Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Közös érdekünk: a füstmentes jövő

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint ma több mint egymilliárd ember dohányzik a világon – és ez a szám a népességnövekedési előrejelzéseket figyelembe véve 2025-ben is hasonlóan alakul majd.

hirdetés
Közismert tény, hogy a dohányzás függőséghez vezet és számos, súlyos megbetegedés okozója (malignus megbetegedések, COPD, CVD, reprodukciós zavarok). Hazánkban 2 millióan dohányoznak – nem csupán saját szervezetüket, de a környezetükben lévőkét is károsítva. 
 
Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom, és ezen belül az orvostársadalom.
 

Mitől annyira ártalmas a cigaretta?

A cigaretta égő végének hőmérséklete 600 ⁰C feletti, amikor pedig levegő áramlik át a cigarettán (jellemzően szippantás közben), ez az érték 850 ⁰C fölé emelkedik. A felszabaduló hő hatására a dohány összetevői elégnek, füst és hamu keletkezik. 
 
A dohányfüstben >6000 összetevőt azonosítottak, melyek közül kb. 100-at károsnak vagy potenciálisan károsnak minősítettek (pl. FDA, WHO, Health Canada). Ezek az anyagok hozhatók összefüggésbe a dohányzás okozta betegségekkel.
 
Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy minél magasabb az égési hőmérséklet, annál több káros anyag jön létre.1
 
Miközben a legtöbben az erős addikciót kiváltó (és emiatt szintén káros) nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, 
 
az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, 
és az égés során keletkező, a füstben lévő vegyi anyagok.2
 
A dohányzás ártalmainak csökkentése, illetve kiküszöbölése összetett feladat, melyben az orvosoknak is jelentős szerep jut.
 

Mi lehet a megoldás? 

A lehetőségek a dohányzás káros hatásainak kivédésére, illetve az ártalmak csökkentésére 3 fő pontban foglalhatók össze.
 
1. A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb, ha valaki egyáltalán nem szokik rá a dohányzásra. 
 
2. Ha a rászokás már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb felhagyni a dohányzással. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége, és így az érintettek nem csak saját magukat, de szeretteiket, barátaikat és kollégáikat is megóvják az ártalmaktól. 
 
3. Mivel a dohányosok egy része minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást, és napjainkban is nagy a kereslet a dohányipari termékek iránt, felmerülhetnek potenciálisan kevésbé káros, füstmentes technológiák, természetesen kizárólag nagykorú dohányzók esetében.

Cigarettafüst nélkül

Füstmentes megoldás lehet az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. 
 
A nikotinsóval működő technológia esetében kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára.
 
A hevítéses technológia dohány használatával működik, alkalmazásakor azonban épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, égés hiányában azonban nem keletkezik füst. 
 
A füstmentes alternatívák közé sorolható az úgynevezett snüssz is.
 
Mindezek a használók környezetében tartózkodókat is kevesebb mérgező anyag hatásának teszik ki, mint a cigarettafüst. 
 
A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el!

Szemléletváltás – az ártalomcsökkentésért

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem küszöbölik ki a kockázatokat, mivel például ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
 
Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot. Annak megállapításához, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár, további kutatásokra van szükség.
 
Ugyanakkor a cigarettához képest ártalomcsökkentett megoldást kínálnak azok számára, akik nem szoknak le, hiszen égés és füst nélkül teszik lehetővé a dohányzást – így használatuk során a cigarettázáskor keletkező káros és potenciálisan káros anyagok közül lényegesen kevesebb szabadul fel.
 
Paradigmaváltás zajlik körülöttünk, és a változás már Magyarországon is elkezdődött. Bármilyen szektorról legyen is szó, a fejlesztések az ártalomcsökkentés irányába mutatnak. Az embereknek, így a dohányosoknak is tenniük kell saját magukért és a környezetükért. 
 
Egy olyan világ küszöbén állunk, amelyben nincs cigarettafüst, amelyben radikálisan megváltozik mindaz, amit eddig a dohányzásról gondoltunk – és ennek tudatosításában, a továbblépésben kulcsszerep juthat az orvosok szemléletformáló közreműködésének.
 
Referenciák
1. McGrath, T.E., Wooten, J.B., Chan W.G. and Hajaligol, M.R., 2007, Formation of polycyclic Aromatic Hydrocarbons from Tobacco: the “Link” between Low Temperature Residual Solid and PAH Formation, Food and Chemical Toxicology, 45,6,1039-1050
2. NICE Közegészségügyi Útmutató; Dohányzás: A dohányzás káros hatásainak a csökkentését megcélzó megközelítések (2013)
 
További források
WHO report on the global tobacco epidemic 2009
Baker R. R., 1975, Temperature variation within a cigarette combustion coal during the smoking cycle, High Temp. Sci., 7, 236-247.
IOM (Institute of Medicine), 2012, Scientific Standards for Studies on Modified Risk Tobacco Products. Washington, DC: The National Academies Press.
 
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából jött létre, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
 

Kapcsolódó tartalmak

Ajánlott cikkek

hirdetés