Védjegyet alapítottak a magánegészségügyi szolgáltatók

    Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben a PRIMUS Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete közölte, a védjegy megszerzéséhez és megtartásához a jelentkezőknek évente független szakmai auditorok által elvégzett tanúsítási folyamaton kell átmenniük.
    A tájékoztatás szerint először a PRIMUS 12 alapító tagjánál 2018. április-augusztus között végzik el a védjegy használatához szükséges vizsgálatot, ősztől pedig minden magánegészségügyi szolgáltató számára lehetővé teszi az egyesület a védjegy megszerzését.  Négy tanúsító vállalat konzorciuma és egy próbavásárlási specialista biztosítja az audit szakmaiságát és függetlenségét, amelynél azonnali kizáró ok a hálapénz elfogadása és a számlaadás elmulasztása. További kizáró ok a
szükséges engedélyek hiánya, a feketén foglalkoztatott munkaerő, továbbá az is, ha a szolgáltatónak nincs felelősségbiztosítása. A napi 10 beteget ellátó telephelyeken kötelező a próbavásárlás, a védjegyet pedig évente meg kell újítani - írták. Az auditok és a próbavásárlások során három területet: a legális, fehérített működésen kívül a betegbiztonságot és a minőségi ellátást vizsgálják részletesen.

    Leitner György, a PRIMUS ügyvezetője a közleményben kifejtette, a tervek szerint a következő másfél évben több tucat nagyobb szolgáltató auditálása lehetséges, de várják a kisebbek jelentkezését is, hiszen az audit nincsen sem árbevételhez, sem egyéb kritériumhoz kötve. Az auditiálás ára azonban méretfüggő: a szolgáltató által kínált egészségügyi ellátás sokszínűsége, komplexitása és a telephelyek száma határozza meg; néhány százezer forintnál kezdődik, de akár milliós tétel is lehet.
    A PRIMUS szerint a védjegy használata jelentős versenyelőnyt biztosít majd a rendkívül heterogén színvonalú hazai magánegészségügyi piacon működő minőségi szolgáltatóknak. Becslésük szerint a magyar magánegészségügyi piac mérete 300 milliárd forint, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint adófizetés nélkül, a szektor szürkezónájában csapódik le. Budapesten és Pest megyében évi 54 milliárd forintot költ el a lakosság számla nélküli privát egészségügyi szolgáltatásokra becslések szerint, országosan ez az összeg meghaladja a 100 milliárd forintot.
    Leitner György, a PRIMUS Egyesület ügyvezetője a közleményben kiemelte, céljuk, hogy segítsék a pácienseket a betegközpontú, a betegjogokat szem előtt tartó és a jogkövetően működő magánegészségügyi intézmények kiválasztásában.
    A PRIMUS Egyesületet tavaly alapította az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a CentrumLab, a DaVinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, valamint - pártoló tagként - a Quercus Consulting Group és a Szinapszis piackutató vállalat.
    Felmérések szerint 2017-ben már a magyarok több mint 60 százaléka fordult magánegészségügyi szolgáltatóhoz egészségügyi problémájával. Az egyesület tagjai az elmúlt évben 440 ezer orvos-beteg találkozót szerveztek, ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálatot végeztek, 25 milliárd forint árbevételt termeltek, és 4,5 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába, 3300 embernek biztosítanak munkahelyet.