot, ami miatt gyorsan tud terjeszkedni a gyomorban, és teljes méretét elérve nem is tud kijutni belőle.
A felfújódó tablettát bármikor el lehet távolítani, ha a páciens kalciumoldatot iszik, mivel attól a tabletta azonnal visszanyeri eredeti méretét. Ezt követően biztonságosan áthalad az emésztőrendszeren és távozik a szervezetből - írta a kutatócsoport.
A tudósok hangsúlyozták, hogy a tabletta lágyabb és tovább marad meg a gyomorban, mint jelenlegi alternatívái, amelyek általában műanyagból vagy fémből készülnek.
"Azt szeretnénk, ha sikerülne olyan okospirulát alkotni, amely a szájon át bevéve a gyomorban marad, és hosszú ideig, legalább egy hónapig monitorozza a páciens egészségét" - foglalta össze a kutatás célját Xuanhe Zhao, az MIT gépészmérnöki docense.

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés