Gyógyszerészi távgondozás és tájékoztatás infotechnológiai eszközökkel
A COVID-19-világjárvány közepette is életbevágó, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő, antikoagulánssal kezelt betegek a gyógyszerszedésre vonatkozó személyre szabott tájékoztatást időben megkapják.
Egy közelmúltban megjelent prospektív, nem randomizált kutatás célkitűzése volt megvizsgálni, hogy a gyógyszerész által a WeChat mobilalkalmazás segítségével vagy telefonos kapcsolattartással végzett betegtájékoztatás révén javítható-e a rivaroxabannal végzett antikoagulálás hatásossága és biztonságossága.
Az egy vizsgálóhelyen végzett, kohorszalapú vizsgálatot a Fudani Egyetem egyik kórházának kardiológiai osztálya szervezte. A kutatásba olyan, 2019 júliusa és decembere között pitvarfibrillációval frissen diagnosztizált betegeket vontak be, akiknél az antikoagulálásra rivaroxabankezelést állítottak be. Az antikoagulálás szükségességét az Európai Kardiológiai Társaság 2016-ban kiadott irányelvében foglaltaknak megfelelően állapították meg.
A betegeket személyes preferenciájuk alapján 1:1 arányban két csoportba osztották. A vizsgálati csoportban a WeChat kommunikációs platformon keresztül a gyógyszerész által távolról irányított betegtájékoztatást végeztek.
Az információs technológiával végzett tájékoztatás alapvetően a gyógyszer alkalmazására, a lehetséges gyógyszerinterakciókra, az emboliás szövődményekre és az antikoaguláns kezelés mellékhatásaira terjedt ki. Ezt nyomtatott tájékoztató anyagokkal is kiegészítették. A követés során a gyógyszerész elsődlegesen a betegadherenciával kapcsolatos kérdésekre fókuszált.
Elsődleges végpontként a súlyos cardiovascularis események (MACE)– beleértve az ischaemiás stroke-ot, cardiovascularis halálozást és a visszatérő pitvarfibrillációt – bekövetkeztét vették figyelembe. A vizsgálat biztonságossági végpontja a vérzéses szövődmények (haematuria, epiduralis haematoma, műtéti vérzés, ínyvérzés) előfordulása volt. Rögzítették a vizitek számát, és a kórházi elbocsátást követő első vizitig eltelt időt.
A kontrollcsoport betegei a szokásos ellátásban részesültek, azaz nem a gyógyszerésztől, hanem az antikoaguláns kezelésért felelős kardiológustól vagy háziorvostól kapták a tájékoztatást. A követési idő 90 nap volt.
A vizsgálatba bevont 600 betegből 381 vizsgálati alany adatait elemezték: 179-en kerültek a vizsgálati ágra, és 202-en a kontrollcsoportba. A két csoport között a systemás thrombosis, a szívelégtelenség (40% alatti bal kamrai ejekciós frakció), a bal pitvar tágulata (>40 mm) között nem volt szignifikáns különbség, és szintén nem volt eltérés a thromboticus szövődmények gyakoriságában. A hagyományos tájékoztatásban és kontrollban részesülő csoportban szignifikánsan több gastrointestinalis vérzés (12,4% vs. 6,1%) és bőrvérzés (4,5% vs. 0,6%) fordult elő, mint a gyógyszerész által gondozott betegeknél. Ugyanakkor más vérzéses komplikációk – haematuria, epiduralis haematoma, műtéti terület vérzése, ínyvérzés – tekintetében nem volt szignifikáns különbség.
A telekommunikációs eszközökkel végzett gondozás szignifikánsan csökkentette az első 30 napban az emisszió utáni első, ambuláns orvos-beteg találkozások gyakoriságát (1,1% vs. 23,7%).
A kutatók a kapott eredményekből azt a konklúziót vonták le, hogy a telekommunikációs eszközökkel végzett gyógyszerészi gondozás szignifikánsan csökkentette a gastrointestinalis vérzések és bőrvérzések kockázatát, és késleltette a kórházi emisszió utáni első orvos-beteg találkozót.
A szerzők a vizsgálat korlátjaként a viszonylag kis mintanagyságot (381 vizsgálati alany) , az egy vizsgálóhelyre korlátozott elrendezést és a rövid követési időt jelölték meg. Ezen túlmenően további javítási lehetőségeket látnak a nemkívánatos hatások jelentésének hatékonyságában.
Forrás: Li X, Zuo C, Lu W, et al. Evaluation of Remote Pharmacist-Led Outpatient Service for Geriatric Patients on Rivaroxaban for Nonvalvular Atrial Fibrillation During the COVID-19 Pandemic. Front Pharmacol 2020; 11: 1275.