A Parkinson-kór kiváltó okát először figyelték meg közvetlenül emberi agyszövetben
A tudósoknak első alkalommal sikerült közvetlenül vizualizálniuk és számszerűsíteniük azokat a fehérjecsoportokat, amelyekről feltételezik, hogy kiváltják a Parkinson-kórt, ami jelentős előrelépést jelent a világ leggyorsabban növekvő neurológiai betegségének tanulmányozásában.
A Cambridge-i Egyetem, az UCL, a Francis Crick Intézet és a Polytechnique Montréal kutatói olyan képalkotó technikát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra az emberi agyszövetben található oligomerek vizualizálását, megszámolását és összehasonlítását. A csapat egyik tagja szerint ez a fejlesztés „olyan, mintha fényes nappal látnánk a csillagokat”.
Eredményeik, melyeket a Nature Biomedical Engineering folyóiratban tettek közzé, segíthetnek feltárni a Parkinson-kór agyban való terjedésének mechanizmusát, és támogathatják a diagnosztika és a lehetséges kezelések fejlesztését.
2050-re a Parkinson-kórosok száma világszerte várhatóan megduplázódik, elérve a 25 milliót. Bár vannak olyan gyógyszerek, amelyek enyhíthetik a Parkinson-kór egyes tüneteit, például a remegést és az ízületi merevséget, nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek lassíthatnák vagy megállíthatnák magát a betegséget.
Az orvosok több mint egy évszázada a Lewy-testeknek nevezett nagy fehérjelerakódások jelenlétéről ismerik fel a Parkinson-kórt. A tudósok azonban gyanították, hogy a kisebb, korábban képződő oligomerek okozhatják az agysejtek károsodását. Eddig ezek az oligomerek egyszerűen túl kicsik voltak ahhoz, hogy láthatók legyenek – mindössze néhány nanométer hosszúak.
„A Lewy-testek a Parkinson-kór jellemzői, de lényegében azt mutatják meg, hogy a betegség hol volt, nem pedig azt, hogy hol tart most” – mondta Steven Lee professzor, a Cambridge-i Yusuf Hamied Kémiai Tanszék munkatársa, a kutatás társvezetője. „Ha a Parkinson-kórt a legkorábbi stádiumában tudjuk megfigyelni, az sokkal többet elárulna arról, hogyan fejlődik a betegség az agyban, és hogyan tudjuk esetleg kezelni.”
Lee és kollégái most kifejlesztettek egy ASA-PD (Advanced Sensing of Aggregates for Parkinson's Disease) nevű technikát, amely ultraérzékeny fluoreszcens mikroszkópiát használ a post mortem agyszövetben található több millió oligomer kimutatására és elemzésére.
„Ez az első alkalom, hogy ilyen léptékben közvetlenül emberi agyszövetben vizsgálhattunk oligomereket: olyan, mintha fényes nappal látnánk a csillagokat” – mondta Dr. Rebecca Andrews, a tanulmány társszerzője, aki posztdoktori kutatóként Lee laboratóriumában végezte a munkát. „Új kapukat nyit a Parkinson-kór kutatásában.”
A csapat Parkinson-kóros emberek agyszövetmintáit vizsgálta, és összehasonlította azokat hasonló korú egészséges egyének agyával. Azt találták, hogy az oligomerek mind az egészséges, mind a Parkinson-kóros agyban jelen vannak. A beteg és az egészséges agy közötti fő különbség az oligomerek mérete volt, amelyek nagyobbak, fényesebbek és nagyobb számban voltak jelen a beteg mintákban, ami a Parkinson-kór progressziójával való közvetlen összefüggésre utal.
A csapat felfedezett egy oligomer alosztályt is, amely csak a Parkinson-kóros betegeknél volt jelen, és amelyek a betegség legkorábbi látható markerei lehetnek – potenciálisan évekkel a tünetek megjelenése előtt.
„Reméljük, hogy az eddigi technológiai akadály áttörése lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, miért, hol és hogyan alakulnak ki a fehérjecsoportok, és hogyan változtatja meg ez az agyi környezetet és vezet betegségekhez.”
Rebecca Andrews et al, Large-scale visualisation of α-synuclein oligomers in Parkinson's disease brain tissue, Nature Biomedical Engineering (2025). DOI: 10.1038/s41551-025-01496-4
