További cikkek a Tüdőgyógyászat rovatból

COPD: a fojtogató népbetegség

Bár Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, mégis csupán a félmillió COPD-beteg 40%-a részesül modern és államilag támogatott kezelésben – hívták fel a figyelmet pulmonológus szakemberek a COPD világnapja alkalmából.

hirdetés

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) szempontjából a legveszélyeztetettebb csoport a dohányzó, 40 év feletti korosztály, életesélyeiket a korai diagnózis és kezelés nagymértékben javíthatja. Sokan azonban túl későn fordulnak orvoshoz, amikor a tüdőszövet elsorvadása miatt már mindennapi tevékenységeiket sem tudják elvégezni. A COPD az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terhet ró, Európában évente 48 milliárd euró többletköltséget okoz,  itthon pedig becslések szerint évi 20 milliárd forinttal terheli meg az államkasszát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint 2030-ra a COPD lesz a harmadik leggyakoribb halálozási ok a világon.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség hazánkban is népbetegség, mégis kevesen ismerik, hívják fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok a betegség idén november 15-re eső világnapja alkalmából. Pedig a betegség kezelése szempontjából kulcsfontosságú a korai diagnózis, hiszen minél korábban ismerik fel a betegséget és kezdik el a személyre szabott terápiát, annál nagyobb az esély arra, hogy lelassítható a tüdő további romlása. Magyarországon a népesség 5-8%-át, körülbelül 500-600 ezer embert érint a betegség, melynek elnevezése a hosszan tartó, a légutak szűkülésével, azaz obstrukcióval és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó állapotra utal.

„Magyarországon kiválóak a COPD terápiás lehetőségei, tulajdonképpen sikertörténetről beszélhetünk – mondta el Dr. Horváth Ildikó, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet  professzora, aki egyúttal az Európai Tüdőgyógyász Társaság érdekképviseleti tanácsának elnöke is. A legkorszerűbb gyógyszerek 90%-os állami támogatással érhetők el, mind a terápia, mind a finanszírozási háttér biztosított. Sajnos azonban gyakran szembesülünk azzal, hogy mire a beteg a tünetei miatt orvoshoz fordul, a tüdőfunkció 50%-a már elveszett. Ennek az az oka, hogy a betegség tünetei kezdetben enyhék, más betegségekkel is összetéveszthetőek, így a szakszerű kezelést sok esetben már csak a COPD előrehaladott stádiumában tudjuk megkezdeni.”

Hazánkban 14-15.000 új beteget regisztrálnak évente, ám ez csupán az előrehaladott állapotú, panaszaik miatt orvoshoz fordulóbetegek száma, a COPD kezdeti szakaszában lévő betegek száma ennél jóval magasabb lehet. Ez azért komoly probléma, mert a COPD progresszív betegség, ami azt jelenti, hogy kezelés hiányában az idő előrehaladtával folyamatosan romlik a beteg állapota.

„Sok beteg csak akkor fordul orvoshoz, amikor a panaszok már a mindennapi életét is ellehetetlenítik, fullad, köhög, egyre gyakrabban érez fojtogató légszomjat, a lépcsőn sem tud felmenni – jellemezte a betegek életét Dr. Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzor. A korai stádiumban történő diagnosztizálás, a betegség tudatosítása, az időben megkezdett kezelés eredményeképpen a beteg megőrizheti a normális aktivitását. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert a félmillió hazai érintett közül csupán 200 ezer beteg áll kezelés alatt.”

A COPD-t korábban elsősorban a 40 évnél idősebb férfiak betegségének tartották, de mára a női betegek aránya beérte a férfiakét. Ennek oka egyértelműen a betegséget kiváltó tényezőknek, elsősorban a dohányzás elterjedésének köszönhető. A hosszú évek alatt kialakuló betegséget ugyanis a légutak nyálkahártyáját tartósan ingerlő kémiai anyagok okozzák, melyeket cigarettafüsttel vagy a szennyezett levegőből lélegzünk be. A porszemcsék folyamatos irritáló hatása miatt a légutak nyálkahártyája károsodik és megduzzad, a beszűkülő légutakon keresztül nehezebben áramlik a levegő a tüdőbe, a váladékképződés folyamatos köhögésre ingerel. A légutakat körülvevő izmok összehúzódása tovább fokozza a légutak szűkületét, megnehezítve a kilégzést.

A COPD nem egyetlen betegség, hanem légúti betegségek – a krónikus obstruktív hörgőgyulladás (bronchitis) és a tüdőtágulás (emfizéma) – tünetegyüttese, melyeknek erőssége, jellege egyénenként változó lehet. Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely a betegség súlyosbodásával már nem kizárólag fizikai terhelés közben lép fel, hanem idővel állandósul. Köhögés, fokozott nyáktermelés, köpetürítés, sípoló hangú kilégzés, fulladás, fáradékonyság, mellkasi szorító érzés nehezítik a betegek életét, sokaknál jellemző az erőteljes fogyás, a hangszín elváltozása is. A betegség végső stádiumában folyamatos oxigénterápia válik szükségessé.

 „Valóban ezerarcú betegség a COPD – fogalmazott a főorvos asszony. Sokféle embert érint, de a nők esetében még ma is gyakran előfordul, hogy asztmának, depressziónak diagnosztizálják, hiszen hagyományosan férfibetegségnek tartották sokáig. Megnehezíti a betegség felismerését az is, hogy a páciens súlyos, meglévő egyéb betegségei mellett az orvos esetleg nem ismeri fel, vagy a hasonló tünetek miatt asztmát, akut bronchitist diagnosztizál. A pontos diagnózis mellett természetesen legalább ilyen fontos a beteg együttműködése is, hiszen a dohányzásról való leszokás, a gyógyszeres kezelés és a rehabilitációs eljárás nagyon jó hatással van az életminőségre.”

A betegség kialakulásáért döntően a cigaretta felelős, a betegek 90%-ánál a betegség az akár aktív, akár passzív dohányzás szövődményeként alakul ki. Az elmúlt években végzett kutatások megerősítették, hogy a COPD-ben szenvedő betegek 90%-a jelenleg is dohányzik vagy korábban dohányzott. A dohányosok COPD-mortalitási kockázata 12,7-szer nagyobb, mint azoké, akik sohasem dohányoztak, a betegség gyakorisága és súlyossága egyértelműen összefügg az elszívott cigaretták számával.

A Központi Stasztikai Hivatal (KSH) adatai alapján hazánkban minden második ember dohányzott életében, illetve dohányzik jelenleg is: az elmúlt években elért javulás dacára a nők negyede, a férfiak harmada cigarettázik.

Az európai egészségfelmérésből rendelkezésre álló 12 ország adatai szerint az összlakosságon belüli rendszeres dohányosok arányát tekintve Magyarország előtt csupán Görögország, Bulgária és Lettország áll. Kiemelkedően magas a dohányzó magyar nők aránya is, amelynél csak a görögországi mutatók rosszabbak.

2000 és 2014 között a cigaretta több mint 370 ezer áldozatot követelt hazánkban; a dohányos nők helyzete pedig különösen aggasztó: körükben a 100 ezer főre jutó légcső-, hörgő-, tüdődaganat okozta többlethalálozási arányszám értéke drasztikusan, 60 százalékkal emelkedett.

A COPD kialakulásában nem a dohányzás az egyetlen hajlamosító tényező, szerepet játszhat benne a légszennyezettség, az asztma és a genetikai háttér is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentésében kiemeli, hogy habár az EU országaiban 8%-kal csökkent a finomrészecske-szennyeződés 2014-ben az előző évhez képest, a légszennyezettség így is közel 400 ezer ember haláláért volt felelős.

A COPD nem csupán a betegek, de a népegészségügy számára is egyre nagyobb megterhelést jelent, Európában az egészségügyi ellátás költségét és a COPD miatt kieső termelés összegét évente 48,4 milliárd euróra becsülik.

Magyarországon a COPD-gyógyszerekre az Országos Egészségpénztár (OEP) 90%-os támogatást nyújt. Az inhaláló készülékekből a gyógyszert  belélegezve a tüdőbe a megfelelő hörgőkhöz jut, és már kis dózis is elegendő a tünetek enyhítésére. A modern hörgőtágítók megkönnyítik a levegő áramlását, rendszeres használatuk enyhíti a tüneteket és növeli a fenntartó kezelés hatékonyságát.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők száma világszerte folyamatosan nő, bár a betegség összetett jellege miatt nagy eltérések vannak a pontos számokat illetően: a WHO 65 millióra becsüli a COPD-ben szenvedő betegek számát, más tanulmányok szerint azonban ez akár a 329 millió főt is elérheti.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 3 millió ember hal meg évente az alattomos tüdőbetegségben, ami több, mint az emlőrákban és a cukorbetegség következményeként fellépő halálozások együttesen. A COPD agresszív terjedését mutatja, hogy 2002-ben még ötödikként szerepelt a halálozási listán, tíz év alatt pedig a negyedik helyre került. A WHO előrejelzése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött.

Az életmódváltás, elsősorban a dohányzásról való leszokás, a folyamatos orvosi kontroll és a személyre szabott terápia pontos követése számottevő életminőségjavulást eredményezhet és lelassíthatja a betegség súlyosbodásának folyamatát is.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek