Ausztrál kutatók szerint a szulforafán véralvadásgátló hatással rendelkezik.
A szolnoki kórháztól azt közölték: az átmeneti ellátási nehézség nem veszélyezteti a betegeket.
A stroke korszerű terápiájához elengedhetetlen neurointervenciós beavatkozások eddig az egyetemen nem voltak elérhetőek.
Az innovatív fejlesztés felgyorsítja az akut stroke-betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos javítását.
Az USA-ban a 65 év felettiek körében a mértéktelen alkoholfogyasztás és marihuánafogyasztás 450%-kal nőtt 2015 és 2019 között.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent rendelet szerint a kormány finanszírozott ellátássá teszi a robotterápiás vagy egyéb computerizált interaktív terápiás egészségügyi eljárásokat.
Kutatók a DOAC-ok biztonságosságát és hatásosságát vizsgálták a KVA-kal összehasonlítva stroke-on átesett, PF-ban szenvedő, 85 éves és annál idősebb betegeknél.
A tanulmány alátámasztja a D-vitamin szerepét az agy egészségének megőrzésében, különösen a demencia kockázatának csökkentésében.
Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek, amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül.
A stroke-betegek gyorsabb és hatékonyabb kezelését szolgálja egy mesterséges intelligenciát is alkalmazó számítástechnikai rendszer, amelyet már több dunántúli kórház használhat - közölte a Pécsi Tudományegyetem pénteken az MTI-vel.
T. J. 78 éves polymorbid pitvarfibrilláló nőbeteg esetét ismertetem, aki magas kockázatú mind stroke, mind vérzés szempontjából. 2020. áprilisában otthonában „megszédült”, elesett, fejét beütötte; kórházba szállították. Traumatológiai ellátását követően szívritmuszavart észlelt kezelő orvosa, ezért kardiológiai kivizsgálása indokolttá vált, állapotára való tekintettel hospitalizációja megtörtént.
Új hatóanyagot fejlesztettek ki magyar szakemberek a stroke és más idegrendszeri betegségek után fellépő tartós izomgörcsök kezelésére - jelentette be az ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoportjának kutatásvezetője.
A pitvarfibrilláció gyakori szívritmuszavar, amelyhez különféle érrendszeri betegségek, például a stroke megnövekedett kockázata is társul. Ezek a kockázatok antikoaguláns-kezeléssel mérsékelhetők, azonban mérlegelni kell a vérzési kockázat mértékét is. A statisztikák alapján azonban a kezelésre alkalmas betegek 20-40%-a továbbra sem kap orális antikoagulánsokat, aminek hátterében a kockázatok felülbecslése, illetve az előnyök alábecslése áll. A szerzők megvizsgálták egy nemrég javasolt modell, a GARFIELD-AF modell teljesítményét kiterjesztett betegpopulációban, amelynek során összevetették a modell prediktív értékét a jelenlegi ajánlásokban elfogadott modellekével (CHA2DS2VASc pontszám, illetve HAS-BLED pontszám). Az eredmények alapján a modell a külső validáció során is jól teljesített: a stroke-ra vonatkozón a predikciós teljesítménye meghaladta a jelenleg elfogadott módszerét, míg vérzések tekintetében a jelenlegi modellel egyező teljesítményt nyújtott, és mindehhez egyetlen kalkuláció és a betegekről rutinszerűen gyűjtött információk elegendőek. Az eredmények alapján a modell alkalmas lehet széles körű klinikai felhasználásra, így segítve a klinikusokat a véralvadásgátló-kezelésre vonatkozó döntések meghozatalában pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén.
Ez a retrospectiv kohorsz vizsgálat rivaroxaban és warfarin hatékonyságát hasonlítja össze stroke és összmortalitás kockázatcsökkentésében való világ körülmények közt. Ehhez az Optum Cliformatics adatbázis 2011-2017 közti anonimizált adatait használták.
Mérhetően gyorsult az agyi érkatasztrófán átesett betegek ellátásának folyamata, és a betegek nagyobb hányada részesült kezelésben annak a mesterséges intelligenciára épülő szoftvernek köszönhetően, amit bő fél évig használtak ingyenesen a Neurológiai Klinikán.
A stroke nagyobb kockázatával nézhetnek szembe a vegetáriánus és a vegán étrend követői egy nagy szabású új kutatás szerint.
Az ESC kongresszuson prezentált kutatás eredménye szerint a magas vérnyomásban szenvedő betegeknek adott influenza elleni oltás 18 százalékkal csökkentette a mortalitást.
2010-ben világszerte a halálesetek mintegy 25 százalékának hátterében a trombózis állt, amelynek kialakulásában a vérlemezkék kulcsszerepet játszanak.
Harmadával csökkenti a szélütés kockázatát egy tabletta, amely négy hatóanyagot tartalmaz - ezt állapította meg egy új tanulmány.
Összefoglalás: XAPASS célkitűzése a rivaroxaban hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata volt a napi klinikai gyakorlatban japán betegek körében. Nyílt, egykarú, obszervációs, beavatkozás nélküli kohorsz vizsgálatban 2012. április és 2014. június között 11308 nem valvularis pitvarfibrilláló, a stroke/szisztémás embolizáció prevenciójára újonnan rivaroxabannal kezelteket vontak be. Az átlagos kezelési időtartam 300+119 nap volt, a betegek átlagéletkora 73.2+9.8 év, az átlagos CHA2DS2 VASc score 2.2+1.3. 602 betegnél fordult elő bármilyen eredetű vérzés (7.6 vérzés/ 100 betegév), 143 esetben major vérzés (1.8 esemény/100 betegév). 144 betegnél stroke/nem központi idegrendszer eredetű szisztémás embolia/szívizom infarctus (1.8 esemény/100 betegév) fordult elő. A XAPASS való életbeli kimeneteli vizsgálat igazolta, hogy vérzés és thromboembolias esemény incidenciája alapján a rivaroxaban biztonságos és hatékony a mindennapi japán klinikai gyakorlatban.
Holland kutatók új, kísérleti antitest hatásosságát értékelték stroke kezelésében, amerikai kutatók szerint a hosszú távú aszpirinkezelés nem annyira hatékony az alacsony stroke kockázatú betegeknél, mint ahogyan azt eddig gondolták, a stroke utáni felépülés mértékét pedig vértérfogat-csökkentő műtét javíthatja.
A COMPASS tanulmány szerint stabil coronaria betegségben vagy perifériás érbetegségben szenvedőknél a standard 1x100 mg aspirin terápia kiegészítése 2x2,5 mg rivaroxabannal jelentősen csökkenti a cardiovascularis halálozás, myocardialis infarctus és stroke alkotta kombinált végpont gyakoriságát, míg 2x5 mg rivaroxabannal való helyettesítése ezt nem javította. Sharma és munkatársai a stroke vonatkozásában vizsgálták az említett stratégiákat.
Az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján prezenált eredmények szerint egy minimálisan invazív műtéti beavatkozással az agyból eltávolított nagyobb vérmennyiség hatására a vérzéses stroke utáni funkcionális felépülés esélye jelentősen növelhető.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.
A Karolinska Intézet által végzett új kutatás szerint a posztmenopauzális hormonterápia nincs összefüggésben a fokozott stroke-kockázattal abban az esetben, ha a hormonterápiát korán elkezdik. A kutatás eredményei a PLOS Medicine folyóiratban jelentek meg.
Egy új kutatás eredményei szerint a hypothyreosis elleni gyógyszerek túlzott mértékű alkalmazása fokozhatja a pitvarfibrilláció kockázatát, ami a stroke kialakulásának hátterében lévő, gyakori szívritmuszavar.
Egy új kutatás szerint magasabb lehet bizonyos stroke-típusok kockázata azoknál a betegeknél, akiknek magas a szérum vasszintje.
Amerikai kutatók szerint vérnyomáscsökkentő gyógyszerek és koleszterinszint-csökkentők kombinációja 44 százalékkal csökkenti az először előforduló stroke gyakoriságát. A kutatás eredményeit az Amerikai Stroke Szövetség nemzetközi konferenciáján tették közzé.
A stroke világszerte az összes mozgáskorlátozottsággal járó életév 5 százalékáért és a halálesetek 10 százalékáért felelős. Ezeknek az eseteknek a döntő többsége (a halálozás több mint 75 százaléka és a mozgáskorlátozottsággal járó életévek több mint 80 százaléka) az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő.
A szívbetegségeket és az agyvérzést is magában foglaló kardiovaszkuláris betegségekben sokszor ugyanazok a kockázati tényezők, és a különböző kórképek gyakran együttesen fordulnak elő.
A vörös és feldolgozott húsokra kivetett adóval évente világszerte több mint 220 ezer ember halálát lehetne megelőzni és 40 milliárd dollár megtakarítást elérni az egészségügyi kiadások terén - állítják az Oxfordi Egyetem kutatói.
Az EuroHeartCare 2017 keretében prezentált kutatás szerint a szívelégtelenség és a stroke kombinációja nagyon gyakran halálos kimenetelű. A korábban stroke-on átesett, szívelégtelenségben szenvedő betegeknél magasabb a depresszió, a hospitalizáció és a halálozás kockázata, mint a stroke nélküli kórelőzményű betegeknél.
A személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói. Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.
Segít csökkenteni a stroke kockázatát az egészséges életmód még nagy genetikai kockázat esetén is - állapította meg egy nagyszabású nemzetközi kutatás.
Az amerikai Intermountain Medical Center Heart Institute kutatói által végzett vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a hosszú távú aszpirinkezelés nem annyira hatékony az alacsony stroke kockázatú betegeknél, mint ahogyan azt eddig gondolták.
A diclofenac felírása az utóbbi időben, a kezelés hiányával vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) felírásával szemben, gyakrabban vezetett olyan kardiovaszkuláris eseményekhez, mint a szívinfarktus vagy a stroke. A brit orvosi közlönyben megjelent eredmények alátámasztják az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által közzétett aggályokat.
Egy csípőtörést szenvedett betegeken végzett vizsgálat szerint az alendronát-kezelés még 10 év elteltével is csökkenti a kardiovaszkuláris eredetű halálozás kockázatát.
A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben.
A dohányzás a szívbetegségek és a stroke vezető oka Magyarországon - hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodája kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Egy átfogó kutatás alátámasztotta, hogy a hospitalizációt igénylő fertőzések egyes típusai szignifikánsan növelhetik a szívinfarktus, a stroke és hosszú távon a halálozás veszélyét.
A stroke utáni azonnali antitrombotikus terápia fontos az ismétlődő stroke kockázatának minimalizálása érdekében, de a legoptimálisabb gyógyszerek köre még nincs világosan meghatározva, a trombózis prevenciójának hatékonyságát pedig a vérzési kockázattal szemben kell értékelni.
Világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, ugyanakkor minden hatodik percben meghal egy ember szélütés következtében. A rák és a szívbetegségek után a gutaütés a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség.
Egy új kutatás igazolta, hogy a pitvarfibrillációban szenvedő és sztent beültetésen átesett betegeknél biztonságosabb a csak kétféle véralvadásgátlót tartalmazó terápia alkalmazása, mint a három hatóanyagból álló standard kezelés.
A floridai Charles E. Schmidt College of Medicine és a Harvard Medical School világszerte elismert kutatói egy cikkben fejtették ki véleményüket a sztatinok és a diabétesz közötti lehetséges, de nem bizonyított összefüggéssel, illetve a sztatinok rendelésére gyakorolt hatásával kapcsolatban. A kommentár az American Journal of Medicine folyóiratban jelent meg.
A stroke a harmadik leggyakoribb halálok Magyarországon, és első helyen áll azon betegségek között, melyek tartós rokkantságot okoznak. Évi 45–50 ezer új beteg írható a stroke számlájára, becslések szerint 180 ezren élnek a betegség több-kevesebb maradványtünetével.
Kutatók szerint a nullástól eltérő vércsoport kis mértékben fokozhatja a szívinfarktus és a stroke kockázatát, amit az A, B és AB vércsoportra jellemző magasabb véralvadási fehérje szinttel magyaráznak.
Amerikai kutatók szerint bizonyos bélbaktériumok az immunrendszer működésének befolyásolása által csökkenthetik a stroke súlyosságát. A kutatás eredményei új megvilágításba helyezhetik az agyvérzés megelőzésére alkalmazott módszereket.
Pitvarfibrilláció fennállása esetén nagyobb a stroke kockázat azon betegeken, ahol anamnesztikus stroke már szerepelt, bár az oralis antikoaguláns kezelés mintegy 2/3-ával csökkentheti a stroke kiújulásának kockázatát. Nincsen jelenleg konszenzus abban a kérdésben, hogyan kell stroke esetén pitvarfibrilláció irányában vizsgálni, és stroke-ot követő prevalenciája sem ismeretes. Szerzők szisztémás áttekintés alapján készült metaanalízise e kérdéskör tisztázására irányult: megbecsülhető-e az újonnan pitvarfibrilláló betegek aránya stroke-ot, vagy TIA-t követő négy, szekvenciális kardiális monitorozást követően.
A pitvarfibrilláció egy gyakori szívritmuszavar, ami súlyos következményekkel járhat, például stroke vagy szívelégtelenség kialakulásával. Pitvarfibrillációt számos ok kiválthat, és körülbelül a szívműtéten áteső betegek 30 százalékánál fellép posztoperatív pitvarfibrilláció.
18-50 év közötti, első stroke-ot elszenvedett betegekről kevés adattal rendelkezünk, és azok kizárólag az ischaemiás stroke-ra vonatkoznak. Ezentúl, nem is vették figyelembe e betegek ún. "elvárható mortalitási" adatait.
