Alulfinanszírozott ellátórendszerben nem várható változás

„Borítékolni lehetett, hogy a tavaly áprilisi konszolidációt egy újabb követi majd – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Azt mondja, teljesen logikus, hogy így alakult, miután a kormány hosszú éveken keresztül nem emelte meg a kórházi beavatkozások finanszírozását.

A 2012 és 2013-as esztendőkben volt egy durván 66-70 milliárdos forrásbevonás az egészségügyi ágazatba, melyet beépítettek az alapdíjba, de az összeg a bérek emelésére ment el, a dologi kiadásokra nem jutott többletforrás – mondta el a PestiSrácok.hu érdeklődésére Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Mindeközben pedig elindultak a kórházfejlesztések, amelyek folyamatos többletkiadást jelentenek a kórházak számára, legalábbis a működtetés szempontjából. A korszerű berendezéseknek és eszközöknek nemcsak a beszerzése kerül sokba, a működtetés, karbantartás is rengeteg pénzt emészt fel. Sinkó Eszter szerint utóbbival az egészségügyi kormányzat nem kalkulál, pedig általánosságban elmondható, hogy egy drága gép beszerzése után, rövid időn belül szinte újra ki kell fizetni az árát.

„Pár példa a sok közül. Egy CT berendezés egy-egy specializált darabja akár 200-300 millió forintba is kerülhet, és erre jön rá a szerviz költség, amely szintén nagyon drága. A sugárterápiás eszközök karbantartása, akár a beszerzési ár 10-20 százaléka is lehet. Ergo a kórházaknak 5-10 év alatt újra ki kell fizetniük a gép árát, szervizköltség címén.”
– sorolja Sinkó Eszter a felmerülő költségeket. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy megváltozott az orvosi technológia is, ami szintén tovább srófolta a kiadásokat. Ugyanaz az alhasi beavatkozás sokkal többe kerül, amióta laparoszkópos technikával végzik. De egy új gyógyszer bevezetése is rendszerint áremelést okoz, ehhez képest a kórházi szolgáltatások térítési díjai nem változtak – tette hozzá.

Sok összetevőből áll a kórházi adósság
A rendszer mai finanszírozásából következik, hogy hiányok keletkeznek, az állam ugyanis nem számol azokkal a pluszköltségekkel, amelyek az ellátásból és annak szabályozásából adódnak: így például a kormány határozza meg a minimumfeltételeket, amely összefoglalja azokat a paramétereket, hogyan lehet egy kórházat, illetve egy osztályt üzemeltetni Magyarországon. Ilyen például az, amikor meghatározzák az orvosok, nővérek számát és az ágyak mennyiségét, illetve az eszközpark nagyságát. A rendelet azt is előírja, milyen szakvizsgával kell rendelkeznie az orvosnak, továbbá, hogy a gyógyítást milyen szakmai eljárási rend alapján kell végezni. Meg kell felelni a területi ellátási kötelezettségnek is. Minden kórház esetében megvan, hogy mely területről érkező betegeket kell ellátnia. Ennek együtteséből kijön egy ár, amennyibe a páciens teljes ellátása kerül. Ezt az összeget azonban a kormány nem ellentételezi, mondja Sinkó Eszter, hozzátéve, hogy ha egy beteg ellátása 210 ezer forintba kerül, akkor ebből a kormány 180 ezret fizet ki.

Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy idén szeptemberben emelték meg a kórházi fekvőbeteg ellátási díját 150 ezerről 180 ezer forintra. Ez az úgynevezett esetátalány alapdíj, amelyet az ellátás, illetve beavatkozás fajtájától függően szoroznak meg súlyszámokkal, és a végeredményéből jön ki a beteg kórházi ellátásnak díja. A szülés – szorzója 0,6 – 108 ezer forintba kerül, míg egy nyitott szívműtét – szorzója 10-20 közötti súlyszám is lehet – 1,8-3,6 millió forint.

Szerinte a kormánynak országos átlagköltséget kellene finanszíroznia, de nem fizeti ki azt (sem). Az általánossá vált humánerőforrás hiány még tovább emeli a kórházak költségeit. Ennek a faktornak a hatását az intézmények úgy próbálják csökkenteni, hogy a hiányszakmákban kipótolják az állam biztosította fizetéseket, a kormányzat eddigi béremelései nem állították meg ugyanis a szakemberek elvándorlását.

Megállítható az orvoselvándorlás?
A kórházigazgatóktól érkezett információk alapján annak ellenére nem állt meg az elvándorlás, hogy idén jelentősebb többletforrás érkezett az intézményekhez, utalt a szakember a 107 ezer forintos orvosi béremelésre, amit jövőre tovább emelnek.

„A két emelés együtt már egy tetemesebb összeg lesz, de mivel az ellátórendszer szétcsúszott, belső tartása, integritása elveszett, attól tartok, hogy már késő lesz. A külföldre ment szakembereket biztosan nem fogja hazahozni, és kérdéses az is, hogy itt tudja-e tartani az itthon maradtakat.”
– mondja Sinkó Eszter.

Ma már úgy tűnik, nagyon nehéz bármin is változtatni, annyira befeszült a rendszert, annyira túlterheltek a dolgozók. Az egészségügyi közgazdász örülne annak, ha minden jól menne a források bevonásával, de a szakember borúlátó, mert a humánerőforrás krízis miatt mára szinte semmilyen eszköz nem maradt a kórházigazgatók kezében a számonkérésre, a szakmai követelmények betartatására. Mindeközben a külföldi kereslet nem csökkent az egészségügyi dolgozók iránt, ráadásul a magánegészségügy is beindult idehaza. Hogy jól lehessen érteni a problémák mélységét, érdemes felfigyelni arra, hogy a háziorvosok, akik az elmúlt időszak relatíve legnagyobb haszonélvezői, hiszen 40-50 százalékkal emelkedtek a praxisbevételeik, ennek ellenére a kormány nem tudja náluk elérni, hogy a szabályok szerint frissítsék a megújuló törzskartont. Csak plusz pénzért, vagy újabb munkaerő bevonásával lennének hajlandóak rá, pedig elvileg harminc percnél nem több kitölteni az új, betegek releváns adatait tartalmazó dokumentumot. Hasonló hangulat uralkodik a kórházakban is. Ezért kellett volna két évvel ezelőtt beletenni a jövőre esedékes kétszázmilliárd forintot az egészségügyi rendszerbe – állította Sinkó. Két éve sok mindent megmenthetett volna, de még tavaly is, a mostani helyzethez képest, könnyebb lett volna. Nagy kérdés, hogy 2017-ben képes lesz-e ez az összeg megfordítani a jelenlegi negatív tendenciákat, fogalmaz a jövőt illetően az egészségügyi közgazdász.

 A közgazdász biztos benne, hogy idén is várható a kórházak eladósodása, mert továbbra is csak a bérek emelkedését finanszírozza az állam, a dologi kiadások növekedését, a fenntartás illetve az ellátás javítása érdekében tett lépések költségét nem. Ennél már csak az lenne nagyobb baj, ha ahogy tavaly, úgy most is közölnék a kórházigazgatókkal, hogy nem csinálhatnak adósságot, fűzi hozzá. Annak kárát ugyanis a betegek látnák. Sinkó Eszter egyébként nem gondolja, hogy nincs a rendszerben kórházi szinten pazarlás, de ennek a mértéke szerinte sokkal kisebb, mint amennyire alul van finanszírozva a rendszer.