Az Emberi Erőforrások Minisztériuma útmutatója a 2018. évi védőoltásokról

I. BEVEZETÉS

A Védőoltási Módszertani Levél a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben kapott felhatalmazás alapján az Emberi  Erőforrások Minisztériuma (EMMI)  által  meghatározott, a 2018. évi védőoltási tevékenységre vonatkozó ismereteket, hazai gyakorlati feladatokat,  továbbá az oltásokkal kapcsolatos általános és specifikus indikációkat, kontraindikációkat, az oltóanyagok beszerzésére,    tárolására, felhasználására, az oltási nyilvántartásokra, jelentésekre vonatkozó kötelezettségeket, szakmai ismereteket, előírásokat, illetve ajánlásokat foglalja össze.

A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított oltási  rend érvényesülését az  egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény járványügyre vonatkozó rendelkezései, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény személyazonosító adatok tartalmát és továbbítását meghatározó előírásai, továbbá a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet biztosítják.

II. OLTÁSOKKAL KAPCSOLATOS KONTRAINDIKÁCIÓK

Összességében kevés az a betegség vagy állapot, amely esetében az oltás kontraindikált. A kontraindikációk figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint a védőoltással megelőzhető betegség veszélyessége határozza meg.

Oltási kontraindikációk:

1. Lázas betegség

2. Immunológiai károsodás

Élővírus-tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható:

–  veleszületett immundefektus gyanúja vagy fennállása esetén;

–  szerzett immunhiányos állapotokban: alapbetegség okozta, vagy kezelés során, másodlagosan kialakult immunkárosodás (pl. onkohematológiai betegségek, autoimmun kórképek).

3. Súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása

Egy adott oltóanyaggal összefüggésbe hozható, korábban átvészelt anafilaxiás reakció (generalizált urticaria, a száj és torok duzzanata, nehézlégzés, gégeödéma,  hipotenzió,  kollapszus, sokk) abszolút kontraindikációja az ugyanazon összetételű oltóanyaggal végzendő védőoltásnak.

Ha az oltóanyag olyan összetevőt tartalmaz, amellyel szemben az oltandó korábban súlyos hiperszenzitivitási reakcióval válaszolt, az oltás az alapellátásban  nem  végezhető el, az oltandót védőoltási szaktanácsadóba  kell irányítani.

4. Várandósság

Élő ágenst tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció és a tervezett várandósság között 3 hónap várakozás javasolt. Élő kórokozó tartalmú oltóanyaggal várandósság alatt – tervezetten – immunizáció nem végezhető. Ha a várandósság a védőoltás beadása után derül ki, nem szükséges annak megszakítása.

Várandósság alatt mérlegelni kell a megelőzendő fertőzés veszélyét. Amennyiben a fertőzés megelőzése egyértelmű előnnyel jár (tetanusz vagy a veszettség posztexpozíciós  profilaxisa,  influenza   elleni   oltás, hepatitis A, meningococcus, pertussis elleni oltás), az immunizáció az első trimeszterben is elvégezhető. Várandós környezetében bármilyen védőoltás alkalmazható.

Az 1–4. pontban felsorolt kontraindikációk egy része átmeneti (láz, várandósság), mások (immundeficiencia, korábbi súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény) állandóak.

Az  életkorhoz  kötött, folyamatos oltások esetében lehetőség van az átmeneti kontraindikációk miatt  elhalasztott oltások pótlására. A folyamatos oltási rendszer  lehetőséget ad  arra  is,  hogy  a  gyermeket optimális egészségi állapotában immunizálják: az oltások végzése ugyanis nem korlátozódik egészen szűk időtartamra, mint kampányoltás esetében.

Ennek megfelelően a folyamatos oltási rendszerben több lehetőség van mérlegelésre, illetve relatív ellenjavallatok figyelembevételére,  mint a kampányoltások esetében.  Kétségtelenül  fontos  az  indokolt  kontraindikációk figyelembevétele, azonban legalább ilyen fontos, hogy a  védőoltások időben megtörténjenek, tehát ha kontraindikáció nincs, minden oltható gyermeket a megadott időben oltásban kell részesíteni.

Az alábbiakban felsorolt állapotok/betegségek nem tekinthetők kontraindikációknak, tehát az oltásokat el kell végezni:

–             allergia, asztma, (atópiás allergiás betegségek nyugalmi szakasza); atópiás dermatitis, alimentáris tojásfehérje allergia,

–             konvulzió a családi anamnézisben;

–             lokális szteroid kezelés;

–             dermatózisok, ekcéma vagy más lokalizált bőrbetegség;

–             krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség;

–             neurológiai betegségek stabil állapota (pl. központi idegrendszeri bénulás, kontrollált epilepszia) és Down-szindróma;

–             újszülöttkori sárgaság;

–             újszülöttkori kis súly;

–             koraszülöttség;

–             alultápláltság;

Amennyiben  az  oltóorvos  bizonytalan  egy  esetleges  oltási  kontraindikáció megítélésében, akkor javasolt a klinikai védőoltási  szaktanácsadás, vagy a megyei kormányhivatal járványügyért felelős osztálya segítségének igénybevétele.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3a) bekezdése szerinti, védőoltás alóli mentesítéshez benyújtott, a mentesítést alátámasztó orvosi szakvélemény szakmai megalapozottságának kétsége esetén  javasolt,  hogy  az eljáró járási/kerületi népegészségügyi intézet, vagy a másodfokon eljáró hatóság kérje meg a klinikai védőoltási szaktanácsadó véleményét.

III.          SPECIÁLIS CSOPORTOK EGYEDI ELBÍRÁLÁST IGÉNYLŐ VÉDŐOLTÁSAI

–             HIV-fertőzött személyek

A   HIV-fertőzött anyák újszülöttjei nem részesíthetők BCG oltásban. A vertikális fertőződés kizárása után (a csecsemő HIV PCR vizsgálata negatív) a BCG oltás elvégezhető.

Tünetmentes HIV-fertőzött személyek – az élő kórokozó tartalmú oltóanyagok kivételével   –   az   életkorhoz   kötött   kötelező   és  az  ajánlott   védőoltásokkal immunizálhatók. Élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal csak megfelelő kezelés és ellenőrzött immunstátusz mellett (CD4>250) olthatók.

–             Splenectomizáltak

Funkcionális vagy anatómiai léphiány a tokos baktériumokkal szembeni csökkent védekezőképességgel jár. Tervezett műtét előtt 2 héttel, baleset miatt történt splenectomia után 7–10 nappal pneumococcus és meningococcus (A, C, W135, Y, B) infekciók elleni védőoltás szükséges az életkornak megfelelő aktuális ajánlás szerint, a szezonális influenza elleni oltás mellett. A Hib ellen alapimmunizált gyermekek ismételt védőoltása és a felnőttek Hib elleni oltása a kedvező járványügyi helyzet miatt nem szükséges.

–             Immunkárosodottak

Veleszületett immundefektus és alapbetegség kezelésének következtében kialakult immundefektus (hemato-onkológiai, autoimmun betegség stb.) esetén a betegek egyéni oltási terv alapján olthatók.

A beteg közvetett védelme érdekében a környezetében élő személyek oltása javasolt (influenza, pneumococcus, meningococcus, bárányhimlő).

–             Koraszülöttek oltásai

A koraszülöttek fertőzésre való hajlama nagy, melyet a tartós kórházi ápolás, a beavatkozások, a diagnosztikus vizsgálatok, műtétek  fokoznak. Az  életkorhoz kötött kötelező oltásokon kívül a meningococcus és a rotavírus fertőzés elleni oltásokat klinikai állapottól függően, a kronológiai életkorban (testsúlytól függetlenül) ajánlott elkezdeni.

Stabil állapotú csecsemő, egészségügyi intézményben ápolt, gondozott csecsemő is oltandó.

Az RSV megelőzésére adott palivizumab (monoklonális antitest) nem befolyásolja a védőoltások hatékonyságát és beadásuk idejét. Az egy időben adott több oltás a koraszülötteknél sem növeli az oltási reakciók súlyosságát, és az oltást követő nemkívánatos események gyakoriságát.

IV. KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ GYERMEKEK OLTÁSAI

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló  törvény  hatálya  alá  tartozó  azon  személyt,  aki  a  szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát  Magyarországon gyakorolja, a tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli állampolgárt, továbbá a menekült és menedékes gyermekeket a hazai oltási naptár  szerint  az  esedékesség idején,  életkoruknak megfelelően  védőoltásban  kell  részesíteni.  Az oltási terv elkészítésekor, az oltások beadása előtt, figyelembe kell venni a korábban kapott védőoltásokat is. (Az EU/EGT országok oltási naptárai a http://vaccine- schedule.ecdc.europa.eu/Pages/Scheduler.aspx linken érhetők el.)

V. A 2018. ÉVI OLTÁSI NAPTÁR

Folyamatos oltások

VI. ÉLETKORHOZ KÖTÖTT KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK

A) FOLYAMATOS OLTÁSOK

I. BCG oltások

1. Az újszülöttek  BCG  oltását  a  szülészeti  intézményben,  illetőleg  a születést követő 4 héten  belül,  folyamatos  oltás keretében  kell elvégezni.   A   késleltetett   BCG   oltás   nem   befolyásolja  a csecsemőkori  oltások  ütemezését.  BCG    oltáshoz    képest bármilyen intervallumban kezdhetők az életkor szerint kötelező és az ajánlott oltások.

2. A szülészeti   intézményben   elmaradt   BCG   oltást   minél   korábbi életkorban,  de  maximum  1  éves  korig  kell  elvégezni. Ilyen esetekben (pl. külföldön született magyar   állampolgárságú gyermek, vagy hazánkban életvitelszerűen  tartózkodó külföldi állampolgárságú gyermek) a megyei   tisztifőorvos döntése alapján kerülnek megszervezésre a BCG oltások. Javasolt, hogy egy-egy  területen  egységes  rend  szerint történjenek a BCG oltások.

II. Diftéria-pertussis-tetanusz védőoltások   acelluláris   pertussis   komponenst tartalmazó oltóanyaggal (a továbbiakban: DTPa), a  poliomyelitis elleni védőoltások inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal (a továbbiakban: IPV), b típusú Haemophilus influenzae  fertőzés  (a  továbbiakban:  Hib) elleni oltások kombinált vakcinával

a) Az alapimmunizálást betöltött 2, 3, 4 hónapos korban, az első újraoltást betöltött 18 hónapos korban a DTPa, az IPV, és a Hib komponenseket együttesen tartalmazó vakcinával kell végezni. Ha a csecsemő, illetve kisgyermek DTPa+IPV+Hib alapimmunizálása csak egyéves kor után fejeződik be, figyelemmel  kell  lenni   arra, hogy az alapimmunizálás harmadik  részlete  és az első emlékeztető oltás   között legalább 6 hónap teljen el.

b) A betöltött 6 éves korban esedékes diftéria-pertussis-tetanusz és poliomyelitis elleni  második  emlékeztető  oltáshoz  DTPa+IPV vakcinát kell alkalmazni.

III. Pneumococcus megbetegedés elleni védőoltás konjugált pneumococcus oltóanyaggal (PCV13).

Az alapimmunizálást betöltött 2 és 4 hónapos korban a DTPa+IPV+Hib oltásokkal egyidejűleg kell végezni. Az oltóanyagokat két különböző testtájékra kell beadni. Az emlékeztető oltás 12 hónapos korban esedékes.

IV. Egyadagos kiszerelésű   élővírus   tartalmú   kombinált   kanyaró-mumpsz- rubeola (MMR) oltóanyaggal  kell  oltani  a  15  hónapos  korukat  betöltött kisgyermekeket.

B) KAMPÁNYOLTÁSOK

Iskolai kampányoltások

Az életkorhoz  kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai  oltások keretében kell elvégezni. Bár számos előnye van a folyamatos oltásnak, ennek ellenére 11–14 éves korban a gyermekek sokkal eredményesebben  utolérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget.

A kampányoltások iskolai osztályokra és nem a tanulók életkorára vonatkoznak. A megadott iskolai osztályon kívüli (alsóbb osztályokban) tanulók  csak  abban  az  esetben  oltandók, ha  feltételezhető,  hogy  sohasem érik el az oltásra kijelölt iskolai osztályt (pl. az általános iskola III. osztályába járó 12 éves gyermek hepatitis B ellen oltandó, hiszen joggal  feltételezhető, hogy időközben kimarad az iskolából). Az alábbi kötelező védőoltásokat kampányoltások keretében kell végezni:

1. MMR újraoltás

Élő, attenuált kanyaró-mumpsz-rubeola vírust tartalmazó vakcinával újraoltásban részesülnek a 2006. június 1.–2007. május 31. között születettek  [azaz az  általános iskola  VI. osztályát  (6.  évfolyam) a 2018/2019-es tanévben végzők] iskolai oltások keretében szeptember hónapban.

2. Diftéria, tetanusz   és   acelluláris   pertussis   komponenst   tartalmazó oltóanyaggal végzendő (dTap) emlékeztető oltás

A 2006. június 1.–2007. május 31. között születettek [azaz az általános iskolák VI. osztályát (6. évfolyam) a 2018/2019-es tanévben  végzők] oltása október hónapban történik meg.

(Azok a gyermekek, akik ehhez a korosztályhoz tartoznak, de valamilyen ok miatt korábban már dTap emlékeztető oltásban részesültek,  2018-ban nem oltandók.)

Az iskolaorvos írásbeli kezdeményezésére a területileg illetékes járási/kerületi hivatal  népegészségügyi osztálya (a továbbiakban együtt:  járási  hivatal népegészségügyi osztálya) engedélyével az MMR és a dTap kampányoltás egyidejűleg is megszervezhető.

3. Hepatitis B elleni védőoltások

a) Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek azok a tanulók, akik az általános iskola osztályát a 2017/2018-as tanévben végzik, és az alapimmunizálás első részletét 2017 szeptemberében, illetve októberében kapták meg. A második oltás beadására 2018 márciusában, illetve  áprilisában  kerül sor.

b) Hepatitis B elleni védőoltásban részesülnek továbbá a 2005. június 1.–2006. május 31. között  születettek (azaz az  általános  iskola VII.  osztályát a  2018/2019-es tanévben végzők) iskolai oltások keretében. A két oltásból álló hepatitis B elleni  oltási  sorozat  első  részlete  2018   szeptemberében  kerül beadásra.

(Az Engerix B 20 mcg/1 ml-es kiszerelésű vakcinából a 11–15 évesek számára 2 oltás elegendő, amely egyenértékű védettséget ad az Engerix B 10 mcg/0,5 ml-es kiszerelésű vakcinával végzett 3 részletből álló sorozatoltás révén kialakított védettséggel.)

Az  újszülöttkori  HBV-fertőzés  megelőzésére  bevezetett  program  keretében hepatitis B elleni sorozatoltásban részesített csecsemőket  serdülőkorban nem szükséges a kampányoltások során emlékeztető oltásban részesíteni. Az oltottsági állapot igazolása egyéni védőoltási dokumentáció (Gyermek-egészségügyi        kiskönyv), vagy más egészségügyi dokumentáció (törzslap) alapján történhet. Ugyanez vonatkozik azokra a hepatitis B ellen korábban szabályosan immunizált gyermekekre is, akiknél a kampányoltás időpontjában a dokumentáció rendelkezésre áll.

C) KÜLÖNBÖZŐ VÉDŐOLTÁSOK ADÁSA KÖZÖTT BETARTANDÓ LEGRÖVIDEBB IDŐKÖZÖK

Különböző inaktivált oltóanyagok (pl. influenza, DTPa + IPV + Hib, pneumococcus stb.) egyszerre vagy időköz tartása nélkül bármikor beadhatók.

Ugyancsak egyidejűleg, vagy időköz tartása nélkül adható inaktivált kórokozó tartalmú és élővírus-tartalmú vakcina, vagy a BCG is.

Sérülés  miatt tetanusz posztexpozíciós profilaxisban részesült 6–12 éves gyermekeknél az aktuális életkorhoz kötött tetanusz komponenst tartalmazó védőoltás 1 hónapos intervallummal adandó.

Különböző élővírus-vakcinák egyszerre is adhatók (pl. MMR  és  varicella, vagy MMR és sárgaláz). Ha azonban nem egyszerre történik a beadásuk, az élővírus-vakcinák adása között legkevesebb 4 hét intervallumot kell tartani.

Ugyancsak 4 hét intervallum tartandó az élővírus-vakcinák és a BCG, illetve a BCG  és  az  élővírus-vakcinák  beadása  között.  A BCG  oltás  esedékessége idején a csecsemők rotavírus-vakcinációja időköz tartása nélkül végezhető.

Egyidejűleg beadandó oltóanyagok nem szívhatók össze azonos fecskendőbe, az  oltásokat különböző  testtájakra  kell  beadni  (pl.  jobb és bal felkar stb.). Kivételt képeznek azok az esetek,  amikor  az   oltóanyagok alkalmazási előirata előírja/megengedi az egy fecskendőbe történő összeszívást.

Élővírus-tartalmú  vakcinák  immunglobulin  készítménnyel  egyszerre  nem adhatók. Humán gamma-globulin oltást követően ezen vakcinák – az immunglobulin mennyiségétől függően – minimálisan hat hét  intervallum után adhatók be.

Az élővírus-vakcinák adását követő 2 héten belül – megbetegedési veszély elhárítása céljából  –   adott   gamma-globulin az előző oltás hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja, ezért ebben az esetben az   élővírus-tartalmú oltóanyag beadását a gamma-globulin alkalmazását követő 3 hónap múlva meg kell ismételni.

Oltások közötti intervallumok

D) HUMÁN VÉRBŐL ÉS/VAGY PLAZMÁBÓL KÉSZÜLT KÉSZÍTMÉNYEK ÉS AZ ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁK BEADÁSA KÖZÖTT TARTANDÓ MINIMÁLIS IDŐKÖZ

A  humán  vérből  és/vagy  plazmából  készült  vérkészítmények  különböző  fajtái specifikus immunglobulinokat tartalmazhatnak, amelyek az oltóvírust (kanyaró, rubeola, mumpsz, varicella) neutralizálják. Ha a fenti élővírustartalmú vakcinák beadását követő 3 héten belül vérkészítmény adása szükséges, az oltást később meg kell ismételni.

A készítmények és az élővírus-vakcinák beadása között tartandó minimális időköz

E) VÉDŐOLTÁSOK ÉS MŰTÉTEK EGYBEESÉSE ESETÉN JAVASOLT OLTÁSI INTERVALLUMOK

–     Vitális indikációval végzett beavatkozás az immunizáció idejétől függetlenül, bármikor elvégezhető és el is végzendő.

–     Elektív műtét végzése védőoltás beadását követően:

a) Elölt kórokozót tartalmazó oltás esetén 72 óra várakozás ajánlott.

b) Élő kórokozót tartalmazó vakcina adása után 14 nap várakozás ajánlott.

–     Vitális indikációval adott védőoltás(ok) után (pl. tetanusz, veszettség, hepatitis B) azonnali műtéti beavatkozás is biztonsággal elvégezhető. Védőoltás beadása műtéti beavatkozás után:

a) Általában a posztoperatív rekonvaleszcencia időpontja egyben az olthatóság időpontja is, hacsak különös körülmény ezt nem sürgeti, általában a műtét típusától   függően 1–2 hét (pl. sérvműtét, tonsillectomia, lépeltávolítás stb.).

b) Kiterjedt, roncsoló sérülések, polytrauma miatt végzett és/vagy szövődményes műtétek, illetve  immunszuppresszióval is járó beavatkozások – pl. szervátültetések – után javasolt a klinikai védőoltási  szaktanácsadók  orvosaival  konzultálni  az  oltandó egyedi oltási tervének kialakítása céljából.

F) ÉLETKORHOZ KÖTÖTT KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK PÓTLÁSA

Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsödébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép-, és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek/tanulók vizsgálatát végzik, az  életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni, a hiányzó oltásokat pedig pótolni kötelesek.

Az EU/EGT országok oltási naptárai a http://vaccine-schedule.ecdc.europa.eu/Pages/Scheduler.aspx linken érhetők el. Azokat a gyermekeket, akik 6 éves koruk betöltéséig a kötelező diftéria-pertussis- tetanusz védőoltásokat (DPT/DTPa) és poliomyelitis elleni védőoltásokat (IPV/OPV), valamint b típusú Haemophilus influenzae elleni oltásaikat egyáltalán nem, vagy hiányosan kapták meg, a következők szerint kell immunizálni:

–        ha egyetlen oltást sem kaptak: első alkalommal DTPa-IPV+Hib védőoltásban, majd két alkalommal, 4–6 hetes időközzel DTPa-IPV védőoltásban kell részesíteni;

–        ha csak egy oltást kaptak: első alkalommal DTPa-IPV+Hib majd egy alkalommal 4–6 hetes időközzel DTPa-IPV oltásban kell részesíteni;

–        ha két oltást kaptak: egy alkalommal DTPa-IPV+Hib oltást kell adni.

Ha a betöltött 6 éves korban esedékes diftéria, pertussis, tetanusz és a járványos gyermekbénulás elleni oltás idején megállapítható,  hogy  az  oltandó  gyermek egyetlen  DPT  oltást  sem  kapott,  vagy  csak  egyetlen  alkalommal részesült DPT oltásban, akkor 4–6 hetes időközzel kétszer kell  DTPa-IPV vakcinával alapimmunizálni. Az ilyen gyermeket egy év múlva  DTPa-IPV emlékeztető oltásban kell részesíteni.  Ha a  betöltött 6 éves korban esedékes diftéria, pertussis, tetanusz védőoltás idején azt állapítják meg, hogy az oltandó gyermek a korábban kötelező DPT oltásait hiányosan, de legalább két alkalommal megkapta, DTPa-IPV vakcinával kell egy alkalommal védőoltásban részesíteni.

Azokat a gyermekeket, akik 7 évesek vagy  idősebbek és egyetlen  DTP oltást sem  kaptak, akkor 4–6 hetes időközzel kétszer Tdap vakcinával kell alapimmunizálni és egy dózissal 6–12 hónap múlva újraoltásban részesíteni.

A  pneumococcus oltásokat  azoknál a gyermekeknél kell  pótolni, akik  2014. június 30-a után születtek.

–             Amennyiben  megállapítható, hogy  egyetlen egy pneumococcus oltást  sem kaptak, a következők szerint szükséges védőoltásban részesíteni a gyermekeket:  a  7–11  hónapos  csecsemőket  két,  legalább egy hónapos időközzel adott részoltásban, és a 2. életévben egy emlékeztető oltásban kell részesíteni. A 12–23 hónapos kisdedek  immunizálásához összesen két oltás szükséges, az oltások között  legalább  két  hónapos  időköz tartására van szükség. A kétéves kort   betöltött gyermekek egy alkalommal részesítendők védőoltásban.

–             Amennyiben a  pneumococcus  elleni  oltási  sorozatot  megkezdték,  de  nem fejezték be, akkor a gyermeket életkorának megfelelően az  alkalmazási előiratban megadott séma szerint kell oltani.

Óvodai, általános- és középiskolai, továbbá főiskolai és egyetemi felvételt megelőzően azt a gyermeket illetőleg fiatalt, aki az oltási dokumentációk szerint   kanyaró-mumpsz-rubeola elleni aktív immunizálásban (illetve életkora szerint szükséges revakcinációban) nem részesült, és akinél oltási kontraindikáció nem áll fenn, MMR oltásban kell részesíteni.

G) NYILVÁNTARTÁSOK ÉS  JELENTÉSEK  AZ  ÉLETKORHOZ  KÖTÖTTEN KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOKRÓL

A VI.  A)–B)  pontokban felsorolt védőoltásokat  az  Egészségügyi  Könyv Védőoltások adatlapjára (C.3341-49/új) vagy  a Gyermek-egészségügyi Kiskönyvbe (ISBN 963 04-33303; a 2009. előtt születettek esetén) (a továbbiakban együtt: oltási könyv) be kell jegyezni.

A védőoltások során fokozott figyelmet kell fordítani a pontos oltási dokumentációra. Az  oltás/oltások megtörténtekor az oltás megnevezésének, dátumának, az oltóanyag nevének, gyártási  számának rögzítése mellett az egészségügyi dokumentációban fel kell  tüntetni a beadás módját (pl. intramuscularis) és anatómiai helyét,  jelölve, hogy a jobb vagy a bal végtagba történt az oltás.

Az oltásokat a védőnő a gyermek gondozási lapján, az oltóorvos a Gyermek-egészségügyi Törzslapon  (C  3341-24/a) vagy  az  előzőeknek  megfelelő adattartalmú, papíralapú/elektronikus dokumentációban tartják nyilván. A védőnő a folyamatos oltási rend  szerint  végzett  védőoltásokról vezeti a Védőoltási Kimutatás (C. 3334-5/a/2009) megnevezésű könyvet.

Az  oktatási  intézményben  (általános  iskola,  középiskola)  tanulók  oltásait  a „Kimutatás oktatási intézményben tanulók védőoltásairól” (C. 3334- 19/r.sz.)  című  nyomtatványon  kell  regisztrálni  az  oltási  könyvbe  való bejegyzés  mellett.  Az  oktatási  intézményben  tanulók  védőoltásait az Iskolások és óvodások egészségügyi  törzslapján  (A.  Tü. 13.r.sz; a 2010. előtt óvodába, iskolába bekerült gyermekek esetén), vagy az annak megfelelő, korszerűsített adattartalmú  dokumentációban is  nyilván  kell tartani.

A 14 évesnél  idősebb személyek védőoltásainak egyedi nyilvántartása céljából a megbetegedési veszély esetén kötelező, illetve térítésmentesen adható önkéntes, továbbá az egyéb felnőttkori védőoltások megtörténtét a Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére (C.3352-1 r.sz.) című oltási könyvbe is be kell jegyezni.

Ha a gyermek oltását nem a területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos végzi, az elvégzett oltások adatait az oltást beadó orvos 24 órán belül jelenti  a  rendelő  telephelye  szerint  területileg  illetékes  járási hivatal népegészségügyi   osztályának.   Amennyiben   az   oltóorvos a védőnői körzethez tartozó oltandó gyermeket a  területi védőnő jelenléte nélkül oltja, akkor az oltás megtörténtét az oltás  beadásának  napján írásban  köteles  jelenteni  a  rendelő  székhelye  szerint  illetékes  járási hivatalnak.  Az  értesítés  történhet  az  erre  a  célra rendszeresített oltási értesítőn (1. sz. melléklet), vagy azzal   megegyező   adattartalmú, elektronikus jelentés formájában.

A területi védőnőknek a folyamatos oltásokról az erre a célra egységesen rendszeresített „Jelentés a folyamatos oltás állásáról .... év hónap” című nyomtatványon, vagy az ezzel megegyező adattartalmú dokumentumban havonta, az esedékességet követő hónap 5-ig, a kampányoltásokról azok befejezését követő hónap 15-éig jelentést kell  küldeni  a  járási  hivatal népegészségügyi osztályának. A jelentések küldhetők postai úton vagy e- mailben.

A járási hivatal népegészségügyi osztályának a folyamatos oltások adatait havonta, a jelentés hónapját követő hónap 15-napjáig kell rögzíteni az EFRIR Védőoltási programrészébe. A védőnőktől érkezett havi jelentésben szereplő, a pneumococcus oltások teljesítéséről szóló adatokat az „EFRIR/Epidemiológiai felügyeleti rendszerek/Védőoltás/Rögzítések és karbantartások/Egyéb térítésmentes  oltások  nyilvántartása” felületen az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztálya által összeállított és kiadott „Tájékoztató”  szerint a jelentés hónapját követő   hónap   15-éig   kell rögzíteni. Ezáltal az adatok a szakmai felügyeletet  ellátó  munkatársak számára  azonnal  láthatóvá   válnak   minden   szinten, és az oltások teljesítésére, valamint az átoltás  ütemére  vonatkozó    statisztikai feldolgozások elvégezhetők.

A  2018.  évi  járványügyi  tevékenységről  szóló  jelentéséhez  meg  kell  adni  az alábbi  időszakokban  született  gyermekek  oltásainak   teljesítésére   vonatkozó adatokat a következő csoportosítás szerint:

A pneumococcus elleni védőoltások teljesítésére vonatkozó jelentést az alábbiak szerint kell megadni:

6. Az iskolai kampányoltásokra (dTap, MMR, hepatitis B) vonatkozó adatokat az iskola-egészségügyi feladatokat ellátó védőnő küldi meg a kijelölt időszakot követő hónap 15. napjáig a járási hivatal népegészségügyi osztályának. Az iskolai kampányoltás elszámoló jelentésnek tartalmaznia kell az oktatási intézmény megnevezését, címét, a tanuló nevét (családi és utónév), születési dátumát, Taj-számát, lakcímét, anyja nevét, továbbá az oltóanyag megnevezését és gyári számát, az oltás dátumát, az oltóorvos nevét, pecsétszámát  és  a  védőnő  nevét.  A  jelentések  küldhetők  postai úton vagy  e-mailben.  (A  jelentés  javasolt  maximális  adattartalma  és formája segédletként a 2. számú mellékletben található.) A járási hivatal népegészségügyi osztálya a beérkezett jelentések alapján rögzíti a kampányoltásra  vonatkozó  adatokat az EFRIR Védőoltási alrendszer programrészébe az oltás befejezését követő hónap 25. napjáig.

VII. MEGBETEGEDÉSI VESZÉLY ESETÉN KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁSOK

Akut fertőzési veszély esetében a  legrövidebb  időn belül védőoltásban kell részesíteni

a) A hastífusz kórokozó-hordozó környezetében élő veszélyeztetett személyeket hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni.

b) A diftériás beteg környezetében élő személyek, valamint a pertussis beteggel érintkezett személyek szükséges oltásait egyedileg kell mérlegelni.

c) Kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a beteg környezetében élő, 12–14 hónapos kisgyermekek, továbbá a 15 hónaposnál idősebb és  48 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező, valamint a korábban újraoltásra kötelezett, de revakcinációban nem részesült személyeket    az    expozíciót    követő    72    órán    belül    élő,    attenuált kanyaróvírus tartalmú oltóanyaggal kell oltani. Gyermek- és  ifjúsági közösségben kanyaró megbetegedés előfordulása esetén a  revakcináció szükségességéről,   illetve   annak   kiterjesztéséről   előzetes   egyeztetést követően kell dönteni. Az oltásokat MMR vakcinával kell elvégezni.

d) Rubeolás beteg környezetében élő 15 hónaposnál idősebb, 43 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR vakcinával kell védőoltásban részesíteni.

e) Mumpszos beteg környezetében a 15 hónaposnál idősebb, 34 évesnél fiatalabb, oltási dokumentációval nem rendelkező személyeket MMR vakcinával kell védőoltásban részesíteni.

f) A sérülés esetén alkalmazandó tetanusz profilaxis alapvetően a sérülés körülményeitől, valamint a sérült oltási anamnézisétől függ. A fertőződés kockázatát a sérülést ellátó orvos mérlegeli. A kockázatbecsléskor a sérülés jellemzőit az alábbi szempontok szerint kell megállapítani. (VII/1. számú táblázat)

VII/1. számú táblázat

A tetanusz fertőződés kockázata a sérülés jellegétől függően

Az ún. tetanuszfertőzésre nem gyanús, tiszta, kis sérülések a sebellátáson túl semmilyen specifikus tetanusz-prevenciót nem igényelnek.

A tetanuszfertőzésre gyanús sérülések alkalmával a sebészi ellátáson kívül a sérülteket az alábbiak szerint kell védőoltásban részesíteni (lásd VII/2. számú táblázat).

1. A korábban  alapimmunizálásban  és  emlékeztető  oltásban  részesült,  1940. december 31.  után  született  személyek,  továbbá  a  három  oltásból   álló  alapimmunizálásban részesült  csecsemők/kisgyermekek  számára, amennyiben a tetanusz toxoid tartalmú vakcinával történt utolsó oltásukat öt éven belül kapták, sérülésük esetén specifikus  tetanusz  elleni prevenció nem szükséges.

(Az  alapimmunizált, valamint  az  alapimmunizáláson  túl  további  egy-három emlékeztető oltásban részesült, általában 16 éven aluli gyermekek/serdülők tetanuszfertőzésre  gyanús  sérülései   esetén   nincs szükség  sem  tetanusz  toxoid  oltásra,  sem  pedig  tetanusz  elleni  humán immunglobulin adására.)

2. A korábban  alapimmunizálásban  és  emlékeztető  oltásban  részesült  (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986– 1992 közötti kampányoltások során oltott) sérülteknek, ha  az  utolsó emlékeztető oltás óta 5 év vagy annál több idő telt el, a sebellátáskor 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoidot kell adni.

3. A korábban  alapimmunizálásban  és  emlékeztető  oltásban  részesült  (1940. december 31. után született, továbbá az ennél idősebbek közül az 1986– 1992 közötti kampányoltások során oltott) sérülteket 0,5 ml adszorbeált tetanusz  toxoid  és  250  NE,   vagy   az   alábbiakban   felsorolt súlyos esetekben 500 NE tetanusz immunglobulin egyidejű  beadásával kell aktív és passzív immunizálásban részesíteni, ha az utolsó emlékeztető oltás óta 10 év, vagy annál több idő telt el és a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent,  fejsérülés fordult elő, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn.

4. Alapimmunizálásban és   emlékeztető   oltásban nem  részesült (vagy ezt igazolni  nem tudó) felnőtt  sérültet 250 NE vagy  500 NE tetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni. A háziorvos feladata a sérült tetanusz  elleni  oltottsági  státuszának  tisztázása és szükség  esetén aktív  immunizálásának  folytatása  a  tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztető oltás) eléréséig.

5. Két hónaposnál fiatalabb  oltatlan  csecsemőket,  valamint  az  egy vagy két  tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban részesült csecsemőket/kisgyermekeket,  ha  a sérülés és az utolsó  oltás között kevesebb, mint két hét telt el, kizárólag passzív  immunizációban  kell részesíteni 250 NE tetanusz immunglobulinnal.

6. Az egy vagy két tetanusz toxoid tartalmú védőoltásban részesült csecsemőket/kisgyermekeket, ha a sérülés és az utolsó oltás között több mint két hét telt el, 250 NE tetanusz immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell passzív és aktív immunizálásban részesíteni.

Az  immunológiailag sérült egyéneket aktív és passzív  immunizációban  kell részesíteni.

VII/2. számú táblázat

Sérülések esetén alkalmazandó specifikus tetanusz-profilaxis

g) Megbetegedési veszély esetén a veszettség elleni vakcinával történő aktív immunizálás indokolt esetben bármely életkorban, bármilyen alapbetegségben   szenvedő   betegnél,   vagy   várandós   nő   esetén   is elvégezhető. Az oltási indikáció felállításához a sérülést/expozíciót ellátó orvos  minden  esetben  kockázatértékelést  végez   annak   megítélése céljából, hogy fertőződhetett-e az expozíciót elszenvedett  személy  a veszettség  vírusával.  A  kockázatértékeléskor  figyelembe  kell  venni  az expozíciót okozó állat faját, viselkedését – háziállat esetén –, megfigyelhetőségét, oltottságát, az expozíció jellegét (harapásos, nem harapásos  expozíció,  ritka  átviteli  mód)  és  az  állati  veszettség  területi járványügyi helyzetének alakulását.

A veszettség fertőzésre gyanús expozíció kivizsgálása során szükséges teendőket az Országos Epidemiológiai Központ a veszettségfertőzésre gyanús sérülésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló módszertani levele (Epinfo  2011;  5.  különszám)  tartalmazza,  amely  elérhető  az  OEK honlapján is (www. oek.hu).

A veszettség elleni oltás megkezdése indokolt, amennyiben

–             igazoltan  veszett  (laboratóriumi  vizsgálat  során  a  veszettség  tényét kétséget kizáró módon megállapították) állattal való kontaktust fedetlen bőr harapása, kisebb karmolás vagy bőrsérülés vérzés nélkül, sérült bőr/nyálkahártya benyálazása) történt;

–             veszettségre gyanús (a betegség tüneteit mutató, vagy tünetmentes, de veszettségre gyanús állat marta meg, vagy minden természetellenesen viselkedő, illetve emberre támadó vadon élő emlős, beleértve a denevért is) állattal való kontaktus (fedetlen bőr harapása, kisebb karmolás vagy bőrsérülés vérzés nélkül, sérült bőr/nyálkahártya benyálazása) történt;

–             nem megfigyelhető (ismeretlen, nem azonosítható, elkóborolt, elpusztult,   kiirtották)   háziállattal   történt   kontaktus,   mint egyszeres vagy többszörös fedetlen bőrön áthatoló harapásos vagy karmolásos sérülés vagy a  sérült nyálkahártya benyálazása történt;

–             bármely expozíció (benyálazás sérült bőrön, nyálkahártyán, horzsolás, karmolás, harapás) esetén, ha az egészséges állat a megfigyelés ideje alatt veszettségre gyanússá válik, elkóborol, elpusztul, kiirtják, a védőoltási sorozatot azonnal meg kell kezdeni;

–             inokulált állati csalétekkel történő érintkezés sérült bőrrel/nyálkahártyával, friss sebbel;

–             veszett állat tejét az állat megbetegedése előtti 5. naptól kezdődően nyersen, hígítatlanul fogyasztották és sérült nyálkahártya feltételezhető (a szájban seb, hámhiány volt).

A veszettség elleni oltás nem indokolt, amennyiben:

–             az expozíciót (bőrön, nyálkahártyán benyálazást, horzsolást, karmolást, harapást) okozó kutya, macska egészséges és 14 napig megfigyelhető;

–             az expozíciót okozó állattenyésztési és tartási körülményei kizárják az állat veszettség fertőzöttségét  (lakásban  tartott  házi  kedvenc, laboratóriumban tenyésztett/tartott, állatkerti állat stb.);

–             az  állattal való kontaktus  nem  jár  sérüléssel,  benyálazással,  vagy  a kontaktus indirekt (köztes tárgy érintésével) történt;

–             veszett tehén tejét a veszettség megbetegedés gyanújának felmerülése előtt hőkezelés  vagy  egészséges  tehén  tejének  elegyítése  vagy más élelmiszerrel történő elegyítése után fogyasztották.

A veszettség elleni védőoltási sorozat megkezdése egyedi elbírálást igényel, amennyiben:

–             természetes élőhelyén élő apró rágcsálókkal történt az expozíció;

–             a fentiekbe be nem sorolható egyéb (pl. madarak) expozíciók merülnek fel.

VII/3. számú táblázat

A VESZETTSÉG ELLENI VÉDŐOLTÁSOK INDIKÁCIÓJA

Posztexpozíciós oltások

Magyarországon a veszettségfertőzésre gyanús expozíciót  elszenvedett, korábban veszettség  elleni  védőoltásban  nem,  vagy 5  évnél  régebben  részesült személyt három alkalommal kell védőoltásban részesíteni 4 adag oltóanyaggal az alábbi séma (2-1-1) szerint:

–             Első alkalommal az oltandó személynek 2 adag oltóanyagot kell beadni, két különböző testtájékra (bal kar és jobb kar, kisgyermekeknél bal és jobb comb). A harmadik dózis vakcinát az első oltás napját (0.) követő 7., a negyediket a 21. napon kell alkalmazni.

A fokozott fertőződési veszélynek kitett, valamint a csökkent védekezőképességű személyeknek (szerzett vagy veleszületett immunhiány) öt alkalommal összesen hat adag oltóanyagot kell beadni: a 0. napon 2x1 dózis, a 3., 7., 14., és 28. napokon egy-egy dózis.

Fokozott a fertőződés veszélye, ha fejsérülés történt, ha a páciens többszörösen, több helyen mélyreható sérülést szenvedett, vagy ha a sérülés  és az oltási sorozat megkezdése között két hét, vagy annál több idő telt el.

Öt  éven  belül  teljes  oltási  sorozatban  részesült  személyeknél  2x1  dózis oltóanyag beadása szükséges a 0. és 3. napokon.

h) Hepatitis A  beteg  szoros környezetéhez tartozó, hepatitis A   elleni védőoltásban nem részesült, expozíciónak kitett egy évesnél  idősebb személyeket a  hepatitis  A  vakcina  tekintetében    kontraindikáltak kivételével az expozíciót követő lehető legkorábbi   időpontban, de feltétlenül  az  expozíciót  követő  14  napon  belül  hepatitis A vakcinával aktív immunizálásban kell részesíteni, a  posztexpozíciós profilaxis egy oltásból áll.

A beteg   szoros   környezetében   a   hepatitis A   expozíciónak   kitett   azon személyeket, akik számára a hepatitis  A  vakcina  ellenjavallt,  illetve várhatóan    hatástalan    (csecsemők, súlyosan  immunszupprimált személyek), a lehető legrövidebb időn belül passzív immunizálásban kell részesíteni, testtömeg-kilogrammonként 0,17 ml humán gamma-globulin adásával.

A krónikus májbetegek és az immunszupprimált személyek passzív immunizálásával egyidejűleg meg kell kezdeni az aktív immunizálást is a hepatitis A vakcina első részletének különböző testtájékba történő beadásával.

Bölcsődében vagy 1–3  évesek zárt közösségében észlelt hepatitis A megbetegedés esetén az intézménybe járó egyévesnél idősebb gyermekeket és a személyzetet aktív immunizálásban kell részesíteni.

Óvodai közösségben vagy oktatási intézményben előfordult megbetegedés esetén a beteg csoport-, illetve osztálytársai számára kötelező a hepatitis A   védelem   biztosítása   aktív   immunizálással.   A   hepatitis A   elleni védőoltásokat  az  egész  intézményre   akkor   kell   kiterjeszteni,   ha   az intézmény   különböző   csoportjaiban/osztályaiban   három   hónap   alatt három  vagy  több  olyan  hepatitis A  megbetegedés  fordult elő, amelyek között nem bizonyított/bizonyítható epidemiológiai kapcsolat.

Területi hepatitis  A  járvány  észlelése  esetén  a  járvány  további  terjedésének megakadályozása  céljából,  egy-egy  településre,  városrészre, vagy lakosságcsoportra   kiterjedő, hepatitis A  vakcinával végzendő preexpozíciós profilaxishoz az EMMI  Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztályának jóváhagyása szükséges.

3)    A  HBsAg-pozitív  gravidák  újszülöttjei  súlytól  és  kortól  függetlenül aktív-passzív immunizálásban részesítendők az alábbi séma szerint:

* A 2018. évben az intramuscularisan alkalmazható Umanbig 180 NE/ml oldatos injekció áll rendelkezésre az újszülöttek hepatitis B elleni passzív immunizálására.

Azon anyák újszülöttjeinél, akiknél a hepatitis B szűrővizsgálat eredménye a szülés időpontjában nem áll rendelkezésre, a hepatitis B aktív immunizációt 12 órán belül meg kell kezdeni, és haladéktalanul el kell végeztetni az anya HBsAg szűrővizsgálatát. Ha bebizonyosodik, hogy az anya HBsAg-pozitív, az újszülöttet  azonnal  (legkésőbb  a  születéstől  számított  egy  héten  belül)  HBIG védelemben is részesíteni kell. Amennyiben a születéstől számítva több mint egy hét eltelt, a HBIG adása már nem célszerű, a gyors immunválasz  elérése érdekében  ezen   újszülöttek   esetében   az   ún.   gyorsított   immunizációs  séma alkalmazása  javasolt.  A  gyorsított   immunizációs   eljárás  egy   hónapos időközökkel adott három HB oltásból áll (0, 1 és 2 hónapos korban), de ilyenkor az első oltást követő egy év múlva egy 4., ún.  emlékeztető oltásra is szükség van.  Ez  az  eljárás  követhető  inkubátorban  talált,  ismeretlen  HB-státuszú  anya újszülöttjénél  is.  Ha  a  szűrővizsgálat  során  kiderül,  hogy  az  anya  HBsAg- negatív, a megkezdett oltási sorozatot akkor is be kell fejezni.

VIII. MEGBETEGEDÉSI VESZÉLY ELHÁRÍTÁSA CÉLJÁBÓL ÖNKÉNTESEN IGÉNYBE VEHETŐ TÉRÍTÉSMENTES VÉDŐOLTÁSOK

1. Influenza elleni védőoltások

A  2018/2019.  évi influenzaszezonra történő felkészülés  során térítésmentesen végezhető influenza elleni védőoltás

A térítésmentes védőoltásra jogosultak köre az alábbi:

A) Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyosságának, valamint a halálozások számának csökkentése érdekében a fokozottan veszélyeztetettek kockázati   csoportjait javasolt oltani az alábbiak szerint:

–             Hat hónaposnál idősebb, súlyos betegség kockázatának kitett

–             krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek;

–             súlyos elhízás vagy neuromusculáris betegség miatt korlátozott légzési funkciójú betegek;

–             szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (kivéve a kezelt magasvérnyomás betegséget);

–             veleszületett  vagy betegség/kezelés révén szerzett  immunhiányos állapotban szenvedő betegek (beleértve a HIV-pozitív személyeket, daganatos betegségben szenvedőket is);

–             krónikus máj- és vesebetegek;

–             anyagcsere-betegségben szenvedők, pl. diabetes;

–             60 éven felüliek, egészségi állapotuktól függetlenül;

–             ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt személyek;

–             várandós nők;

–             azok a nők, akik a gyermekvállalást az influenza szezonális időszakára tervezik;

–             tartós szalicilát-kezelésben részesülő gyermekek és serdülők (a Reye- szindróma veszélye miatt).

B) A fenti kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek:

–             egészségügyi dolgozók, különös tekintettel a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, szülészeti- nőgyógyászati,  a  felnőttek  és  a  gyermekek  számára  intenzív ellátást nyújtó, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyekre, továbbá  a terhes nők és  az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozók (beleértve a védőnőket is);

–             szociális intézmények dolgozói.

C) Az állati és emberi influenzavírusok keveredésének   megelőzése és a géncsere lehetőségének  csökkentése érdekében fel kell ajánlani a dolgozók számára a térítésmentes védőoltást azokon az állattartó telepeken, ahol sertés, baromfi és ló tartásával, valamint ezen állatok szállításával foglalkoznak. A védőoltásban részesíthetők  a baromfi- feldolgozókban, a vágóhidakon dolgozók, valamint mindazok, akik az állati eredetű influenzavírussal   fertőzött   vagy   arra gyanús állatok megsemmisítésével foglalkozhatnak. Az influenzaoltásokat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokon keresztül évente javasolt megszervezni.

A 2018/2019. évi influenza szezon kezdetekor kiadott országos tisztifőorvosi körlevél a fentieken túl egyéb kockázatnak kitett csoportok jogosultságáról is rendelkezhet.

2. Hepatitis B elleni védőoltás javasolt azoknak a korábban védőoltásban nem részesült személyeknek, akik:

–             akut B hepatitiszes beteg, ill. krónikus HBV-hordozó személy szexuális partnerei vagy a HBV-fertőzöttel közös háztartásban fertőződési veszélynek vannak kitéve;

–             dializált betegek, hemofíliások;

–             onkohematológiai betegek;

–             intravénás kábítószer-használók.

A hepatitis B elleni immunizáció 3 oltásból áll: 0, 1. és 6. hónapban kell beadni  az oltásokat. Bizonyos esetekben (pl. dializálandó betegek)  a  gyors  immunválasz elérése érdekében ún. gyorsított séma (0, 1, 2  hónap)  alkalmazható,  azonban ilyenkor egy év múlva emlékeztető oltásra is szükség van. Dializált felnőtteknek minden egyes oltásnál 40 mcg antigén beadása  javasolt. Az eredményesebb immunválasz érdekében az onkohematológiai betegségben szenvedő vagy hemodializálásra szoruló gyermekeknél a gyermekkori immunizálásra ajánlott dózis kétszeres mennyiségének beadása javasolt mind a  három,  mind  pedig  a négy oltásból álló oltási séma alkalmazása esetén.

A dializáltak és az immunhiányos betegek esetében javasolt a primovakcináció utáni ellenanyagválasz ellenőrzése.

A 10 IU/I értéknél alacsonyabb ellenanyagszint esetén újabb sorozatoltás szükséges. Az eredményesen oltott dializáltaknál az ellenanyagszintet évente célszerű ellenőrizni, és ha az anti-HBs ellenanyagok titere 10 IU/I  alá csökken, akkor emlékeztető oltás adása javasolt.

3. Humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás

I. A 2018.   év   május   hónapjában   azokat a leánytanulókat kell humán papillomavírus elleni védőoltásban részesíteni, akiknél a szülő/gondviselő beleegyezése    alapján a  2017/2018.  tanévben megkezdték az oltási sorozatot. A járási   hivatal népegészségügyi osztálya – az iskolavédőnők által rögzített  kampány elszámoló jelentés alapján – külön  igénylés  nélkül   biztosítja   az   iskola-egészségügyi szolgálat   számára   az   oltási   sorozat   befejezéséhez   szükséges   HPV oltóanyagot. Az oltóanyag átvételekor kell jelezni, ha a kampányelszámoló jelentésben szereplő oltottak számához képest változás   történt, azaz iskolaváltás miatt több vagy kevesebb a védőoltásban részesítendő leánytanuló.  A védőoltás  megtörténtéről  a „Jelentés védőoltás beadásáról”szóló egyedi jelentést az iskolavédőnők az OSZIR  Védőoltási  és  oltóanyag  logisztikai  alrendszerébe  rögzítik  és 2018. június 30-ig véglegesítik.

II. A 2018. év  október hónapjában HPV elleni védőoltásban részesülhetnek azok a leányok, akik betöltötték 12. életévüket, és az általános iskola VII. osztályát (7. évfolyamát) a 2018/2019. tanévben végzik.

A) A védőoltás szervezése és lebonyolítása

1. A HPV-oltásokat iskolai kampányoltás keretében kell megszervezni és végezni.

2. Az iskola-egészségügyi szolgálat köteles az érintett szülőket/gondviselőket és az oltásra jogosult leányokat tájékoztatni az önkéntes térítésmentes HPV védőoltás lehetőségéről és annak időpontjáról. A 6. osztály befejezésekor, a 7. osztályba lépő leányokat és a szülőket tájékoztatni kell a HPV elleni védőoltás lehetőségéről, időt   biztosítva  a  döntés meghozatalához. Tekintettel arra, hogy az oltás önkéntes, a szülőnek/gondviselőnek 2018. szeptember 12-ig nyilatkoznia kell arról, hogy igényli-e  a védőoltást. A nyilatkozatot meg kell őrizni. A szülő/gondviselő döntését a leánygyermek egészségügyi dokumentációjában is rögzíteni kell.

3. Az iskolavédőnők  az  OSZIR  Védőoltási  alrendszerének „Kampányoltás  elszámoló  jelentés”  űrlap  megfelelő mezőinek kitöltésével megadják a   jogosultak,   a visszaérkezett  szülői  nyilatkozatok és az oltást igénylők számát. Az  előzetesen már védőoltásban részesült, illetve az  oltást nem igénylők számát is meg kell adni a   programban. A fenti adatok jelentésének, azaz     számítógépes rögzítésének határideje 2018.  szeptember  14.  A  jelentést  csak menteni  kell,  nem  kell  „véglegesíteni”  („piszkozati státusz”).

B) Az oltóanyag igénylése és kiadása

1. Azon leányok számára, akik kérik a védőoltást, az első részlet beadásához szükséges oltóanyag igényt külön nem kell megküldeni a járási hivatal népegészségügyi osztályának, mivel a C) pontban megadott jelentésben már szerepel az oltást igénylők száma. A 15 éven felüli leányok esetében a második részoltáshoz szükséges igényt az oltóanyag átvételekor kell jelezni.

2. A járási hivatal népegészségügyi osztálya az OSZIR Védőoltási alrendszerén keresztül, a 4. negyedévi oltóanyagokkal együtt igényli meg a HPV oltóanyagot a megyei  kormányhivatal illetékes főosztályától az iskolavédőnők által megadott adatok (Kampány elszámoló jelentés – Oltást igénylők száma) alapján.

3. A járási hivatal népegészségügyi osztálya a kialakult gyakorlat szerint adja ki vagy juttatja el az iskola-egészségügyi szolgálathoz a vakcinát.

C) A védőoltások dokumentálása, jelentése

Különös figyelmet kell fordítani a védőoltások dokumentálására és jelentésére, mivel ez alapján történik meg a térítésmentesen felhasználható HPV elleni oltóanyagok elszámolása és az egyes korosztályok oltottsági arányának meghatározása. Ennek érdekében, a HPV elleni védőoltások dokumentálásának, jelentésének szempontjai a következők:

1. A 2018. október hónapban végzendő HPV elleni védőoltásról szóló egyedi  jelentést  („Jelentés védőoltás beadásáról”) az iskolavédőnőknek a védőoltás    beadását    követően rögzíteni kell az Országos Szakmai Információs Rendszer Védőoltási és oltóanyag logisztikai alrendszerébe.  Az első részoltásról (HPV1) szóló egyedi jelentés véglegesítésének határideje 2018. november 15. Az előzetesen rögzített, piszkozati státuszú  „Kampány elszámoló jelentés” véglegesítését,   megadva az oltottak számát (HPV1) 2018. december 7-ig  kell megtenni. Az első oltás idején 15. életévüket betöltött leányok második részoltásáról (HPV2) szóló jelentést 2019. január 11-ig kell véglegesíteni.

2. A fenti jelentéseken kívül a védőoltás megtörténtét az oltott személy oltási könyvébe is regisztrálni kell.

IX. MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK

A 18/1998. (VI.3.)  NM   rendelet  9. § (1) bekezdésének értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót  (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. (XII.1.) EüM rendelet] foglaltaknak megfelelően felmérni. A megbetegedési veszély  csökkentése érdekében – a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként –   biztosítania  kell  az  adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását.

Javaslatok az alapimmunizálás és/vagy újraoltás szabályaira

1)            Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos, vagy időszakosan végzett munkája során a S.Typhi- vel való fertőződés nem zárható ki. Ezen munkavállalók közé tartoznak azok, akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai stb.).

2)            Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis-vírussal  történő  fertőzés  kullancs expozíció révén nem  zárható  ki (pl. erdészeti dolgozók).

3)            Hepatitis A oltás:

A fertőzés fekál-orál terjedésű, a kórokozót a széklet közvetíti. Az egészségügyben a  fertőződési   veszély  minimális,  mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásosnál  erőteljesebb. A lakossági  átlagnál  magasabb  kockázat  igen  szűk  körben, azon  ellátások során feltételezhető,  amelyeknél  a munkavédelmi  szabályok  betartása akadályba  ütközik.  A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. A fogékonyság  megállapítására kérdéses esetekben a munkáltató a saját költségére    átvészeltségi   vizsgálatot végeztethet,  és a vizsgálatok eredményének ismeretében dönthet az oltások  szükségességéről. Hepatitis A  elleni védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek.

4)            Hepatitis B oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál:

A hepatitis B fertőzést a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik. Azoknál az egészségügyi dolgozóknál, illetve egészségügyi képesítést adó  oktatási  intézmények  tanulóinál/hallgatóinál  –  beleértve  az  OKJ-s képzésben részt vevőket is – szükséges a hepatitis B elleni védelem, akik egészségügyi intézményben olyan  tevékenységet  végeznek, amelynek során rendszeresen kontaminálódhatnak vérrel, vérkészítményekkel, szövetnedvekkel,  váladékokkal, testfolyadékokkal, illetve az ezekkel szennyezett eszközökkel, műszerekkel.

Az egészségügyi képesítést adó közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a tanévkezdést megelőzően valamennyi beiskolázott személynél ellenőrizni szükséges a hepatitis  B elleni védőoltások meglétét. Az életkorhoz kötött iskolai kampányoltás során Engerix B 20 mcg/1 ml-es oltóanyaggal dokumentáltan 2 oltásban részesített személyek immunizáltnak tekintendők, ezért harmadik oltás  beadására nincs szükség. Azoknál a hallgatóknál,  akik  életkoruknál  fogva oltásra kötelezettek, de nem részesültek védőoltásban (nem áll  rendelkezésre hitelt érdemlő  dokumentáció: oltási  könyv vagy  igazolás), központilag biztosított oltóanyaggal kell pótolni az oltásokat. Minden további esetben az  intézmény  vezetőjének  kell  gondoskodnia  az oltatlan vagy oltási dokumentációval nem rendelkező személyek HB elleni immunizálásáról.

5)            Veszettség elleni preexpozíciós oltás:

Állandó vagy gyakori fokozott kockázatnak kitett személyeket, így veszettség vírusával foglalkozó laboratóriumok munkatársait,  állatorvosokat és  asszisztenseket, ebrendészeti dolgozókat, vadászokat, erdészeket, vadőröket, vágóhídi dolgozókat, állatkitömőket, barlangászokat megelőző (preexpozíciós) oltásban szükséges      részesíteni.  A korábban  nem oltott személyek alapimmunizálása a 0., a 7. és a 21. vagy a 28. napon beadott 3 részoltásból  áll, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás  beadása követ. A védettség fenntartásához ötévenkénti booster oltás  szükséges. Immunszupprimált személyek preexpozíciós oltása  nem javasolt. Aktuális lyssa-fertőzés gyanúja esetén úgy kell eljárni, mint a posztexpozíciós oltások utáni újrafertőződés esetén.

6)            Diftéria elleni oltás:

Fertőző osztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagokfeldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges a diftéria elleni  védőoltás abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását.  Az immunizáláshoz diftéria toxoidot  is tartalmazó  kombinált oltóanyagok állnak rendelkezésre.

7)            Tetanusz elleni védőoltás:

Azon személyek számára, akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében  földdel  szennyezett  sérülések  előfordulhatnak  (mélyépítés, mezőgazdasági tevékenység, állatgondozás stb.), a munkáltatónak gondoskodnia kell a dolgozók tetanusz elleni  védettségének folyamatos fenntartásáról. Ha a munkavállaló  az   életkorhoz   kötött   kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva emlékeztető oltásban kell  részesíteni, és hasonló munkakör ellátása esetén  az  oltásokat  10  évenként kell ismételni. Az oltások végezhetők tetanusz, vagy   diftéria-tetanusz, vagy diftéria-tetanusz- acellularis pertussis oltóanyagokkal.

8)            Meningococcus betegség elleni védőoltás:

A nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve egészségügyi ellátás/tevékenység esetében védőoltás javasolt:

–             mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik purulens meningitisben vagy septicaemiaban szenvedő beteg liquorát és/vagy haemokultúráját rendszeresen vizsgálják;

–             mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik a N. meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak;

–             fertőző agyhártyagyulladásban szenvedő betegek ellátását végző kórházi fertőző és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén (resuscitáció, intubálás  stb.) rendszeresen fokozott expozíciónak vannak kitéve.

–             az immunizáció  elvégzéséhez négykomponensű konjugált vakcina (Menveo, Nimenrix) és B csoportú N.meningitidis  elleni konjugált vakcina (Bexsero, Trumenba) áll rendelkezésre.

9)            Influenza elleni oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál:

Az influenzavírus által okozott megbetegedések   súlyossága,   valamint a halálozások  száma miatt a fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozókat  a  fertőzés átadása révén veszélyeztető egészségügyi dolgozók minden évben influenza elleni oltásban részesíthetők térítésmentesen.

Az egészségügyi szolgáltatónak fel kell ajánlania az   influenza elleni védőoltást  –  a  központilag  biztosított  oltóanyaggal  –  a csökkent immunitású személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a szülészeti-nőgyógyászati  osztályok, valamint a felnőttek  és a gyermekek  számára intenzív ellátást  nyújtó,  a  krónikus  belgyógyászati   osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknek, továbbá a terhes nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak (beleértve a védőnőket is).

10)         Varicella:

A  munkáltatónak biztosítani kell az immunhiányos betegek, továbbá a várandós nők  és az  újszülöttek, csecsemők  ápolását/gondozását  végző fogékony egészségügyi dolgozók varicella elleni védőoltását.

X. A KÜLFÖLDI UTAKKAL KAPCSOLATOS VÉDŐOLTÁSOK

A külföldre utazók védőoltásait – beleértve a sárgaláz elleni oltást is – a megyei kormányhivatalok  által  fenntartott  és  egyéb,  a  nemzetközi  oltások  végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók végzik.

Az oltóhelyen a leggyakrabban igényelt oltóanyagokból folyamatos ellátást kell biztosítani.  Ezek  a  következők:  diftéria,  tetanusz,  pertussis,  cholera,  hastífusz, gyermekbénulás, kanyaró, rubeola, mumpsz, hepatitis A és B,   járványos agyhártyagyulladás, veszettség, sárgaláz elleni oltóanyag,  és szezonális influenza elleni oltóanyag.

A sárgaláz elleni védőoltás igazolása kötelező olyan országba, történő beutazás esetén ahol sárgaláz veszély van, vagy, ha az adott ország ezt az oltást megköveteli. A járványügyi helyzet és az előírások változásáról magyar és idegen  nyelvű  honlapokon  lehet  tájékozódni  (www.oek.hu/utazás  és  egészség, www.who.int).  A  WHO  nemzetközi  utazási-egészségügyi   ajánlása szerint minden olyan személynek, aki a járványos gyermekbénulástól mentes területről polioval érintett területre utazik, az életkorának megfelelő polio oltási sorozattal kell  rendelkeznie a nemzeti   immunizációs programban foglaltaknak megfelelően. Azt a felnőtt utazót, aki korábban három vagy több OPV vagy IPV oltásban  részesült, egy dózis IPV vagy  IPV-t is tartalmazó oltóanyaggal kell védőoltásban részesíteni utazását   megelőzően.  Azokat  az  utazókat,  akik korábban egyetlen polio elleni oltásban sem részesültek, polio elleni alapimmunizálásban kell részesíteni (3 IPV vagy IPV-t is tartalmazó oltóanyaggal) az indulást megelőzően.

Az  utazás előtti tanácsadás és az oltások   kiválasztása, részletes  adat-,   és anamnézis-felvételen és személyes konzultáción alapszik. A kockázat felmérése az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandóan szedett gyógyszerek,  immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével történik. Elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, a hepatitis A, a hepatitis B, a typhus abdominalis  (hastífusz), a meningococcus  meningitis, a veszettség, a tetanusz és a poliomyelitis elleni oltások. Hosszabb külföldi tartózkodás,  tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kányaró-rózsahimlő- mumpsz), a varicella  (bárányhimlő),  a  pneumococcus  és  az  influenza  elleni oltásokkal. A védőoltások nyújtotta specifikus profilaxis mellett az aspecifikus védelemről is megfelelő tájékoztatást kell nyújtania a szakembernek.

A nemzetközi utazással kapcsolatban végzett védőoltásokról szóló igazolást az utazó részére kiállított Nemzetközi Oltási Bizonyítványba kell bevezetni (International Certificate of Vaccination or Prophylaxis). Az oltóhelyen elegendő számú nemzetközi oltási bizonyítványt, valamint magyar nyelvű oltási könyvet kell készletezni.

Az oltásra, tanácsadásra jelentkező utazókról és az elvégzett védőoltásokról naprakész nyilvántartást kell vezetni.

Az ezen pontban  nem részletezett szakmai kérdésekben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által évente kiadásra kerülő útmutató  (International Travel and Health) és a jelen Védőoltási Módszertani  Levél szerint  javasolt eljárni.

Az utazással  kapcsolatos  oltás  és  tanácsadás  egészségügyi  szolgáltatás, amely térítés ellenében [1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdés t)  pontja] történik.

XI. OLTÓANYAGOK BESZERZÉSE, TÁROLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA

A) Beszerzés

1. Az állam által biztosított oltóanyagok előzetes igénylést és kiértesítést követően, központilag kerülnek kiszállításra a járási hivatal népegészségügyi osztályára,   illetve  a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályára.

2. A térítésmentes influenza elleni oltáshoz a vakcina igénylése külön rendelkezés szerint történik.

3. A veszettség elleni vakcina posztexpozíciós oltásokhoz a járási hivatal népegészségügyi osztályától  igényelhető.  A  vakcina  beszerezhetőségére vonatkozó    részletek az Országos Epidemiológiai Központ veszettségfertőzésre gyanús sérülésekkel  kapcsolatos eljárásokról szóló módszertani levélben (Epinfo 2011; 5. különszám) állnak rendelkezésre: http://www.oek.hu/oek.web?to=16&nid=444&pid=1 &lang=hun.

A preexpozíciós oltásokhoz az oltóanyag gyógyszertári forgalomból szerezhető be.

4. Aktuális sérülés esetén  tetanusz  megbetegedés  megelőzésére a tetanusz toxoidot (Tetanol pur), illetőleg – ha szükséges – humán  tetanusz immunglobulint (TETIG) a gyógyszerrendelési szabályok  szerint kell beszerezni. (A közfinanszírozás alapjául elfogadott ár  100%-os  vagy meghatározott összegű támogatásával rendelhető.)

5. A hepatitis   B   elleni   HEPATECT   50   NE/ml   oldatos   infúzió,   és   a cytomegalia elleni CYTOTECT  CP  Biotest  100E/ml  oldatos  infúzió kizárólag a Biotest Hungaria Kft.-től (2045 Törökbálint,  Torbágy u. 15/A) szerezhetők be. Mindkét készítmény kizárólag intravénásan adható. Központi telefon: +36 (23) 511-311,   megrendelésekkel   kapcsolatos tájékoztatás a +36 (23) 511-321 vagy +36 (23) 511-294 telefonszámokon kérhető, az írásbeli megrendelés a +36 (23) 511-320 faxszámra küldendő.

6. Az intramuscularisan alkalmazható Hepatitis B immunglobulin, az UMANBIG 180   NE/ml   kizárólag   a   központi   készletből   a   megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályán vagy a  járási   hivatal népegészségügyi osztályán keresztül biztosítható a fertőzési  veszélynek kitett újszülöttek számára.

7. A VARITECT CP immunglobulin megrendeléséhez egyedi importengedély szükséges. A készítmény a Biotest Hungaria  Kft.-től szerezhető be.

8. A munkakörökhöz kapcsolódóan szükséges  oltóanyagok  beszerzése  a gyógyszerrendelési szabályok szerint kell, hogy történjen.

9. RSV Palivizumab neonatológus szakvéleménye alapján rendelhető.

B) Tárolás és felhasználás

Az oltóanyagok különleges érzékenysége miatt a tárolás, szállítás és felhasználás különös figyelmet követel. Az immunbiológiai készítményeket mindig az alkalmazási előiratban  foglaltak  szerint  kell tárolni.

Fontos szabály, hogy az oltóanyagokat +2 °C és +8 °C közötti hőmérsékleten (hűtőszekrényben) kell tárolni. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján minden vakcinát tároló intézmény/egészségügyi szolgáltató (oltóorvos, védőnő) köteles a hűtőláncot biztosítani, a szállítási és a tárolási hőmérsékletmonitorozásról gondoskodni. A folyékony állapotban letöltött, alumíniumhidroxid vagy alumíniumfoszfát tartalmú vakcinákat lefagyasztani tilos. Általánosságban elmondható, hogy az oltóanyagokat  lefagyasztani tilos, kivéve, ha azt a készítmény alkalmazási előírása megengedi.

A hűtőlánc megszakadásakor a kivizsgálást végző egészségügyi államigazgatási szerv által felvett jegyzőkönyvnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

–             az oltóanyag tárolására használt hűtőszekrény hőmérsékletének monitorozásának (hőmérséklet, időpont) gyakorisága, a hőmérő típusa;

–             a kifogásolt hőmérséklet észlelése előtti utolsó hőmérséklet ellenőrzésének időpontja, hőmérséklet értéke (°C);

–             a kifogásolt hőmérséklet észlelésének időpontja, a mért hőmérséklet értéke (°C);

–             az expozíciónak kitett oltóanyagok megnevezése, mennyisége, gyártási száma, lejárati ideje;

–             a hűtőlánc megszakadásának feltételezett oka;

–             az esemény körülményeinek kivizsgálása, megtett intézkedések.

Hűtőlánc-megszakadás esetén az érintett oltóanyagokat elkülönítve, továbbra is hűtve szükséges tárolni, további felhasználásuk az Országos Közegészségügyi  Intézet (OKI)  Immunbiológiai Készítmények Minőségellenőrzése által kiadott szakvélemény alapján történik.

A liofilizált, az élővírus-tartalmú vakcinák általában lefagyaszthatók, amennyiben az oldószer külön kiszerelésben van (pl. 10x1 adagos MMR vakcina),  azonban  a  tárolásnál az adott készítmény alkalmazási előiratában, betegtájékoztatójában leírtak szerint kell eljárni.

Különös  gondot  kell  fordítani  az  élő  mikroorganizmus-tartalmú,  liofilezett vakcinák reszuszpendálás utáni felhasználására, amelyre az  alkalmazási előiratban foglaltak az irányadók.

XII. A VÉDŐOLTÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁHOZ, NYILVÁNTARTÁSÁHOZ ÉS JELENTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

1. Az életkorhoz  kötött  kötelező  védőoltások  vonatkozásában  oltóhelynek  tekintendő  a működési engedéllyel rendelkező háziorvosi/házi gyermekorvosi és iskolaorvosi rendelő, továbbá a védőnői tanácsadó. A megbetegedési veszély esetén adandó és adható védőoltások esetén az előzőeken túl a nemzetközi oltóhely is igénybe vehető.  Munkakörhöz kapcsolódó védőoltások   tekintetében a foglalkozás- egészségügyi szolgálat rendelője minősül oltóhelynek. Emellett szakmai, olthatósági kérdések felmerülése kapcsán a megyei klinikai védőoltási tanácsadó is igénybe vehető, mint oltóhely. Orvosi  rendelőben történő  oltás  esetén  a védőoltások végzését a betegrendeléstől térben és időben el kell különíteni. Az oltóhelyen kívül történő védőoltás csak speciális körülmények között végezhető, pl. az oltandó fekvőbeteg-ellátó vagy egyedi gondoskodást nyújtó intézményben tartózkodik, az oltandó mozgásában korlátozott, katasztrófahelyzetben stb.

2. Valamennyi védőoltáshoz egyszer használatos tűt és fecskendőt kell használni.

3. Egyéb oltási segédanyagok beszerzéséről a korábbi gyakorlatnak megfelelően kell gondoskodni.

4. Biztosítani kell valamennyi védőoltás nyilvántartásához, jelentéséhez és az oltóanyagok megrendeléséhez szükséges – a korábbiakban rendszeresített  – nyomtatványok beszerzését is.

5. A védőoltásokat követő nemkívánatos oltási eseményeket (OKNE) be kell jelenteni akár gyermek, akár felnőtt oltottnál észlelték. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján  a  védőoltást  követő  nemkívánatos  eseményeket,  beleértve az oltási reakciókat (mellékhatásokat) és oltási baleseteket  az  oltóorvos,  illetve észlelő személy (orvos, páciens vagy hozzátartozó) a járási hivatal népegészségügyi osztályának, és egyidejűleg az Országos  Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (a továbbiakban: OGYÉI) jelenti. Ez utóbbi mindenki  számára  elérhetőonline  bejelentő  felületet is működtet (http://www.ogyei.gov.hu/ MELLEKHATAS_BEJELENTES/).

6. Az oltást követő nemkívánatos események eljárásrendjét tartalmazó OKI tájékoztató és a bejelentőlap (3.  sz.  melléklet) a  www.oltasbiztonsag.hu honlapról letölthető. A kitöltött bejelentőlap a területileg illetékes járási hivatal népegészségügyi osztályának küldendő papíralapú vagy elektronikus formában.

A  járási  hivatal  népegészségügyi  osztálya  az  eseményt  a  megyei   kormányhivatal népegészségügyi főosztályának, utóbbi haladéktalanul az  OKI-nak jelenti. A kivizsgálást végző intézet a kitöltött kivizsgáló lapot  megküldi  az.  OKI-ba.  A jelentőlapok  elektronikus  formában  küldhetők  az  okne@oki.antsz.hu  e- mail-címre.

XIII. EGYÉB OLTÓANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ OLTÁSOK

A) AKTÍV IMMUNIZÁLÁS CÉLJÁRA HASZNÁLANDÓ OLTÓANYAGOK

Az oltás beadása előtt az oltóanyag alkalmazási előiratát át kell tanulmányozni, és az abban foglaltaknak megfelelően kell a vakcinát alkalmazni.

A vakcinák alkalmazási előirata az OGYÉI honlapján (www.ogyei.gov.hu/gyogyszeradatbazis), továbbá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) honlapján (www.ema.europa.eu) az alkalmazási előiratok (SRC) címszó alatt megtalálhatók.

A www.oltasbiztonsag.hu  honlapon  táblázat  foglalja  össze  a  Magyarországon vagy  az  EU-ban törzskönyvezett oltóanyagokat, kiemeléssel jelölve a gyógyszertári forgalomban lévő készítményeket. A listát rendszeresen frissítik.

A 2017. december 31-i   állapot   szerint   hazánkban, illetve az Európai Unióban törzskönyvezett, általában gyógyszertárakból beszerezhető, járványügyi szempontból jelentőséggel bíró vakcinák és azok alkalmazása a teljesség igénye nélkül a következőkben foglalható össze:

1. Diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis elleni oltóanyagok (dTap) emlékeztető oltásra

A Boostrix csökkentett mennyiségű diftéria és tetanusz toxoidot továbbá pertussis antigéneket tartalmazó oltóanyag emlékeztető oltásra. A vakcina négy éven  felüli,  diftéria,  pertussis,  tetanusz  elleni  alapimmunizálásban részesült személyek emlékeztető oltására  alkalmazható. A vakcinával olthatók a pertussis ellen   alapimmunizálásban egyáltalán nem részesült személyek is.  Az  oltóanyag egyszeri adagja 0,5 ml, intramuscularisan, mélyen az izomba  kell  beadni, lehetőleg a deltoid régióba.

A Boostrix Polio vakcina a dTap komponensek mellett inaktivált poliovírust tartalmaz. A készítmény 3 éves kortól adható.

Mindkét oltóanyag alkalmazható tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés ellátására olyan személyeknél,  akik  előzőleg  a  tetanusz  toxoidot  tartalmazó  teljes oltási sorozatot megkapták.

2. Diftéria-tetanusz-poliomyelitis elleni oltóanyag felnőttek oltására

A Dultavax diftéria toxoidot (minimum 2 NE), tetanusz toxoidot (minimum 20 NE) és inaktivált poliovírus komponenst tartalmazó oltóanyag felnőttek emlékeztető oltására.

A vakcina kivételesen alkalmazható 6. életévüket betöltött, (megelőzően immunizált)  alapimmunizált  gyermekek  booster  oltására  is.  A vakcina egyszeri adagja 0,5 ml, amely intramuscularisan adandó. Ajánlott beadási hely: m. deltoideus.

3. Hastífusz elleni poliszacharid vakcinák – TYPHIM Vi

Egyszeri  adag  0,5  ml  subcutan  vagy intramuscularisan  beadott  oltóanyag.  2 évesnél idősebbek részére ajánlott:

Folyamatos vagy ismételt  S.Typhi expozíciónak kitett személyeknél háromévenként újraoltás szükséges.

4. Hepatitis A elleni aktív immunizálás

Hepatitis A vakcinák adása javasolt

–             mindazon fogékony személyeknek, akik turizmus vagy munkavállalás céljából olyan országba utaznak, ahol a hepatitis A előfordulási gyakorisága és a fertőződés kockázata nagyobb a hazainál, továbbá

–             akik alapbetegségük (hemofíliások, krónikus hepatitis B vagy C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használó,       homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztetettek.

Ezen  Védőoltási  Módszertani  Levél  értelmében  a  hepatitis  A  beteg  szoros környezetéhez  tartozó a  hepatitis A  expozíciónak  kitett  azon személyeket, akik számára a hepatitis  A  vakcina  ellenjavallt,  illetve várhatóan hatástalan (csecsemők, súlyosan immunszupprimált személyek), a lehető legrövidebb időn belül passzív immunizálásban kell részesíteni.

A krónikus májbetegek és az immunszupprimált személyek passzív immunizálásával egyidejűleg meg kell kezdeni az aktív immunizálási is a hepatitis A vakcina első részletének különböző testtájékba történő beadásával.

Magyarországon háromféle,  inaktivált vírust tartalmazó  hepatitis A vakcinát törzskönyveztek. Ezek a következők:

a) AVAXIM

Avaxim 80 Egység

A 12 hónapos és 15 év közötti gyermekek oltására alkalmazható. Az első oltást követő 6–36 hónap múlva egy emlékeztető oltás adása szükséges a tartós védettség eléréséhez.

Avaxim 160 Egység

16  éven  felüli  személyek  oltására  alkalmas  hepatitis  A  vakcina.  A hosszú távú védettség eléréséhez 2 oltás szükséges. A második oltást az első dózis beadása után 6–12 hónap, de legkésőbb 36 hónap múlva kell beadni.

b) HAVRIX

HAVRIX 720 Elisa Egység JUNIOR

Betöltött 1 éves kortól betöltött 15 éves korig adható. A hosszú távú védettség eléréséhez szükséges emlékeztető oltásra az első adag beadását követő 6 hónap és 5 év között bármikor sor kerülhet, de a beadás előnyösebb az első vakcinációt követő 6–12 hónapban.

Serdülők, beleértve a 18 éves korúakat, immunizálhatók HAVRIX 720 Elisa Egység JUNIOR vakcina alkalmazásával.

HAVRIX 1440 Elisa Egység

A  16  éves  és  annál  idősebb  személyek  immunizálására  használatos oltóanyag. Az immunizálás sémája azonos HAVRIX 720 Elisa Egység JUNIOR-nál leírtakkal.

c) VAQTA

A  VAQTA JUNIOR 25 E/0,5 ml a 1–17 év közötti gyermekek/fiatalok  oltására,  míg  a  VAQTA  50  E/1  ml  a  18 éven felüli személyek oltására használható.

A  tartós  immunitás  kialakításához  az  első  oltást  követően  egy  6–18 hónap múlva adott emlékeztető oltás is szükséges.

5. Hepatitis B elleni oltások

Jelenleg  Magyarországon  forgalombahozatali  engedéllyel az Engerix B (10 mcg/0,5 ml, illetve 20 mcg/ml kiszerelésben), valamint a HB-VAX PRO (10 mcg/ml, 40 mcg/ml) vakcinák rendelkeznek.

a) ENGERIX-B

Gyermekeknek 15 éves korral bezárólag 10 mcg/0,5 ml, míg a 16 éves és ennél idősebb fiataloknak és felnőtteknek 20 mcg/1 ml mennyiség beadására van szükség.

b) HBVAX PRO

–             Felnőtteknek és serdülőknek 16  éves kortól 10 mcg/1  ml; gyermekeknek 15 éves korig  5 mcg/0,5 ml kiszerelésű oltóanyagból,

–             dializálandó (dializált) betegeknek 40 mcg/1 ml.

Az alapimmunizálás az Engerix B oltóanyag esetében kétféle oltási  séma szerint lehetséges.

1. A csecsemők, a gyermekek (10 mcg/ml) és a felnőttek (20 mcg/1 ml) alapimmunizálása a megadott antigéntartalmú vakcinával 3 oltásból áll.

2. A 11–15 éves korú serdülők oltása Engerix B 20 mcg/ml antigéntartalmú vakcinával 2 oltásból áll.

A három oltásból álló oltási séma szerint az első oltást követően egy hónapos intervallummal kell adni a második, majd az első oltást 6 hónappal követően a 3. oltást.

Gyorsított alapimmunizálási séma (0., 1., 2 hónap) alkalmazása esetén az  utolsó  oltástól  számított  12  hónap  múlva  egy  emlékeztető oltás beadása szükséges.

Kivételes esetekben, pl. utazás esetén, amikor nincsen elegendő idő a fenti sémák egyikére sem, akkor 18 éves kortól lehet a 0., 7., 21. napon az első három részoltást adni, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás követ.

Két dózisból  álló  oltási  séma  alkalmazása  esetén  a  2.  oltást  az  első oltást követő hat hónap múlva kell beadni.

Egészséges  oltottak  esetében  emlékeztető  oltásra  sem  a  három,  sem pedig az emelt antigéntartalmú vakcinával végzett  kétoltásos sémát követően sincs szükség.

Az oltóanyagokat orvosi vényre lehet megvásárolni. A közegészségügyi érdekű és a Módszertani Levél korábbi fejezetében részletezett indikációkon kívül a következő személyek számára javasolt az oltás:

–             szexuális szokásuk, magatartásuk, életvitelük miatt fokozott fertőzési veszélynek kitettek számára (szexuális partnereiket gyakran váltók, prostituáltak, nemi úton terjedő betegségben ismételten megbetegedettek, homoszexuális férfiak stb.);

–             krónikus hepatitis C vírushordozó személyek; a kezelőorvos javaslata esetén a krónikus májbetegségben szenvedők;

–             azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatitis B előfordulási gyakorisága magas és a látogató hosszabb időt tölt az adott országban.

Hepatitis A és B elleni kombinált oltóanyag Twinrix gyermekeknek (1 éves – 15 éves)

Egy dózis (0,5  ml)  360  Elisa  Egység  hepatitis  A  vírus  antigént  és  10  mcg rekombináns DNS hepatitis B vírus felületi antigént (HBsAg) tartalmaz. Az immunitás kialakításához 3 dózis (0.; 1.; 6 hónap) beadása szükséges.

Twinrix felnőtteknek (16 éves kor felett)

Egy  dózis  (1  ml)  720  Elisa  Egység  hepatitis  A  vírus  antigént  és  20  mcg rekombináns DNS hepatitis B vírus felületi antigént (HBsAg) tartalmaz. Az immunitás kialakításához 3 dózis (0; 1; 6 hónap) beadása szükséges.

Egyes esetekben,  pl.  utazás  előtt,  ha  nincs  elegendő  idő  a  0,  1,  6  hónapos oltási séma szerinti oltáshoz, akkor felnőtteknél lehetőség van a gyorsított oltási séma alkalmazására (0., 7. és a 21. nap). Ebben az esetben, az első oltás beadását követő egy év múlva egy emlékeztető oltás is javasolt.

7. Humán papillomavírus elleni oltóanyagok

A humán papillomavírus (HPV) okozta megbetegedések megelőzésére három intramuscularisan beadandó készítmény áll rendelkezésre. Mindhárom oltóanyag rekombináns, a humán papillomavírus meghatározott szerotípusainak tisztított fehérjéit tartalmazza 2, 4 vagy 9 valens (bivalens, quadrivalens vagy nonavalens) formában, intramuscularis beadással.

a) A CERVARIX  a  humán  papillomavírus 2  típusának  (16-os és 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazza.

Az oltás a magas kockázatú HPV okozta premalignus genitalis lesiok (cervicalis, vulvalis és vaginalis és analis), méhnyakrák, végbélrák megelőzésére szolgál 9 éves kortól. Az oltási séma az oltandó személy életkorától függ az első oltás beadása idején. 9 éves kortól betöltött 14 éves korig két 0,5 ml-es adag a 0, és a 6. hónapban (a második adag 5–13 hónappal az 1. adag után is) adható. A 15 éves  kort  betöltött  leányoknak  és  annál  idősebb nőknek három 0,5 ml-es adag szükséges a 0.,1. és 6. hónapban (a második adag 1–2,5 hónappal az 1. adag után, a 3. adag 5–12 hónappal az 1. adag után is adható).

b) A SILGARD a humán papillomavírus 4 típusának (6-os, 11-es, 16-os, 18-as) tisztított fehérjéit tartalmazó vakcina. Az oltás a HPV bizonyos onkogén típusai által okozott premalignus genitalis lesiok (cervicalis, vulvalis és vaginalis és analis), méhnyakrák, végbélrák, valamint a genitalis szemölcsök (condyloma acuminatum) megelőzésére szolgál. A készítmény beadható 9–13  éves  személyeknek  2  adagos  séma  alapján  is, a 0. és 6. hónapban 0,5 ml beadásával. A 14. életévüket betöltött és annál idősebb személyek teljes immunizálása 3  részoltásból áll (0,5 ml/adag), az első és második oltás között 2 hónapos, a második és harmadik dózis beadása között 4 hónapos intervallumot kell tartani.  A készítmény 9 éves kortól fiúknak és lányoknak egyaránt adható.

c) A GARDASIL 9  fiúknál  és  lányoknál  9  éves  kortól  alkalmazható vakcina, a humán papilloma vírus 9 típusa (6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es, 58-as) által  okozott  alábbi betegségek ellen: a méhnyakot, a szeméremtestet vagy hüvelyt, valamint a végbélnyílást érintő  premalignus elváltozások és rosszindulatú daganatok, továbbá specifikus HPV típusok által okozott  genitalis  szemölcsök.   9–14 éves korig 2 adagos sémában adható: 0., és azt követően 5–13 hónap múlva, míg 15 éves kor felett a készítményt 3 adagos ütemezés szerint alkalmazzák,  0.,  2. és 6. hónapban (minimum 3 hó a 2. oltás után). Az oltási sorozatot egy éven belül be kell fejezni.

Ez az oltóanyag fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Kérjük az egészségügyi szakembereket, hogy bármilyen feltételezett mellékhatást jelentsenek be.

Mindhárom vakcinát az Európai Unióban törzskönyvezték. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint a 9–15 éves korú lányok tartoznak a HPV vakcináció elsődleges célcsoportjába. A vakcinák a szexuálisan még nem aktív   korosztályban   a   leghatékonyabbak, azonban későbbi életkorban is  alkalmazhatók, hátránnyal vagy kockázattal nem jár.  Vizsgálatok  szerint az idősebb korosztályokban is jelentősen  csökkentik a HPV okozta  rákos  vagy  rákmegelőző állapotok kialakulását. A védőoltás beadása előtt HPV- szűrővizsgálat nem szükséges.  A vakcinák terápiás célra nem alkalmasak.  A védőoltás a rendszeres méhnyakszűrést nem helyettesíti.

8. Influenza elleni oltóanyagok

Forgalomba hozatali engedéllyel az AGRIPPAL S1, a FLUARIX, a 3Fluart, az IDflu 15 µg, a VAXIGRIP és a VAXIGRIP TETRA influenza elleni oltóanyag  rendelkezik,  de  a  forgalmazásról  a  gyártó  maga  dönt.  A VAXIGRIP TETRA quadrivalens, a többi készítmény trivalens, inaktivált oltóanyag. Az AGRIPPAL S1 ún. felületi antigén tartalmú, a FLUARIX, az IDFIu 15 µg, a VAXIGRIP, VAXIGRIP TETRA ún. split vakcina, a 3Fluart inaktivált teljes vírust tartalmaz.

Az  AGRIPPAL  S1,  a  FLUARIX  és  a  VAXIGRIP  és  a  VAXIGRIP TETRA  oltóanyagok  6  hónapos  kortól  alkalmazhatók.  Azon  9  évesnél fiatalabb gyermekeknek, akik, életükben először kapnak influenza elleni védőoltást, második adag is adandó legalább 4 héttel az első oltás után. A 3Fluart 3 éves kor alatt nem alkalmazható.

Az IDflu 15 µg/törzs szuszpenziós injekció 60 éves és 60 éven felüli felnőtteknek adható. Különösen azoknak ajánlott, akiknél nagy a megbetegedéshez kapcsolódó szövődmények kockázata. A vakcinát a bőr felső rétegébe (intradermálisan) kell beadni, lehetőleg a vállizomzat területére.

9. Kullancsencephalitis elleni oltóanyagok

Az  inaktivált  vírustartalmú  vakcinák  az  állandóan,  rendszeresen,  vagy átmenetileg endémiás területeken tartózkodók védelmére szolgálnak. Az oltásokat (az első két adagot  mindenképpen)  a  kullancsok tavaszi aktivitása (a várható expozíció) előtt, azaz télen, fertőzésveszély-mentes időszakban kell elvégezni vagy megkezdeni. Magyarországon két oltóanyag rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel:  az  Encepur, továbbá az FSME-IMMUN.

a) Az Encepur Junior (0,25 ml/adag) az 1 éves kortól betöltött 11 évesek, míg  az  Encepur  Adults  (0,5  ml/adag)  a  12  éves  és idősebb  személyek  oltására   ajánlott. Az Encepur Junior alkalmazása 1 évestől 2 éves korig kizárólag az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján történhet.

Az alapimmunizálás 3 oltásból áll. Az első oltást követő 1–3 hónap múlva kell beadni a 2. oltást (a 2. adag előre hozható és beadható 2 héttel az 1. oltás után) és az ezt követő 9–12 hónap múlva a harmadikat. („A” séma). Amennyiben gyors védettség kialakítása szükséges („B” séma), akkor a 2. oltást az  elsőt  követő  7.  napon,  a  3-at  pedig  az  oltás  megkezdését követő 21. napon lehet beadni. A 4. oltást 12–18 hónap múlva kell beadni (XIII/1. számú táblázat). A védettség legkorábban a  második  oltást követő 14 nap múlva alakul ki. A védettség fenntartása érdekében az alapimmunizálás után az első emlékeztető oltás beadására három év múlva van szükség, ezt követően 49 éves korig ötévenként kell emlékeztető oltást adni, 49 éves kor felett az emlékeztető oltások beadása háromévenként esedékes. Immunszuppresszív kezelés alatt, továbbá veleszületett, vagy szerzett immundeficiencia esetén az oltás hatásossága korlátozott vagy kérdéses.

XIII/1. számú táblázat

Encepur oltások sémái

„A” séma = általános

„B” séma = gyorsított

b) Az FSME-IMMUN Junior (0,25 ml/adag) az 1–15 évesek, míg az FSME-IMMUN felnőtteknek (0,5 ml/adag) a 16 éves és annál idősebbek számára ajánlott oltóanyag.

A védettség kialakításához 3  oltásra  van  szükség.  A  második  oltást  az  első után 1–3 hónappal később, a 3. oltást a második oltás után 5–12 hónap múlva  szükséges  beadni.  Amennyiben  gyors  védelem   kialakítása szükséges, abban az esetben a 2. oltás az első után 14 nappal adandó. Ha az oltandó személy immunkompetenciája csökkent vagy nem megfelelő, abban az esetben a 2. oltást követő 4–6 hét múlva egy újabb oltást kell adni. A következő oltás intervalluma változatlan, 5–12 hónappal az utolsó (2/a.)  oltás  után.  70 évesnél  idősebbek  oltása  esetén ugyanez az oltási séma javasolt (XIII/2. számú táblázat).

A hosszantartó védettség biztosítása érdekében 60 éves korig az első emlékeztető oltást a 3. adag után 3 évvel kell beadni, a következőket 5 évente. A 60 év felettieknek mindig 3 évente ajánlott az emlékeztető oltások beadása.

Az 1. oltás előtt vagy azt követő 2 héten belül történt kullancscsípés esetén az FSME egyetlen dózisától nem várható, hogy a betegség kialakulását megakadályozza. Ezen esetekben és korábban nem  immunizáltak esetében ajánlott 4 hetet várni az első vagy második adag beadásával.

XIII/2. számú táblázat

FSME-IMMUN oltások sémái

„A” séma = általános

„B” séma = gyorsított

„C” séma = immunszupprimált, vagy idős személyek

10. Meningococcus vakcinák

Jelenleg az ún. konjugált és a rekombináns technológiával előállított oltóanyagok vannak forgalomban.

a) Konjugált meningococcus C oltóanyagok

MENJUGATE

Két hónapos kort betöltött, de 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők részére két, egyenként 0,5 ml-es dózis adandó, az oltások között legalább 2 hónapos intervallummal.

12 hónapos, vagy ennél idősebb gyermekek, serdülők és felnőttek immunizálásához egyszeri, 0,5 ml-es adag szükséges.

Emlékeztető oltást lásd később.

NeisVac-C

Csecsemők 2–4 hónapos korig két, egyenként 0,5 ml-es adaggal oltandók, legalább 2 hónapos időközzel.  A 4 hónaposnál idősebb csecsemők, a gyermekek, a serdülők és a felnőttek 0,5 ml oltóanyaggal, egyszeri alkalommal oltandók.

Konjugált meningococcus C vakcinával egyéves kor alatt alapimmunizált (1 vagy 2 oltás) csecsemőt a  2.  életév folyamán javasolt emlékeztető oltásban részesíteni, legkorábban az alapimmunizáció befejezése után 6 hónap múlva.

A 2 éven aluliak számára meningococcus C konjugált vakcinák 100%-os TB-támogatással rendelhetők. Receptírásra jogosult a háziorvos, a házi gyermekorvos és a     csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos.

A MENJUGATE és a NeisVac-C vakcina esetében felmerülhet az éretlen (<28   gesztációs   hétre   született) koraszülötteknél az apnoe kockázata, ennek megfelelően  az  oltóanyag  beadását követően 48–72 órás megfigyelés indokolt.

b) Konjugált meningococcus ACW135Y oltóanyagok Menveo por és oldat oldatos injekcióhoz

Invazív meningococcus betegség prevenciója érdekében a gyermekek (2 éves kortól), serdülők és felnőttek aktív immunizálására javallt, akiknél az A-, C-, W135- és Y-csoportú Neisseria meningitidis expozíció kockázata fennáll. A Menveo-t egyszeri (0,5 ml-es) adagban kell alkalmazni.

A Menveo emlékeztető oltásként is adható olyan személyeknek, akik korábban Menveo-val vagy más konjugált meningococcus vakcinával, vagy meningococcus elleni nem konjugált poliszacharid vakcinával részesültek alapimmunizálásban.

Nimenrix por és oldószer oldatos injekcióhoz

Hathetes életkortól javallott aktív immunizálásra az A-,C-,W135 és Y- szerocsoportú Neisseria meningitidis által okozott invazív meningococcus betegségekkel szemben. A csecsemők alapimmunizálása  két  2  hónapos  időközzel  adott  oltásból  áll, melyet 12  hónapos  korban  egy  emlékeztető  oltás  követ.  A  12 hónaposnál   idősebb   gyermekek, serdülők és felnőttek immunizálását a feloldott vakcina egyetlen, 0,5 ml-es adagjával kell végezni.  Beadható emlékeztető oltásként olyan személyeknek, akik  korábban Nimenrix  vagy más konjugált, vagy teljes poliszacharid meningococcus vakcinával részesültek alapimmunizálásban.

c) B csoportú meningococcus vakcina (adszorbeált rDNS komponensek) BEXSERO szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

Az oltási séma az első oltás beadásának idején betöltött életkortól függ:

Az oltóanyagot – bár adható egyidőben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal   –   az   oltást   követő   gyakori   lázas   reakció   miatt   ajánlott   a kéthónapos   korban   megkezdett   kötelező   védőoltásokhoz   képest   kéthetes időközzel    adni.    Paracetamol profilaktikus alkalmazása csökkenti a láz előfordulását és súlyosságát.

TRUMENBA szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

Alapimmunizálás: 2 adag (egyenként 0,5 ml-es) beadása 6 hónap eltéréssel.

Invazív meningococcus megbetegedés fokozott kockázatának kitett egyén esetén az alábbi séma alkalmazható

–             2 adag (egyenként 0,5 ml-es) beadása legalább 1 hónap eltéréssel, melyet egy harmadik adag követ, a második adag után legalább 4 hónappal

Emlékeztető oltás adása megfontolandó bármelyik adagolási rend alkalmazása után olyan  személyeknél,  akik  folyamatosan  ki  vannak  téve  az  invazív meningococcus megbetegedés fokozott kockázatának.

Ez az oltóanyag fokozott felügyelet alatt áll, mely lehetővé teszi az új gyógyszerbiztonsági információk gyors azonosítását. Kérjük az egészségügyi  szakembereket,  hogy  bármilyen  feltételezett  mellékhatást jelentsenek be.

A két meningococcus B vakcina nem felcserélhető. Ugyanazzal az oltóanyaggal kell befejezni a megkezdett oltási sorozatot.

Hazánkban a meningococcus B és C elleni védőoltás a hazai tapasztalatok és a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az alábbi csoportoknak ajánlott:

–             csecsemők;

–             zárt közösségekben élő gyermekek és fiatal felnőttek (pl. bentlakásos iskolák, nevelőotthonok, kollégiumok);

–             új közösségbe kerülő 14–25 év közötti fiatalok (beiskolázás előtt);

–             egészségi állapotuk miatt (asplenia, HIV-fertőzés, immundeficiencia) fokozott    megbetegedési    hajlammal    rendelkező    személyek életkortól függetlenül;

–             az invazív betegség szempontjából kockázatos életmódot folytató (rendszeresen   közösen   szórakozó,   alkoholt   és   vagy   drogot fogyasztó, dohányzó)  középiskolás  és  felsőfokú    oktatási intézménybe járó fiatalok számára;

–             munkakörükből  adódóan  rendszeresen  meningococcus-expozíciónak kitett egészségügyi dolgozók számára.

11. Élővírus-tartalmú kombinált kanyaró, mumpsz és  rubeola elleni oltóanyagok

A  morbilli,  mumpsz  és  rubeola  megelőzésére  két  vakcinát  törzskönyveztek hazánkban.  Mindkét  oltóanyag  (M-M-RVAXPRO  és  a  Priorix)  élő, attenuált vírust tartalmazó, liofilizált készítmény.

A Priorix vakcina gyógyszertári forgalomban kapható. A készítmény egyszeri adagja 0,5 ml, subcutan vagy intramuscularisan kell beadni.

A  gyógyszertári  forgalomban  kapható  oltóanyag  elsősorban  a  rubeola  ellen védőoltásban nem részesült (általában 41 évesnél idősebb),  fogékony reproduktív korban levő nők immunizálására ajánlott. A vakcina nem adható terhes nőknek. Az MMR vakcinációt követő 3 hónapon belül nem javasolt terhességet vállalni.

12. Pneumococcus vakcinák

Az invazív pneumococcus betegség aktív immunizációval történő megelőzésére jelenleg kétféle – poliszacharid és konjugált – vakcinatípussal van lehetőség. A poliszacharid vakcinák az emberben leggyakrabban bacteriaemiát okozó 23 szerotípus tokjának immunogenitásért felelős részét tartalmazzák, a konjugált vakcinák pedig a gyermekkorban invazív betegséget  leggyakrabban  okozó szerotípusok tokjának poliszacharidját fehérjéhez konjugálva. A  konjugált vakcinák hatására immunmemória alakul ki és az általuk  biztosított  immunitás tartós.  Jelenleg  Magyarországon  egy  konjugált  és  egy  poliszacharid vakcina szerezhető be a gyógyszertárakból.

a) Konjugált vakcina

A Prevenar13 szuszpenziós injekció a Streptococcus pneumoniae 1, 3, 4, 5, 6A, 6B, 7F, 9V, 14, 18C, 19F, 19A és 23F szerotípusa által  okozott  invaziv  megbetegedés, pneumonia és  akut otitis media megelőzésére szolgál 6  hetes  kortól  17  éves   korig, továbbá  a  18  éves  és   idősebb   felnőtteknél az invaziv pneumococcus betegség és pneumonia megelőzésére.

b) Poliszacharid vakcina

A Pneumovax 23 vakcina minden 0,5 ml-es adagja 25 µg-ot tartalmaz a Streptococcus pneumoniae 23 poliszacharid-szerotípus mindegyikéből: 1, 2, 3, 4, 5, 6B, 7F, 8, 9N, 9V, 10A, 11A, 12F, 14, 15B, 17F, 18C, 19A, 19F, 20, 22F, 23F, 33F.

A  Pneumovax  23  az  oltóanyagban  lévő  pneumococcus-szerotípusok által okozott  invaziv pneumococcus betegség elleni immunizálásra javasolt. Az oltóanyag 2 éves vagy  annál idősebb, rizikócsoportba tartozó egyének oltására alkalmazható.

A pneumococcus elleni védőoltás javasolt:

–             2 éves kor alatt és 50 éves kor felett mindenkinek.

–             A  krónikus  betegeknek,  akikalapbetegségük  miatt  fogékonyabbak  a súlyos pneumococcus fertőzésre: tüdő (COPD, asztma)-, szív-, vese-, máj- és cukorbetegek, immunszupprimáltak.

–             Dohányosoknak – életkortól, betegségtől függetlenül.

–             Belsőfül műtéten átesetteknek és a koponyasérülteknek.

–             Léphiányosoknak.

A  két  különböző  oltóanyag  alkalmazásakor  az  alábbiak  megfontolása javasolt:

–             Akik korábban még nem részesültek pneumococcus elleni védelemben, azoknak az oltását a 13 szerotípust tartalmazó konjugált oltóanyaggal javasolt kezdeni. A védelmet – legalább 2  hónap  eltelte  után  –  ki  lehet  szélesíteni  a  23  szerotípust tartalmazó poliszacharid vakcinával.

–             A 65 éves kor felettieknek a 23 szerotípust tartalmazó poliszacharid oltóanyagból 1 emlékeztető oltás javasolt, ha legalább 5 év telt el az előző poliszacharid oltás óta.

–             Aki korábban poliszacharid oltóanyaggal kapott védőoltást, 1 év múlva a 13 szerotípust tartalmazó konjugált oltóanyagot is megkaphatja egy alkalommal.

–             Sérült immunitásúak (daganatos betegek, szervátültetettek stb.) és léphiányosok ismételt oltásairól kezelőorvos és/vagy védőoltási szaktanácsadó dönt.

–             A pneumococcus elleni védőoltás bármely más oltóanyaggal (pl. influenza) egyidőben vagy bármilyen időközzel adhatók.

13. Rotavírus-vakcinák

a) A Rotarix orális  vakcina  (1  ml/adag),  amely  élő,  attenuált  humán rotavírust tartalmaz. A vakcina 6–24 hetes korú  csecsemők aktív immunizálására  ajánlott, rotavírus-fertőzés okozta gastroenteritis megelőzésére.

Az immunizáláshoz 2 dózis Rotarix beadása szükséges legalább  4 hetes időköz tartásával. A teljes vakcinációt lehetőleg 16 hetes kor előtt el kell végezni, de 24 hetes korig be kell fejezni.

b) A RotaTeq belsőleges oldat (2 ml/adag) orális vakcina, amely élő, attenuált humán-bovin rotavírust tartalmaz. A vakcina 6–32 hetes korú csecsemők aktív immunizálására javallt a rotavírus- fertőzés okozta gastroenteritis megelőzése céljából.

Az immunizáláshoz  3  dózis  RotaTeq  beadása  szükséges,  a  dózisok  beadása között legalább 4 hetet kell várni. Az első dózist legkésőbb 12 hetes korig és mindhárom dózist lehetőleg 20–22 hetes korig  be  kell  adni,  de legkésőbb 32 hetes korig be kell fejezni az oltási sorozatot.

Mindkét vakcina  egy  időben  adható  az  életkorhoz  kötött  védőoltásokkal,  és alkalmazható koraszülöttek esetében is (Rotarix: 27. gesztációs hét után, RotaTeq 25. gesztációs hét után) azonos adagolással.

Az oltóanyagokat az Európai Unióban törzskönyvezték.

14. Tetanusz vakcina

TETANUL PUR szuszpenziós injekció fecskendőben

Minimum  40  NE  tisztított  tetanusz  toxoid  tartalmú,  tartósítószer-mentes vakcina. A készítmény 2 hónaposnál idősebbek  tetanusz elleni aktív immunizálására alkalmazható alapimmunizálás,   emlékeztető oltások, valamint sérülés esetén posztexpozíciós oltások céljára. A vakcina adagja 0,5 ml.

Kiszerelés, csomagolás:

Szuszpenziós injekció, előretöltött  üvegfecskendőben, tűvel vagy tű nélküli kiszerelésben.

Az alkalmazás módja:

Az oltóanyagot mélyen, izomba kell adni. Bizonyos esetekben (pl. vérzékenység esetén) a készítmény subcutan is alkalmazható.

15. RSV-vakcina

A Synagis vakcina palivizumab elnevezésű monoklonális ellenanyagot tartalmaz.

Az oltóanyag a légúti óriássejtes vírus (respiratory syncytial vírus, RSV) által okozott súlyos alsó légúti megbetegedések megelőzésére ajánlott az alábbi fokozottan veszélyeztetett csecsemőknek és kisgyermekeknek:

–             RSV-járvány idején a terhesség 32. hetében vagy korábban született, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőknek;

–             kétévesnél  fiatalabb  gyermekeknek, akik a  megelőző hat hónapban bronchopulmonális diszplázia miatt kezelést igényeltek;

–             kétévesnél  fiatalabb, súlyos,veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekeknek.

A  Synagist  vakcinát havonta egy alkalommal javallott alkalmazni az RSV- fertőzések szezonális időszakában, november és április   között. A veszélyeztettek védelmének biztosítása öt hónapig javasolt  havi egy injekció intramuszkuláris beadásával. A profilaxisra OEP finanszírozással térítésmentesen is van lehetőség, neonatológus szakvéleménye alapján.

16. Varicella elleni oltóanyagok

A varicella megelőzésére  két  vakcina  törzskönyvezett  hazánkban.  Mindkét oltóanyag élő, attenuált vírust tartalmazó, liofilizált készítmény.

a) A VARILRIX™ kilenc hónaposnál idősebb csecsemők, kisgyermekek, serdülők és szeronegatív felnőttek aktív immunizálására alkalmas, csak subcutan alkalmazással. A védettség eléréséhez  2  dózis  szükséges.  A  második  oltást  az első oltást követő minimum 4-6 hét múlva lehet beadni.

b) A VARIVAX 12 hónapos  és annál   idősebb személyek aktív immunizálására alkalmas,  intramuscularis vagy subcutan alkalmazással. Az  immunitás  kialakításához  két  dózis  beadása szükséges, minimum 4-8 hetes időköz tartásával.

A varicella  elleni aktív immunizálás a bárányhimlős betegek közvetlen kontaktjainak posztexpozíciós profilaxisára az első expozíciót követő 3-4 napon belül lehet eredményes.

B) PASSZÍV IMMUNIZÁLÁSRA HASZNÁLATOS KÉSZÍTMÉNYEK

–             16%-os humán immunglobulin hepatitis A  megelőzésére (Beriglobin 2 ml és 5 ml).

Posztexpozíciós profilaxisként 0,17 ml/ttkg adandó. A hepatitis A  beteg szoros környezetében az expozíciónak kitett azon személyeket, akik számára  a  hepatitis  A  vakcina  ellenjavallt,  illetve  várhatóan  hatástalan (csecsemők,  súlyosan   immunszupprimált  személyek),  a lehető legrövidebb időn belül passzív immunizálásban kell részesíteni.

A készítmény a megbetegedés helye szerint illetékes járási/kerületi hivatal népegészségügyi osztályán keresztül igényelhető.  Az oltóanyag egyedi importból    származik, magyar nyelvű  alkalmazási előirattal nem rendelkezik.

Specifikus immunglobulinok:

–             Tetanusz megbetegedés elleni specifikus immunglobulin

–             TETIG 250 NE/TETIG 500 NE oldatos injekció

A tetanuszfertőzésre gyanús sérülteket a korábbi fejezetben részletezettek szerint humán tetanusz-immunglobulinnal szükséges oltani.

–             Hepatitis B specifikus immunglobulin (HBIG)

–             HEPATECT 50 NE/ml oldatos  infúzió  intravénás hepatitis B hiperimmun-globulin a forgalmazótól szerezhető be, és kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézetben  alkalmazható. Posztexpozíciós profilaxisként legalább 500 NE (10 ml) adandó.

–             UMANBIG 180 NE/ml oldatos injekció intramuscularis használatra (gyermekgyógyászati alkalmazását lásd korábban).

–             CMV-fertőzések megelőzésére és gyógykezelésére adható hyperimmunglobulin. Megelőzés céljából immunszupprimált betegeknél vagy szervátültetések után     alkalmazható a készítmény. A CYTOTECT CP Biotest  infúzió 100 E/ml megnevezésű  intravénás  készítmény   kizárólag   fekvőbeteg- gyógyintézetekben alkalmazható.

–             Varicella-zoster elleni hiperimmun globulin (VARITECT CP) adható az expozíciót követő 96 órán belül profilaxisként; immunkomprimált betegeknek vagy súlyos  varicella-zoster megbetegedés esetén  pedig adjuváns terápiaként. Posztexpozíciós profilaxisra azoknak az újszülötteknek javasolt, akiknek anyja a szülést megelőző 5 napon belül vagy a szülést követő 2 napon belül betegedett meg varicellában. A VARITECT CP megnevezésű intravénás készítmény kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézetekben alkalmazható.