A Debreceni Egyetem (DE) Klinikai Központjában végzik a legtöbb ballonos tüdőverőér-tágítást (BPA) Magyarországon.
A tüdőembólia (PE) a harmadik leggyakoribb akut kardiovaszkuláris szindróma. A PE évenkénti gyakorisága és a hozzá kapcsolódó halálozási arány az életkorral exponenciálisan növekszik.A nemrégiben közzétett tanulmányok alapján született meg az az új ajánlás, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Pulmonológiai Társaság is útmutatójának tekint. Javasolták a diagnosztikai algoritmusok finomítását, ami helyesnek bizonyult, növelte ugyanis az előzetes tesztek és a d-dimer vizsgálatok klinikai specifikusságát, és ezáltal hozzájárult a szükségtelen pulmonalis angiogramok elkerüléséhez. Ezt a javított diagnosztikai stratégiát sikeresen tesztelték tüdőembólia-gyanús terhes nők esetében is. Ma már a nem- K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok (NOAC-ok) alkalmazását javasolják a tüdőembóliában szenvedő betegek többségének a kezelésére az akut fázisban (parenterális heparin vagy fondaparinux rövid bevezetési periódussal vagy anélkül), valamint hosszú távon is.
A HoT-PE vizsgálat egy multicentrikus, egy-karos fázis IV. vizsgálat volt, melynek során arra keresték a választ, hogy válogatott, alacsony kockázati kategóriába sorolt akut tüdőembóliás betegek korai hazabocsátása, rivaroxabannal történő ambuláns kezelése megfelelően hatékony és biztonságos-e. A betegek kiválasztásánál a korábban megszokott klinikai paraméterek mellett kulcs-kizárási kritériumként vezették be a jelentős jobb szívfél érintettség hiányát. Az eredményeket a korábbi nagy esetszámú fázis III. NOAC vizsgálatok eredményeivel vetették össze. A vizsgálat a hatékonyság korai igazolódása miatt a tervezett betegszám felénél, 525 beteg után, korábban lezárható volt, az alkalmazott kezelési stratégia eredményesnek és biztonságosnak bizonyult.
