A képzési szabályok változtatásával évente több száz stroke-os beteget lehetne megmenteni

Ennek oka, hogy a jogszabályokban lefektetett képzési feltételek alapján jelenleg összesen 8 szakképzett orvos alkalmas arra, hogy a nap 24 órájában a hét minden napján elláthassa a rászoruló betegeket, közülük azonban ténylegesen mindössze 6 fő lát el ilyen betegeket. Nyugat-Európában és a tengerentúlon ma már bevett gyakorlat, hogy a megfelelő képzést követően, a betegség jellegénél illetve tudásuknál fogva kardiológusok – akik a hazai képzési rendszerből kiszorulnak a szabályozás miatt – is rendszeresen végeznek hasonló kezeléseket.

Ahhoz, hogy jelentősen több beteg kaphasson esélyt a felépülésre és az életben maradásra, az irányelvek modernizálására van szükség mind az ellátásszervezésben, mind a képzésben. Csak a mechanikus trombektómia elvégzésére kvalifikált szakorvosi létszám ötszörösére emelésével, illetve a kezelés lefolytatására alkalmas központok számának növelésével lenne biztosítható, hogy a betegek döntő többsége a kritikus 3-5 órán belül kezelésben részesülhessen.

„Országos szinten legalább húsz-harminc, a beavatkozás elvégzésére kvalifikált szakorvosra lenne szükség ahhoz, hogy minden intervenciós neuroradiológiai teamben legalább három-négy szakember legyen mozgósítható a nap huszonnégy órájában a beavatkozás levezénylésére” – mondja Édes István professzor, a DEOEC Kardiológiai Intézet vezetője.

Habár a betegség neurológiai jellegénél fogva a stroke-os betegek kezelése elsősorban a neurológiai osztályok és szakorvosok feladata, érdemes megfontolni a rendszerbe és szakképzésbe kardiológusok bevonását is, hiszen katéterek kezelésében és a vérrögök eltávolításában jelentős rutinnal rendelkeznek. További szakemberek bevonásával elérhetővé válna, hogy a magas szakértelemmel és technikai háttérrel rendelkező nagy központok a legnagyobb hatékonysággal láthassák el az akut eseteket.

„Amennyiben sikerül ebbe az irányba elmozdítani az agyi főverőér elzáródás kezelését, a jelenlegi 90-100 beteg többszöröse számára biztosítaná a túlélés és a jelentős állapotjavulás lehetőségét, miközben a betegség következtében előforduló fogyatékosságok száma mérséklődne, számossága csökkenne” – emeli ki Édes István, aki szerint mindezen pozitív hatások jelentős nemzetgazdasági és költségvetési megtakarítással is járnának. A stroke által okozott tragikus végkifejletbe kerültek, maradványtünetekkel túlélők krónikus osztályon történő ápolása úgy az ellátórendszer, mint a családok számára súlyos anyagi terhet jelent. A stroke és az azt követő állapotok kezelése, rehabilitációja és gondozása rengeteg pénzbe kerül.

A 2015-ben közölt tudományos kutatások eredményei igazolták, hogy az agyi érelzáródás jól meghatározott eseteiben az ütőeret elzáró vérrög azonnali eltávolításával az állapot javítható, a gyógyulási esélyek megnőnek. Ez az eljárás elsősorban azoknál a betegeknél alkalmazható, akiknél a vérrög a koponyán belüli nagy ütőerek kezdeti szakaszát zárja el, ezekben az esetekben általában hatástalannak bizonyult a kémiai vérrögoldás. Ma már ismert, hogy a trombolízis a másodlagos és harmadlagos agyi kisartériákban elakadt vérrögök oldására alkalmas. Ezzel szemben a mechanikus „trombuskihúzás” igen hatásos módszer a proximális artériaágakban kialakult elzáródás megszüntetésére, amit több nemzetközi vizsgálat is alátámasztott.

Az elmúlt években rohamos technikai fejlődés ment végbe, amelynek eredményeként ma számos nagy hatékonyságú módszer és eszköz áll rendelkezésre a mechanikus trombektómia elvégzésére. A jelenleg legelterjedtebb módszer a vérrög eltávolítása az ún. trombektómiás stent segítségével. A módszer lényege, hogy az elzáródott érkeresztmetszetbe mikrokatéteren át speciális mikrostentet vezetnek, majd a stentet az embolusban megnyitják. Néhány perc alatt a stent finom dróthálója a puha vérrögbe nyomódik, ekkor a stentet nyitott állapotban visszahúzzák a trombussal együtt.