A cenobamát hatékonyan csökkenti az epilepsziás rohamokat kiegészítő kezelésként, biztonságos profil mellett, azonban további óvatos értékelést igényel.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Új kutatási eredmények szerint a Cu(ATSM) vegyület vér-agy gátat helyreállítva csökkenti az amyloid-béta szintet és javítja a kognitív funkciókat.

Cambridge-i kutatók agy- és gerincvelői organoidok összekapcsolásával feltárták a neuronok axonregenerációját szabályozó genetikai mechanizmusokat.

Lengyelországi valós életbeli adatok szerint a cenobamát hatékonyságát és tolerálhatóságát fokális epilepsziában jelentősen befolyásolja a társított antiepileptikum.

A ritka, elsődleges fejfájástípusok felismerése kulcsfontosságú, mivel másodlagos, súlyos betegségeket utánozhatnak, így pontos diagnózis szükséges.

A triglicerid-glükóz index és a neurodegeneratív betegségek összefüggéseit több adat igazolja, de diagnosztikus értéke jelenleg korlátozott.

A hipertóniás betegek fejfájásának és szédülésének okát csak alapos kivizsgálással és a vérnyomásértékek komplex elemzésével lehet pontosan meghatározni.

Bár a Parkinson-kórban főként az agyi α-synuclein halmozódást vizsgálták, új eredmények szerint a perifériás vérsejtek is szerepet játszhatnak a kórlefolyásban.

Szisztematikus áttekintések szerint az epilepsziásoknál a fejfájás gyakori és jelentős társbetegség, amelyet a mindennapi ellátásban gyakran alulértékelnek.

A cambridge-i szakemberek humán őssejt alapú idegrendszeri modellt hoztak létre, amelyben az axonregeneráció génhálózattal részben visszaállítható.

Az eszköz több mint 90%-os pontossággal képes elkülöníteni ezeket a betegségeket egymástól és az öregedéssel kapcsolatos tipikus kognitív változásoktól.

Az Alzheimer-kór korai patológiai változásai miatt hangsúlyos az időben történő felismerés, valamint a megelőzést célzó komplex intervenciók jelentősége.

A migrénnél a CGRP-t meghaladó új terápiás célpontokat keresnek, mivel a betegség komplex idegi mechanizmusai szélesebb beavatkozási lehetőséget kínálnak.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A mitokondriumok szerepe központi az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásában; célzott terápiás beavatkozások ígéretesek, de további humán kutatások szükségesek.

A tenziós fejfájás kialakulásában mozgásszervi, idegrendszeri, pszichés és életmódi tényezők egyaránt szerepet játszanak, összetett tüneteket okozva.

Egy hat hónapos, kontrollált vizsgálat kimutatta, hogy alacsony dózisú folsav javítja a kognitív funkciót kisérbetegségben, csökkent homociszteinszint mellett.

Az étrendi magnéziumbevitel és az epilepszia kapcsolatát vizsgálta egy nagyszabású amerikai kutatás, amely több mint 33 ezer felnőtt egészségügyi és táplálkozási adatait elemezte.

A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1). (X)