A NEAK kidolgozta a kiegészítő biztosítások rendszerének tervét

Az eseményen a NEAK főigazgató-helyettese bejelentette, hogy az egészségügyi kiegészítő biztosítással kapcsolatos javaslataikat már letették a Pénzügyminisztérium asztalára.

A hazai biztosítási rendszer esetében az ajtón kopogtat a kiegészítő biztosítások rendszere – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese. Ugyanakkor nagyon fontos – tette hozzá –, hogy az új, akár NEAK 2.-nek nevezett biztosítás ne váljon el az állami egészségbiztosítás rendszerétől.

Az alapkezelő ötleteit és javaslatait már le is tette a Pénzügyminisztérium asztalára.

Kiss Zsolt véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely nem csak a tehetősek vagy csak a szegények biztosítási rendszere, hanem mindenki számára egyformán elérhető. A jövő évi költségvetési törvény javaslata szerint 104 milliárd forinttal több forrás állhat a NEAK rendelkezésére, de ennél nekünk „vastagabb” elképzeléseink vannak – mondta Kiss Zsolt. Mint hozzátette, az egészségbiztosító egyenletesen növekvő fázisban van, de a forráselégedetlenség folyamatosan visszatérő probléma.

Magyarországon olyan egészségügyi ellátórendszert kell kiépíteni, amelyben a források tartósan és kiszámíthatóan rendelkezésre állnak – mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Azt jó hírként értékelte, hogy a járulékbázisú finanszírozáshoz köthető források folyamatosan nőttek a foglalkoztatottság emelkedésével, ugyanakkor a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentése – jövőre a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5 százalékra – százmilliárd forint kiesést okoz a rendszernek.

A NEAK potyautasairól Bodrogi József elmondta, hogy 400 ezer fő jogviszonya rendezetlen, emiatt is körülbelül 20 milliárd forint hiány keletkezik a NEAK-nál, ha pedig a baleseti adó is kiesik a rendszerből, az újabb 168 milliárd forint mínuszt fog jelenteni.

Bodrogi József kiemelte, hogy a hazai vállalkozások hat éve adó- és járulékmentesen biztosíthatnak egészségpénztári megtakarítást munkavállalóiknak, de a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint eddig csak 12,4 milliárd forintot fizettek be. Összehasonlításként említette, hogy a hazai természetbeni egészségügyi ellátás éves költsége 1600 milliárd forint.

A forráselosztás problémájáról Bod­rogi József azt mondta, 2010 óta több mint 300 milliárd forint került a fekvőbeteg-ellátásba adósságkonszolidáció és működési többlet címén, ami óriási összeg.