A cikk az Alzheimer- és Parkinson-kórban megjelenő neuroinflammáció kiváltó okait, sejtes mechanizmusait és innovatív immunterápiás lehetőségeit tárgyalja.

Egy nemzetközi munkacsoport által kidolgozott áttörő konszenzusos definíció új alapokra helyezheti a kevert fájdalom felismerését, kezelését és kutatását.

A metformin neurológiai hatásai és alkalmazhatósága különböző idegrendszeri betegségekben, valamint a jelenlegi kutatások eredményei kerülnek áttekintésre.

A kutatás a cerebrospinális folyadék szinaptikus fehérjeprofilját vizsgálta pszichiátriai betegségekben, kapcsolódó kognitív és pszichotikus jellemzőkkel.

Ez a közlemény az oxidált LDL, az agyi érrendszeri változások és a vascularis kognitív zavar összefüggéseit, valamint terápiás lehetőségeit vizsgálja.

Ez az összefoglaló az alvás zavarainak vér–agy gát működésére gyakorolt hatását, lehetséges mechanizmusait és terápiás lehetőségeit vizsgálja.

Az Alzheimer-kór új szemlélete szerint az agyi energia-anyagcsere zavara, különösen a glükóz-felhasználás csökkenése, kulcsszerepet játszik a betegségben.

Az Epstein–Barr-vírus új mechanisztikus összefüggések révén hozzájárulhat a sclerosis multiplex kialakulásához, ahogy friss kutatások igazolják.

Az epilepszia komplex kóreredetét genetikai, molekuláris és hálózati zavarok együttesen alakítják, hangsúlyozva a személyre szabott terápiák fontosságát.

A CAR-T-sejtterápia a nehezen kezelhető vérrákok új eszköze, de gyakran jelentkeznek neurológiai mellékhatások, mint görcsroham vagy agyödéma.

A sclerosis multiplex prodromális szakaszában bizonyos fertőzések gyakoriak, de ezek jelentősége még nem teljesen ismert.

Egy nagyszabású brit vizsgálatban a metabolikus szindróma az agy biológiai öregedésének gyorsulásával, gyulladásos és anyagcsere-jelzőkkel társult.

Az apolipoprotein E szerkezeti és funkcionális tulajdonságai, illetve lipidációs állapota jelentős szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

A krónikus fájdalom kezelésében ígéretesek az új nanomedicinális rendszerek, de klinikai alkalmazásukhoz szigorú biztonsági és gyártási követelmények szükségesek.

Az eszköz több mint 90%-os pontossággal képes elkülöníteni ezeket a betegségeket egymástól és az öregedéssel kapcsolatos tipikus kognitív változásoktól.

Az illegális pszichoaktív szerek használata bizonyítottan jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen fiatalabb korcsoportokban.

Japán kutatók szerint a sclerosis multiplex kialakulásában a bélhámsejtek antigénprezentációja kulcsszerepet játszhat a korai neuroinflammációban.

A GLP-1-receptor agonisták ígéretes terápiás célpontot jelentenek neurológiai betegségekben, bár klinikai hatásuk egyelőre változó mértékű.

Az ALS kezelésében napjainkban a célzott génterápiák, sejttranszplantáció és iPSC-alapú kutatások együtt határozzák meg az új terápiás irányokat.

Az Európai Bizottság engedélyezte a Cenrifki (tolebrutinib) alkalmazását SPMS-ben szenvedő felnőttek számára, új terápiás lehetőséget nyújtva.