Megelőzhető szív­- és érrendszeri tragédiák

A szív­- és érrendszeri betegségek köre az egyik legfontosabb népegészségügyi probléma Magyarországon. Ezt azért nem unalmas hangsúlyozni, mert ezeknek a be­tegségeknek jelentős hányada megelőzhe­tő lenne egészséges életmóddal, vagy azzal, ha a kockázati tényezővel élő emberek élet­módváltásra, vagy ha kell kitartó gyógyszer­szedésre szánnák rá magukat.

hirdetés

 

Relatív dolog az egyén felelőssége

Az persze, hogy az egyénnek fontos változ­tatnia viselkedésén, még nem jelenti, hogy ez egyedül az ő felelőssége volna. Egy or­szág kormányzata, egészségügye, oktatás­ügye, de a társadalom egésze részt kell, hogy vegyen abban a változásban, melynek eredményeképp mind többen lesznek ké­pesek felelőssé válni saját egészségükért – ahogyan azt prof. dr. Ádány Róza az Orvosok Lapja 2015/09. számában megfogalmazta: „Amikor arra a kérdésre keressük a vá­laszt, hogy mennyire felelnek az embe­rek saját egészségükért, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a háttérben megbú­vó kérdést, hogy vajon megkapták­e ezek az emberek a lehetőséget arra, hogy felel­hessenek saját egészségükért? Olyan kép­zésben volt részük a magyarországi közok­tatási intézményekben gyermekkoruk óta, amely felkészítette őket az egészséges élet­re? Kaptak­-e felkészítést az egészséges élet – mint alternatíva – választására?  A lakos­ság egészségi állapotának javítására irá­nyuló szándék nem lehet csak a választási kampányok szlogenje, ez a cél túl kellene, hogy élje a választási időszakokat. Olyan, a lakosság egészségi állapotának javításá­ra irányuló elkötelezettségre van szükség, amely független a kormányzati ciklusoktól és a politikai pártoktól. Ennek a problémá­nak a megoldása alapvető feladat, és prio­ritás kellene hogy legyen a mindenkori po­litikusok értékrendjében.”

 

Az eredmények, amelyek okot adnak az aggodalomra

A magas koleszterinszint korai felismeré­ se kiemelt fontosságú, mert nem jár fáj­dalmas tünetekkel, orvosi kezelés nélkül azonban a Magyarország halálozási statisz­tikáját is vezető szív­és érrendszeri beteg­ségekhez, többek közt trombózis vagy szív­infarktus kialakulásához vezethet. 2010–2014 között országszerte kö­zel százezer ingyenes koleszterinszint­mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja. A szűrő­kamionban vizsgált nők 39%­-ánál, a férfi­ak 47%-­ánál mértek határérték feletti ko­leszterinszintet. Budapest és Pest megye lakosságának koleszterinstatisztikája az országos átlaghoz közeli, de elmondható, hogy Pest megyében kissé egészségeseb­bek a nők és a férfiak. Míg a budapesti nők 60%­-a, addig a Pest megyében élő hölgyek 64%­-a bizonyult egészségesnek a kolesz­terinmérések során. A férfiak esetében vi­szont a határérték alatti arány csak 52% volt Budapesten, és 55% Pest megyében. Dr. Nagy András Csaba kardiológus­ belgyógyász szakorvos, az Uzsoki Kórház kardiológiai osztályvezető főorvosa az eredmények bemutatására szervezett saj­tótájékoztatón elmondta, hogy ezek az ará­nyok hasonlóak a saját kórházi szakrende­lésünkön tapasztaltakhoz. Arra a kérdésre, hogy vajon mi állhat a szomorú statisztika hátterében, a szakértő a lakosság tájéko­zatlanságát, a magas rizikójú betegek he­lyes eligazításának és oktatásának hiányát, valamint a feltehetőleg nem kielégítő or­vos­-beteg együttműködést említette.

 

Tíz betegből kettő szedi gyógyszerét

Nagy András Csaba  vélekedését a lakosság perzisztenciájának (kitartás a gyógyszersze­désben) mérésére irányuló vizsgálatokkal is alátámasztotta. A Magyarországon élő em­berek alacsony perzisztenciáját több hazai vizsgálat is igazolta. Egy 2007–2008 kö­zött majdnem félmillió beteg körében vég­zett felmérés szerint a (koleszterincsökken­tésre alkalmazott) sztatint már a második hónaptól mindössze a betegek 46%­-a szed­te, az első év végére csupán 23%­-uk váltot­ta ki a szert. Ez azt jelenti, hogy 10 betegből egy év után csak 2 beteg szedte a koleszte­rincsökkentőt. A másodlagos megelőzésre felírt sztatint a betegek majd 60%­-a nem hagyta el.  A részeredmények azt mutat­ják, hogy az idősebb betegek jobban ragasz­kodtak a gyógyszerhez, mint a fiatalabbak – tudtuk meg a szakértőtől.

A probléma azért is jelentős, mert a nem­zetközi vizsgálatok és populációszintű fel­mérések, regiszterek eredményei alapján a magasabb koleszterinszint csökkenté­se egyértelmű előnyökkel jár a későbbi ér­események megelőzésében. Nagy András Csaba szerint ezt a különböző befolyásol­ható rizikófaktorok csökkentése mellett az időben elkezdett és tartósan alkalmazott sztatinkezeléssel érhetjük el. „Pusztán a gyógyszeres kezeléssel ugyan­akkor nem lehet teljes sikert elérni a pre­vencióban. Meg kell győzni a betegeket, hogy időnként ellenőriztessék az anyag­csere­paramétereiket, a magas értékeket (pl. 5 mmol/l feletti koleszterinszint) ve­gyék komolyan, és ha a kezelőorvosuk szta­tinkezelést rendel el, akkor azt folytassák hosszú távon. Még akkor is, ha közben az érték normalizálódik. A magas koleszterin­szint nem fáj, csak amikor már bekövetke­zik a baj” – hangsúlyozta a szakértő.

 

Magyar Kórházszövetség

Szerző:

PHARMINDEX Online