Megelőzhető szív- és érrendszeri tragédiák
A szív- és érrendszeri betegségek köre az egyik legfontosabb népegészségügyi probléma Magyarországon. Ezt azért nem unalmas hangsúlyozni, mert ezeknek a betegségeknek jelentős hányada megelőzhető lenne egészséges életmóddal, vagy azzal, ha a kockázati tényezővel élő emberek életmódváltásra, vagy ha kell kitartó gyógyszerszedésre szánnák rá magukat.
Relatív dolog az egyén felelőssége
Az persze, hogy az egyénnek fontos változtatnia viselkedésén, még nem jelenti, hogy ez egyedül az ő felelőssége volna. Egy ország kormányzata, egészségügye, oktatásügye, de a társadalom egésze részt kell, hogy vegyen abban a változásban, melynek eredményeképp mind többen lesznek képesek felelőssé válni saját egészségükért – ahogyan azt prof. dr. Ádány Róza az Orvosok Lapja 2015/09. számában megfogalmazta: „Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire felelnek az emberek saját egészségükért, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a háttérben megbúvó kérdést, hogy vajon megkaptáke ezek az emberek a lehetőséget arra, hogy felelhessenek saját egészségükért? Olyan képzésben volt részük a magyarországi közoktatási intézményekben gyermekkoruk óta, amely felkészítette őket az egészséges életre? Kaptak-e felkészítést az egészséges élet – mint alternatíva – választására? A lakosság egészségi állapotának javítására irányuló szándék nem lehet csak a választási kampányok szlogenje, ez a cél túl kellene, hogy élje a választási időszakokat. Olyan, a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló elkötelezettségre van szükség, amely független a kormányzati ciklusoktól és a politikai pártoktól. Ennek a problémának a megoldása alapvető feladat, és prioritás kellene hogy legyen a mindenkori politikusok értékrendjében.”
Az eredmények, amelyek okot adnak az aggodalomra
A magas koleszterinszint korai felismeré se kiemelt fontosságú, mert nem jár fájdalmas tünetekkel, orvosi kezelés nélkül azonban a Magyarország halálozási statisztikáját is vezető szívés érrendszeri betegségekhez, többek közt trombózis vagy szívinfarktus kialakulásához vezethet. 2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszintmérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja. A szűrőkamionban vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet. Budapest és Pest megye lakosságának koleszterinstatisztikája az országos átlaghoz közeli, de elmondható, hogy Pest megyében kissé egészségesebbek a nők és a férfiak. Míg a budapesti nők 60%-a, addig a Pest megyében élő hölgyek 64%-a bizonyult egészségesnek a koleszterinmérések során. A férfiak esetében viszont a határérték alatti arány csak 52% volt Budapesten, és 55% Pest megyében. Dr. Nagy András Csaba kardiológus belgyógyász szakorvos, az Uzsoki Kórház kardiológiai osztályvezető főorvosa az eredmények bemutatására szervezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy ezek az arányok hasonlóak a saját kórházi szakrendelésünkön tapasztaltakhoz. Arra a kérdésre, hogy vajon mi állhat a szomorú statisztika hátterében, a szakértő a lakosság tájékozatlanságát, a magas rizikójú betegek helyes eligazításának és oktatásának hiányát, valamint a feltehetőleg nem kielégítő orvos-beteg együttműködést említette.
Tíz betegből kettő szedi gyógyszerét
Nagy András Csaba vélekedését a lakosság perzisztenciájának (kitartás a gyógyszerszedésben) mérésére irányuló vizsgálatokkal is alátámasztotta. A Magyarországon élő emberek alacsony perzisztenciáját több hazai vizsgálat is igazolta. Egy 2007–2008 között majdnem félmillió beteg körében végzett felmérés szerint a (koleszterincsökkentésre alkalmazott) sztatint már a második hónaptól mindössze a betegek 46%-a szedte, az első év végére csupán 23%-uk váltotta ki a szert. Ez azt jelenti, hogy 10 betegből egy év után csak 2 beteg szedte a koleszterincsökkentőt. A másodlagos megelőzésre felírt sztatint a betegek majd 60%-a nem hagyta el. A részeredmények azt mutatják, hogy az idősebb betegek jobban ragaszkodtak a gyógyszerhez, mint a fiatalabbak – tudtuk meg a szakértőtől.
A probléma azért is jelentős, mert a nemzetközi vizsgálatok és populációszintű felmérések, regiszterek eredményei alapján a magasabb koleszterinszint csökkentése egyértelmű előnyökkel jár a későbbi éresemények megelőzésében. Nagy András Csaba szerint ezt a különböző befolyásolható rizikófaktorok csökkentése mellett az időben elkezdett és tartósan alkalmazott sztatinkezeléssel érhetjük el. „Pusztán a gyógyszeres kezeléssel ugyanakkor nem lehet teljes sikert elérni a prevencióban. Meg kell győzni a betegeket, hogy időnként ellenőriztessék az anyagcsereparamétereiket, a magas értékeket (pl. 5 mmol/l feletti koleszterinszint) vegyék komolyan, és ha a kezelőorvosuk sztatinkezelést rendel el, akkor azt folytassák hosszú távon. Még akkor is, ha közben az érték normalizálódik. A magas koleszterinszint nem fáj, csak amikor már bekövetkezik a baj” – hangsúlyozta a szakértő.
Magyar Kórházszövetség
Szponzorált tartalom