Világszerte probléma a kórházi fertőzés

Megtévesztőek a kórházi fertőzésekről az utóbbi időben több helyen is megjelent nyilatkozatok, amelyeket a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) alelnöke adott – közölte az ÁNTSZ. Hegedűs Zsolt nem kevesebbet állít, mint hogy „Magyarországon kórházi fertőzési vészhelyzet van, de ezeket az adatokat titkosították”.

hirdetés

A valóság ezzel szemben az – és erre a tisztiorvosi hivatal minapi közleménye is rámutat –, hogy az Országos Epidemiológiai Központ honlapján bárki számára hozzáférhetőek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai. Ezek pedig azt mutatják, hogy – ellentétben a Reszasz-alelnök állításaival – 2014-ben egyharmadával kevesebb kórházi járványt regisztráltak hazánkban, mint az azt megelőző évben. Ez sem kevés azonban: 111 járványt okozó kórházi fertőzésről van szó, amelyben több mint 1300-an megbetegedtek és tizennyolcan meg is haltak – derül ki az összesítésből. A 111 járvány majdnem 60 százaléka úgynevezett nem specifikus, vagyis egyéb közösségekben is előforduló fertőzés volt. Nemcsak páciensek, de egészségügyi dolgozók is megfertőződtek, azonban végzetes kimenetellel csak a betegeket érintő fertőzések jártak. (Az ÁNTSZ hangsúlyozza, hogy a korábbi évek esetszám-emelkedésének hátterében sem a higiénés állapotok romlása, hanem a kórházi jelentési fegyelem javulása áll, vagyis egyre több esetről szerez a hatóság tudomást. Emellett hazánk az Európában általánosan megszokottnál részletesebb, átfogóbb járványügyi megfigyelő rendszert működtet.)

A kórházi fertőzések, járványok nemcsak hazánkban, hanem világszerte komoly és egyre nagyobb problémát jelentenek: becslések szerint csak az Európai Unióban évente 4,1 millió beteg kap el valamilyen fertőzést kórházi kezelése folyamán. S bár az ÁNTSZ közleménye hangsúlyozza, hogy az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni, a kórházi fertőzések döntő többsége szennyezett kézzel terjed egyik betegről a másikra. Vagyis, csaknem kétszáz évvel az után, hogy Semmelweis Ignác rámutatott a kézmosás életmentő szerepére az egészségügyi ellátásban, ezt az alapvető higiénés szabályt még ma sem tartják be maradéktalanul a kórházakban. Ez azért nagy baj, mert a túlzott antibiotikum-használat miatt egyre több a gyógyszeres kezelésnek ellenálló baktérium, a megelőzésnek így a kézfertőtlenítés az elsődleges, ráadásul bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módja. Nem véletlenül indított 2009-ben kampányt az Egészségügyi Világszervezet Ments életeket: moss kezet! címmel. Két évvel azután fel is mérte a WHO, mennyire fogadták meg az intelmet a kórházakban. A vizsgálatban – amelyben 2119 kórház vett részt, többségük a fejlett és a közepesen fejlett országokból – azt találták, hogy az intézmények mindössze 24 százalékában volt haladó a kézhigiénia szintje, 41 százalékában közepesnek, 30-ban alapszintűnek minősült az ezzel összefüggő tudás, illetve gyakorlat, míg a kórházak öt százaléka elégtelenre vizsgázott ebből az alapvető elvárásból.

A magyarországi helyzetet két éve mérték fel először egy, a világon másutt is alkalmazott önértékelési rendszer segítségével. Az eredmények nálunk sem adnak okot a teljes elégedettségre: a 106 kórházra kiterjedő vizsgálat alapján a kézfertőtlenítési gyakorlat az intézmények 60 százalékában közepes, 34 százalékában alapszintű, 4 százalékában haladó, viszont 2 százalékában elégtelennek minősült.

 

Magyar Idők

Szerző:

PHARMINDEX Online