A Global Burden of Disease (GBD) vizsgálat hasznos lehet – ha közzéteszik az adatokat

A napokban, komoly beharangozást követően, a Royal Society London nagyszabású hivatalos eseményének keretében kerültek bemutatásra a Global Burden of Disease 2010 (GBD2010) projekt eredményei. Ezzel egyidejűleg a Lancet hasábjain megjelent hét eredeti tanulmány az eredmények részletes leírásával, és a kapcsolódó kommentárokkal. A közlemények online "szabadon hozzáférhetőek" – pontosabban csak az alább közzétett summary, maguk az egyedi közlemények csak díjfizetés ellenében érhetőek el.

Hivatalos összefoglaló

"A Global Burden of Disease Study 2010 (GBD 2010) az eddig elvégzett legszélesebb körű vizsgálat, amely a főbb betegségek, sérülések és kockázati tényezők világszintű felmérésére irányult. Az eredmények szerint a fertőző betegségek, az anyai- és gyermekkori betegségek, a malnutritio kevesebb halálozást és megbetegedést okoz, mint 20 évvel ezelőtt. Évről évre csökken a gyermekhalálozás, viszont egyre több a fiatalokat és középkorúakat érintő ún. non-kommunikábilis betegség, mint a daganatos betegségek, a szív-érrendszeri betegségek melyek vezető halálokká és fogyatékosságot okozó tényezővé válnak világszerte. 1970 óta mindkét nemben több, mint 10 évet nőtt a várható élettartam, de nőtt a betegségben eltöltött évek száma is.

A GBD 2010 projekt eredményeit hét tanulmány foglalja össze, melyek igen nagy részletességgel számolnak be a vizsgálat aspektusairól, a különböző régiókat, nemeket és életkorokat illetően. A közleményeket kísérő kommentárokban többek között Margaret Chan, a WHO igazgatója és Jim Yong Kim a Világbank elnöke is véleményt nyilvánít. A Lancet főszerkesztője, Dr. Richard Horton szerint a GBD 2010 projekt "igen nagy horderejű a jelen és jövőbeli egészségügyi prioritások meghatározásában az egyes országok és a globális közösség számára egyaránt."

A túlaradó lelkesedés közepette kritikus hangok is megszólaltak természetesen, pl. azzal kapcsolatosan, hogy az 1990-2010 időszakban észlelt mortalitási arány csökkenéseket illetően hogyan készült az adatfeldolgozás és annak kommunikálása. A fentebb említett rendezvényen egyes vélemények a GBD 2010-et a Humán Genom Projekt (HGP) nagyságrendjéhez hasonlították.

Van néhány alapvető különbség a két vizsgálat transzparenciája és az adatok közzététele között, ahogy mindezt Peter Piot, a London School of Hygiene and Tropical Medicine és Richard Peto, University of Oxford nyilvánosan kommentálta. A HGP esetében a genom szekvenáló centrumok elöl jártak az általuk nyert adatok haladéktalan közzétételével. Ez a GBD 2010 esetében nem így működött. Készültek csodálatos interaktív vizualizációk, térképek, a halálozási okok, kockázati tényezők, nemek, életkorok feltüntetésével. Érdekes módon azonban ezek a "display-k" nem feleltek meg az átláthatóság azon követelményeinek, ami a mások által történő reanalízis lehetőségét illeti.

A kép kattintásra nagyítható!

Számos kommentáló úgy véli, hogy egy ilyen projekt sok bizonytalanságot hordoz magában. Sok minden múlik az alkalmazott biostatisztikai módszeren, milyen becslések látnak napvilágot végeredményképpen. A világ egészségüggyel foglalkozó szervezetei készek újravizsgálni a GBD 2010 projekt csoport eredményeit újabb súlyozások és korrekciók alkalmazásával. A GBD csoport pozitívan viszonyult e felvetéshez, és biztosított mindenkit, hogy az adatokat rövidesen publikussá teszik.

Kritikus kérdés, hogy a GBD 2010 adatai előbb-utóbb valóban közzétételre kerülnek, és megerősödnek majd azok a vélemények, melyek szerint a projekt eredményei nem kőbevésett megállapítások, sokkal inkább egy tudományos vita kiindulópontjául szolgálnak.

http://blogs.plos.org/speakingofmedicine/2012/12/14/estimates-of-the-global-burden-of-disease-can-become-a-global-public-good-only-if-the-data-are-made-public/