A vírusos hepatitisz globális betegségterhe 1990 és 2013 között

A kutatók a mortalitást az akut hepatitisz fertőzések természetes modelljeinek segítségével becsülték meg, meta-regressziót alkalmaztak a teljes cirrhosis és májrák prevalenciájának meghatározására, valamint a cirrhosis és a májrák miatt bekövetkező halálozás arányának becslésére.

1990 és 2013 között a vírusos hepatitisz miatti halálesetek száma 0,89 millióról (CI 95%) 1,45 millióra emelkedett világszerte, az összes elvesztett életévek száma 31 millióról 41,6 millióra nőtt. 2013-ban a vírusos hepatitisz a hetedik halálozási ok volt globálisan, míg 1990-ben csak a tizedik helyen állt.

A legtöbb fertőző betegséggel ellentétben a vírusos hepatitisz betegségterhe növekedett 1990 és 2013 között, ami a hatékony vakcinák és kezelések fényében sürgős népegészségügyi intézkedéseket tesz szükségessé.

A májbetegek száma és a májbetegséggel összefüggő halálozás világszerte jelentős. A vírushepatitisek közül a B-hepatitis sok százmillió beteget érint, a C-hepatitisszel fertőzöttek száma is meghaladja a 200 milliót. A védőoltás bevezetésének köszönhetően a B-hepatitisek száma világszerte csökken, de a C-hepatitis eseteké még nem, amelyben nemcsak a védőoltás hiányának, hanem az intravénás kábítószer-használatnak is jelentős szerepe van.

A nyugati országokban a mértéken túli idült alkoholfogyasztással összefüggő májcirrhosis és szövődményei jelentős népegészségügyi gondot okoznak. Új kihívást jelent a metabolikus szindróma esetekkel párhuzamosan növekvő, nem alkoholos zsírmáj és a nem alkoholos steatohepatitis esetek számának növekedése. A hepatocellularis rák gyakorisága az elmúlt években többszörösére nőtt, amiben a rákos hepatitisvírusoknak, az alkoholos májcirrhosisnak, és a nem alkoholos steatohepatitis talaján kialakult cirrhosisnak biztosan szerepe van.

Az akut májbetegségek gyors intézkedést, közegészségügyi teendőket igényelnek, a májcirrhosis szövődményei életet veszélyeztető kritikus helyzetet okozhatnak. A molekuláris genetika fejlődése a máj örökletes anyagcsere-betegségeinek jobb megismerését, és a kórisme javulását tette lehetővé. A képalkotó módszerek különösen a gócos májbetegségek felismerésében jelentettek nagy előrelépést.

Lancet