Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Neurológia

Megvalósulhat a késői Alzheimer-kór elleni vakcina kifejlesztése

Amerikai kutatók sikeresen neutralizálták azt a tényezőt, amit a késői Alzheimer-kór elsődleges kiváltó okának tartanak, és ez az eredmény megnyithatja az utat egy olyan gyógyszer kifejlesztése előtt, amelyet 40 éves kor előtt kellene elkezdeni szedni annak érdekében, hogy a betegség kialakulását az érintett felnőttek 50-80 százalékánál megelőzze.

Megjelenés: 2019.02.17

Károsodott idegsejteket javítottak ki két állatkísérletben

Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást - számolt be róla a BBC News.

Megjelenés: 2019.02.15

Egy új kutatás szerint már fiatal korban el kell kezdeni a stroke-prevenciót

A stroke világszerte az összes mozgáskorlátozottsággal járó életév 5 százalékáért és a halálesetek 10 százalékáért felelős. Ezeknek az eseteknek a döntő többsége (a halálozás több mint 75 százaléka és a mozgáskorlátozottsággal járó életévek több mint 80 százaléka) az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő.

Megjelenés: 2019.02.14

Sebészeti beavatkozással javítható a stroke utáni felépülés mértéke

Az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján prezenált eredmények szerint egy minimálisan invazív műtéti beavatkozással az agyból eltávolított nagyobb vérmennyiség hatására a vérzéses stroke utáni funkcionális felépülés esélye jelentősen növelhető.

Megjelenés: 2019.02.12 | Frissítve: 2019.02.13

Parkinson-kór pandémia fenyegeti az emberiséget

Az emberiség történetének nagy részében a Parkinson-kór ritka betegségnek számított, de a demográfiai változások és az iparosodás káros hatásainak következtében egyre valószínűbb egy globális Parkinson-kór pandémia kialakulása.

Megjelenés: 2019.02.05

Ritka és nehezen diagnosztizálható a mitokondriális betegség

Izomgyengeség, látászavar, nagyothallás, tanulási nehézségek, memóriazavar, cukorbetegség, epilepszia, fiatalkori stroke, migrén, pajzsmirigy betegség: látszólag egymástól teljesen különböző betegségek, amelyek hátterében gyakran az ún. mitokondriumok, azaz az energiaképzésért felelős sejtalkotók hibás működése áll – mondja Dr. Molnár Mária Judit.

Megjelenés: 2019.02.03

Új elemzés vizsgálja a halál orvosi definícióját

Harvardi kutatók egy új összefoglalóban elemezték a halál orvosi meghatározását – azonos-e a halál beállta a légzés, vérkeringés és neurológiai aktivitás integrált működésének megszűnésével? Megállapítható-e a halál beállta súlyos neurológiai károsodás alapján akkor is, ha a biológiai működés intakt?

Megjelenés: 2019.01.08 | Frissítve: 2019.01.09

A depresszió felgyorsítja az agy öregedését

A sussex-i egyetem kutatói összefüggést találtak a depresszió és az agy öregedésének sebessége között. Kutatások már korábban is felvetették, hogy a depresszió fokozza az időskori demencia kockázatát, de ez az első bizonyíték, hogy a depresszió kihatással van a kognitív funkció romlására.

Megjelenés: 2018.11.16

Halálos kombináció a szívelégtelenség és a stroke

Az EuroHeartCare 2017 keretében prezentált kutatás szerint a szívelégtelenség és a stroke kombinációja nagyon gyakran halálos kimenetelű. A korábban stroke-on átesett, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél magasabb a depresszió, a hospitalizáció és a halálozás kockázata, mint a stroke nélküli kórelőzményű betegeknél.

Megjelenés: 2018.11.01

Felfedezhették a sclerosis multiplex autoantigénjét

Svájci kutatók megtalálhatták a régóta keresett, sclerosis multiplex betegséget kiváltó autoantigént. A Science Translational Medicine-ben közzétett jelentés szerint a GDP-L-fukóz-szintáz enzim olyan részletei jöhetnek szóba, melyeket bélbaktériumok is előállítanak.

Megjelenés: 2018.10.25

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé.

Megjelenés: 2018.10.24

Magyar kutatók fedeztek fel egy új agysejt-típust

Szegedi kutatócsoport fedezett fel egy olyan speciális neuront, ami az eddigi ismeretek szerint csak az emberi agyban található meg. Az új felfedezés segíthet az emberi agy egyedülálló működésének mélyebb megértésében.

Megjelenés: 2018.08.29

Új kutatási eredmények az Alzheimer-kórral kapcsolatban

Az angliai Heptares Therapeutics közölte, hogy az első egészséges önkéntes megkapta az új Alzheimer-elleni szer első adagját a fázis 1 klinikai vizsgálatban, amelyben az új fejlesztésű muszkarin-agonista hatóanyagot értékelik.

Megjelenés: 2018.08.11

Új migrénellenes hatóanyagot fejlesztenek a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével dolgoztak ki új technológiát az anyarozs gombaparazita egyik vegyületének az eddiginél hatékonyabb kinyerésére. A speciális hatóanyagot migrénes fájdalomcsillapító hatású készítmények alapanyagaként használja a gyógyszeripar.

Megjelenés: 2018.07.23

Egyedülálló embriológiai kutatás a Debreceni Egyetemen

Hogyan hat az ultrahangvizsgálat a fejlődő idegrendszerre? - erre a kérdésre keresik a választ a Debreceni Egyetem tudósai egy világszinten egyedülálló embriológiai kutatásban. Eredményeik akár egyes neurodegeneratív betegségek terápiájához is hozzájárulhatnak.

Megjelenés: 2018.07.19

Előrelépés az agykutatás új területén

Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.

Megjelenés: 2018.07.13

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés