Az IgE-közvetítette ételallergia előfordulása földrajzi és életkori eltéréseket mutat, jelentős közegészségügyi problémát jelentve világszerte.

Egy valós populációs vizsgálat szerint a háziporatka SCIT gyermekeknél hatékonyabb, de több mellékhatással jár, mint felnőtteknél, életkortól függően.

A dupilumab alkalmazása antihisztamin-refrakter krónikus spontán urticariában ígéretes eredményeket mutat, új terápiás lehetőségeket kínálva.

Klinikai adatok szerint az olopatadin/mometazon kombinációs orrspray gyors és tartós tünetenyhülést biztosít szezonális allergiás rhinitisben.

Egy ausztrál tanulmány szerint az allergiás náthában szenvedők tünetei tartósan rontják életminőségüket, miközben a hatékony kezeléshez korlátozott a hozzáférés.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

Egy holland allergológiai centrum vizsgálata alapján a felnőttkori ételallergia tünetei és kiváltó élelmiszerei a korábban véltnél sokszínűbbek és összetettebbek.

Az orális H1-antihisztaminok hatékonysága allergiás nátha kezelésében különbözhet, de ezek a különbségek klinikailag általában csekély jelentőségűek.

Az élelmiszerallergia előfordulása és jellege világszerte jelentős régióközi eltéréseket mutat, így új kezelésstratégiák kidolgozása vált szükségessé.

Az allergológia és immunológia terén a mesterséges intelligencia ígéretes, de klinikai alkalmazását adatminőségi, validációs és etikai kihívások korlátozzák.

Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.

Az allergiás rhinitis kezelési lehetőségeit nemcsak a gyógyszerek hatékonysága, hanem azok elérhetősége és ára is jelentősen befolyásolja világszerte.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

A fejlett országokban, mint ahogyan Magyarországon is, változatlanul népbetegségnek számítanak az allergiás megbetegedések, ez alól csak azok a területek kivételek, ahol sokkal természetesebb életformát folytatnak az emberek.

A legújabb kutatások szerint az orrnyálkahártya látszólag egyszerű hámsejtjei valójában aktív immunológiai „őrök”, amelyek kulcsszerepet játszanak az allergiás reakciók elindításában és fenntartásában.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

Az allergiás rhinitisben funkcionális székrekedéstől szenvedő gyermekek bélmikrobiomja és széklet metabolitjai jelentősen eltérnek a társaikétól.

Az allergénspecifikus immunterápia javíthatja az asztma tüneteit, csökkenti a gyógyszerhasználatot, de nőhet a szisztémás mellékhatások kockázata.