Az allergológia és immunológia terén a mesterséges intelligencia ígéretes, de klinikai alkalmazását adatminőségi, validációs és etikai kihívások korlátozzák.

Az allergiás gyulladás kialakulása komplex folyamat, melyben immunreakciók, hámkárosodás, epigenetika és környezeti hatások együttesen játszanak szerepet.

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy krónikus spontán urticaria esetén gyulladt immun-stromális környezet, Th2/Th17-polarizáció és szeneszcencia figyelhető meg.

Az allergiás rhinitis kezelési lehetőségeit nemcsak a gyógyszerek hatékonysága, hanem azok elérhetősége és ára is jelentősen befolyásolja világszerte.

Az iparosodás és a klímaváltozás összefonódása jelentősen módosította a légúti betegségek előfordulását és kezelésének egészségügyi megközelítését.

A fejlett országokban, mint ahogyan Magyarországon is, változatlanul népbetegségnek számítanak az allergiás megbetegedések, ez alól csak azok a területek kivételek, ahol sokkal természetesebb életformát folytatnak az emberek.

A legújabb kutatások szerint az orrnyálkahártya látszólag egyszerű hámsejtjei valójában aktív immunológiai „őrök”, amelyek kulcsszerepet játszanak az allergiás reakciók elindításában és fenntartásában.

Az allergiás betegségek kezelésében új biológiai és kis molekulájú terápiák jelennek meg a 2-es típusú gyulladás immunológiai hátterének feltárásával.

Az allergiás rhinitis szisztémás immunszabályozási zavar megnyilvánulásaként való felismerése elősegítheti a jobb osztályozást, és támogathatja a hatékonyabb, egyénre szabott terápiás stratégiák kidolgozását.

Az allergiás rhinitisben funkcionális székrekedéstől szenvedő gyermekek bélmikrobiomja és széklet metabolitjai jelentősen eltérnek a társaikétól.

Az allergénspecifikus immunterápia javíthatja az asztma tüneteit, csökkenti a gyógyszerhasználatot, de nőhet a szisztémás mellékhatások kockázata.

Az allergiás rhinitis jelentős egészségügyi és gazdasági terhet jelent, új kutatások a bélmikrobiom szerepét hangsúlyozzák a jövő kezeléseiben.

Az enyhe időjárás következtében hazánkban korán kezdődik a pollenszezon, kiemelten a mogyoró, éger és ciprusfélék allergén hatásával.

A 3. fázisú CUPID-C vizsgálat szerint a dupilumab hatásosan enyhíti a tüneteket krónikus spontán urticariás, H1-antihisztaminra nem reagáló betegekben.

Ez a tanulmány a légszennyezés és az allergiás nátha, az asztma és a krónikus arcüreggyulladás közötti összefüggést értékelte.

Egy nemzetközi kutatócsoport új immunológiai folyamatot azonosított, mely segítheti az allergia és asztma megelőzését a gyermekek bélmikrobiomján keresztül.

Egy friss multicentrikus vizsgálat szerint a vérből mérhető gyulladásos fehérjék segíthetik a biológiai terápia hatékonyságának előrejelzését súlyos, eozinofil típusú asztmában.

Egy 89 országot átfogó nemzetközi vizsgálat során a világ allergológusait kérdezték meg arról, hogyan ítélik meg az élelmiszerallergiák súlyosságát saját országukban.

Az új biológiai terápiák jelentősen megváltoztatták a súlyos asztma kezelését; egy friss kohorszvizsgálat a tezepelumab és dupilumab hasonló hatásosságát igazolta.

Az allergiás és atópiás betegségek pontos diagnosztikája multidiszciplináris megközelítést igényel, amelyben a klinikai tünetek értelmezését célzott vizsgálati módszerek egészítik ki. A jelen összefoglaló célja, hogy áttekintést nyújtson a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai eljárásokról.