Új kutatási eredmények a kardiológia területén

Az affektív temperamentumok és a kardiovaszkuláris betegségek kapcsolatát keresik a SOTE kutatói

A személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói. Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.

A kollaborációs projektben a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjai dolgoznak együtt. Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, 2014-es adatok alapján európai uniós viszonylatban továbbra is sereghajtók közé tartozunk. A kutatás a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá.

Dr. Rihmer Zoltán a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Dr. Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő kezdeményezésükre indult meg közel tíz éve együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására. A Családorvosi Tanszék oktató családorvosa, Dr. Nemcsik János ötlete nyomán négy évvel ezelőtt induló, Dr. Maurovich-Horvat Pál Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoportjával kollaborációs projektben azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúérbetegség jelenlétével és kiterjedésével.

Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, melyeknek öt típuscsoportja ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya.

A specifikus kutatáshoz 200, CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet. A koszorúér CT képalkotást és a kérdőívek feldolgozását Dr. Nemcsik János és Dr. Szilveszter Bálint mentorálása mellett Vecsey-Nagy Milán, az Általános Orvostudományi Kar hatodéves hallgatója végezte a Városmajori Szív- és Érgyógyászai Klinikán.

A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei. Az eredmények mindenképpen figyelemre méltóak, de tudni kell, hogy nem általánosíthatóak minden betegcsoportra. Ugyanakkor, ha az eredmények további megerősítést nyernek, az megkönnyítheti a rizikóbesorolást a klinikai munka során.

A D-vitamin hatásos lehet a szívkárosodás megelőzésében és gyógyításában

Az Ohio-i egyetem kutatói feltárták, hogy a D3-vitamin szignifikáns mértékben képes helyreállítani a kardiovaszkuláris rendszerben keletkezett károsodásokat, amelyeket okozhat hypertonia, diabetes vagy atherosclerosis. A kutatás összefoglalója az International Journal of Nanomedicine folyóiratban jelent meg.

„A D-vitamint általában a csontokkal hozzuk összefüggésbe, de az utóbbi években több kutatás is alátámasztotta, hogy a szívinfarktust szenvedő betegek nagy részénél a D3-vitamin szintje alacsony, vagyis az alacsony D-vitamin koncentráció fokozta a myocardiális infarktus kockázatát. Ebben a kutatásban nanoszenzorokat használtunk, hogy feltárjuk annak az okát, hogy milyen mechanizmus áll a D-vitamin kedvező kardiovaszkuláris hatásának hátterében” – mondta a kutatás vezetője.

A kutatócsoport egyedi módszert dolgozott ki a D3-vitamin hatásának nyomon követésére a szív- és érrendszerben létfontosságú szabályozó szerepet betöltő endothel sejteken. A vizsgálat eredménye alátámasztja, hogy a D3-vitamin jelentősen fokozza a nitrogén-oxid termelését, ami a vérkeringés legfontosabb szabályozó molekulája és alapvető szerepe van a vérrögök keletkezésének prevenciójában. Emellett a D3-vitamin szignifikáns mértékben csökkentette az oxidatív stressz szintjét a kardiovaszkuláris rendszerben.

A kutatás legfontosabb eredménye az, hogy a D3-vitamin kezelés jelentős mértékben képes helyreállítani a kardiovaszkuláris rendszer károsodását és csökkenteni a szívinfarktus kockázatát.

„Nincs túl sok, sőt alig van olyan jelátviteli útvonal és hatóanyag, ami a kardiovaszkuláris rendszer endothel sejtjeit képes lenne helyreállítani, és a D3-vitamin egy ilyen molekula” – mondta Dr. Malinski. „Ez egy rendkívül olcsó terápiás lehetőség a szív-érrendszeri károsodások kezelésére, amihez nem is kell új gyógyszert kifejleszteni.”

Ez a kutatássorozat az első, amely azonosítja a D3-vitamin által kiváltott molekuláris mechanizmust, amely döntő szerepet játszik a károsodott endothelium helyreállításában. A vizsgálatokat hypertoniás sejtmodelleken végezték, de az eredmények ennél sokkal szélesebb körben alkalmazhatóak lehetnek, akár az összes ischémiás szívbetegség kezelésében. A kutatók véleménye szerint a D3-vitamin klinikai jelentőségére nagyobb figyelmet kell fordítani, különösen a szívinfarktus és a stroke terápiájában, de a hypovolaemia, vasculopathiák, diabetes és atherosclerosis kezelésében is. Ezt az ajánlást számos klinikai vizsgálat is alátámasztja, amelyek igazolják, hogy a D3-vitamin nagyobb dózisai rendkívül előnyös hatásúak a kardiovaszkuláris rendszer működési zavarainak kezelésében.

Megváltozott a magas vérnyomás definíciója az amerikai irányelvekben

Az Amerikai Szív Szövetség 2003 óta először módosította a hipertónia definícióját, a korábbi 140/90-es értékről levitték a határértéket 130/80 Hgmm-re, mivel a szakértők egybehangzó véleménye az, hogy a magas vérnyomás kezelését hamarabb el kell kezdeni.

A szakértők szerint az irányelveknek tükrözniük kell azt, hogy a szövődmények már az alacsonyabb vérnyomás értékeknél is jelentkezhetnek, viszont az új irányelv alapján diagnosztizált hipertóniás betegnek nem feltétlenül kell azonnal gyógyszeres kezelést kezdenie, de már egy vészjelzés a kezelőorvos és a beteg számára, amely a nem gyógyszeres vérnyomáscsökkentés szükségességét jelzi. Az új irányelvek a Hypertension és a Journal of the American College of Cardiology folyóiratokban jelentek meg.

Az új határérték azt jelenti, hogy az Egyesült Államok lakosságának 46 százaléka hipertóniás betegként kerül definiálásra. Korábban ez az arány 32 százalék volt, és a hipertónia volt a második leggyakoribb ok a szívbetegségek és a stroke hátterében.

A kutatók szerint a 130/80-as érték elérésekor már megduplázódik a kardiovaszkuláris szövődmények kockázata, összehasonlítva a normál vérnyomás értékkel, és véleményük szerint erről a betegeket tájékoztatni kell. A magas vérnyomást korábban az 50 év felettiek betegségének tartották, az új irányelvek alapján viszont sok, a 40-es éveiben lévő ember is hipertóniásként kerül diagnosztizálásra.

„A magas vérnyomás prevalenciája várhatóan háromszorosára fog emelkedni a 45 év alatti férfiak között, a 45 év alatti nőknél pedig meg fog duplázódni“ - teszi hozzá a beszámoló.

A mintegy 9000 résztvevő bevonásával végzett kutatás alapján összeállított irányelvek szerint a 130/80-as vérnyomás elérésekor az erek már károsodnak, és a korábbi kategória, a prehipertenzió, ami a 120-139 közötti szisztolés nyomásra vonatkozott, már nem alkalmazható a gyakorlatban.

„Az ebbe a tartományba eső betegek mostantól vagy az emelkedett (120-129 és 80 Hgmm alatt) kategóriába vagy az I-es stádiumú hipertónia (130-139 vagy 80-89 Hgmm) kategóriájába fognak kerülni."

A gyógyszeres kezelés csak az I-es stádiumú hipertónia esetén ajánlott, akkor, ha „a betegnek már volt kardiovaszkuláris betegsége, mint például szívinfarktus vagy stroke, vagy az életkor, diabétesz, krónikus veseelégtelenség miatt magas ezeknek a kockázata."

Az összefoglaló felhívja a figyelmet, hogy a vérnyomásmérést helyes techinkával kell végezni, és a végleges értéknek 2-3, legalább kettő különböző alkalommal végzett mérés átlagának kell lennie. A megkérdezett orvosok egyetértenek a határérték módosításával, mert véleményük szerint lehetővé teszi az életmódváltás korábbi elkezdését. A szakértők ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a magas vérnyomás definíciójának módosításával nem az a cél, hogy a felírt gyógyszerek mennyisége növekedjen, hanem az életmódváltás fontosságát kell előtérbe helyezni.

Inhalációs nanorészecskékkel a szívbetegségek kezeléséért

Olasz és német kutatók kifejlesztett egy olyan nanorészecskés inhalátort, ami szívbetegségek kezelésének új módját teszi lehetővé. A Science Translational Medicine folyóiratban megjelent közleményben a kutatócsoport leírta az inhalációs készítmény kifejlesztésének folyamatát és az állatkísérletek eredményét.

Az utóbbi években a nanorészecskéket továbbfejlesztették gyógyszermolekulák szállítására, ami így lehetővé teszi a különböző szervek és testrészek közvetlen kontakt kezelését. Ezeket a gyógyszereket általában orálisan vagy intravénásan alkalmazzák, de a kutatók szerint ezek az alkalmazási módok szívbetegségek kezelésében nem elég hatékonyak. Az új megközelítés viszont lehetővé teszi a molekulák inhalációs alkalmazását, és azok így gyorsabban eljutnak a szívizomba, ahol a cardiomyocyták felveszik a hatóanyagot, és ez által javul a szív működése.

A kutatócsoport egy csonthoz hasonló anyagból állította elő a nanorészecskéket, és olyan méretű kalcium-foszfát molekulákat hoztak létre, amelyek a szívizomszövetben fel tudnak szívódni, de ahhoz elég nagyok, hogy különböző hatóanyag molekulákat tudjanak szállítani. A hatóanyag ebben a kutatásban egy olyan gyógyszer volt, ami helyreállítja a kalciumcsatornák működését a szívizomsejtek felszínén, ami kritikus fontosságú a szív elektromos aktivitásának normalizálásának szempontjából.

A kutatók feltöltötték a nanorészecskéket a hatóanyaggal, majd diabéteszes cardiomyopathia jellegű szívelégtelenségben szenvedő egereknek és patkányoknak adták be a készítményt. Ezt követően a szívfunkciót a bal kamrai ejekciós frakció alapján értékelték. A beszámolójuk szerint a gyógyszeres kezelés előtt a szívbeteg kísérleti állatok szívműködése 17 százalékponttal rosszabb volt, mint az egészséges állatoké, a kezelés után viszont a szívfunkció 15 százalékponttal javult, ami megközelíti a teljesen egészséges állatok állapotát.

A kutatók ezt követően sertéseken is kipróbálták az új gyógyszeralkalmazási módot, különös tekintettel arra, hogy milyen gyorsan képes a hatóanyag akkumulálódni a szívizom szövetben. Ezek az eredmények is megfeleltek a kutatócsoport várakozásainak, így az új terápiás eljárás összességében jelentős javulást eredményezhet a konvencionális kezelési módokhoz viszonyítva.

A kutatás azt is igazolta, hogy a nanorészecskék semmilyen toxikus hatást nem váltanak ki a szívizom szövetben. Az új alkalmazási mód biztonságosságát további kutatásokkal fogják alátámasztani a humán vizsgálatok megkezdése előtt.

A napi e-cigarettázás majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát

Az e-cigaretta napi használata majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát egy új, nagy létszámú amerikai kutatás szerint.

    Ez az első bizonyíték arra, hogy a nagyjából egy évtizede forgalomban lévő eszközök jelentősen befolyásolják az emberi egészséget, ami arra utal, hogy veszélyesebbek a korábban véltnél - írta a medicalxpress.com. A csaknem 70 ezer ember adatainak elemzésével készült tanulmányt az amerikai Nikotin- és Dohánykutatási Társaság éves konferenciáján mutatták be Baltimore-ban.

    A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének (UCSF) kutatói megállapították, hogy a hagyományos cigaretta napi fogyasztása majdnem megháromszorozza a szívroham esélyét, ráadásul a napi e-cigarettázással járó kétszeres kockázat ehhez hozzáadódik, aki tehát mindkét félét naponta szívja, annak ötszörös szívrohamkockázattal kell számolnia.

    "Rendkívül aggasztó a megnövekedett kockázat, mivel a legtöbben, akik e-cigarettát használnak, nem hagynak fel a hagyományossal sem" - mondta a tanulmányt bemutató Stanton Glantz, az UCSF orvosprofesszora, az egyetem dohányzáskutatási központjának vezetője.

    Az e-cigaretta régóta tudományos viták témája, ám egyre gyűlnek azok a bizonyítékok, amelyek közvetlen egészségkárosító hatást tulajdonítanak neki.

    A múlt hónapban az amerikai tudományos akadémia egy tanulmánya kimutatta az e-cigaretták fiatal fogyasztókra gyakorolt káros hatását: bizonyították, hogy a fiatalok körében az e-cigaretta használata növeli a hagyományos cigarettára való áttérés esélyét.

A jelentés szerint akkor még nem volt bizonyíték arra, hogy az elektromos cigaretták növelnék a szívbetegség, a rák vagy a légúti kórok kockázatát, állatkísérletekben azonban már találtak arra utaló eredményeket, hogy a hosszú távú e-cigaretta-használat fokozhatja az említett betegségek veszélyét.
    Noha az e-cigaretták a hagyományos cigarettáknál kevesebb rákkeltő anyagnak teszik ki fogyasztóikat, nagy koncentrációban tartalmaznak mikroszemcséket és más mérgeket, amelyeket a szív- és keringési betegségekkel és nem daganatos tüdőbetegségekkel hoztak összefüggésbe. Ezeknek a betegségeknek a számlájára írható a dohányzás okozta halálozások több mint fele.
    Arra is egyre több tanulmány talál bizonyítékot, hogy - egyes tudósok és törvényhozók reményeivel szemben - az e-cigaretta nem ösztönzi a hagyományos cigaretták fogyasztóit az elektromosra váltásra vagy a végleges leszokásra, hanem inkább csökkenti a leszokás valószínűségét.
    Az új tanulmány szerzői egy 2014 és 2016 között készült egészségügyi felmérés adatait használták, ebben 69 725 ember vett részt.
    A kutatók figyelembe vették a résztvevők életkorát, nemét, testtömeg-indexét és más egészségi adataikat, többek között azt, hogy magas-e a vérnyomásuk, a koleszterinszintjük és hogy cukorbetegek-e, valamint fogyasztanak-e hagyományos cigarettát.
    A kockázati tényezők kiszűrése után megállapították, hogy a napi e-cigarettázás jelentősen, majdnem duplájára növeli a szívroham kockázatát, a hagyományos cigaretta napi szívása majdnem megháromszorozza.
    "A legtöbb embernél nem a hagyományosról való leszokást eredményezi az e-cigaretta, hanem a kettős használatot. Az új tanulmány szerint összeadódnak a két cigaretta fogyasztásának veszélyei: aki naponta szívja mindkettőt, ötszörösre emelkedett szívrohamkockázattal kénytelen számolni" - mondta Glantz.