Atópiás dermatitiszben, asztmában, eozinofil oesophagitisben és egyéb tünetekben szenvedő gyermek multiszisztémás válasza dupilumabra

Közös gyulladásos útvonal, eltérő szervi megnyilvánulások

Az atópiás betegségek gyakran együtt jelentkeznek, nem feltétlenül követnek rögzített, lineáris sorrendet. Az atópiás multimorbiditás hátterében a bőr, a légutak és a gastrointestinalis rendszer közös epithelialis barriereltérései, valamint a 2-es típusú immunválasz útvonalai állnak. Az eosinophil gastrointestinalis betegségekhez gyakran társul asztma és atópiás dermatitis.

A dupilumab az interleukin-4-receptor alfa-alegysége ellen irányuló, teljesen humán IgG4 monoklonális antitest, amely az IL-4 és az IL-13 jelátvitelét egyaránt gátolja. E citokinek részt vesznek a barrierkárosodásban, az IgE-osztályváltásban, az eosinophil gyulladásban és a légúti hiperreaktivitásban. A sanghaji szerzők egy több szervrendszert érintő atópiás kórképben szenvedő gyermek 48 hetes kezelését ismertették.

A közleményben áttekintett korábbi eredmények között egy III. fázisú vizsgálatban a hetente alkalmazott dupilumab serdülők és felnőttek eosinophil oesophagitisében szövettani és tüneti javulást eredményezett. Nem oesophagealis eosinophil gastrointestinalis betegségekben retrospektív esetsorozatok és gyermekgyógyászati esetismertetések számoltak be kedvező változásokról. Ezek az adatok a közös gyulladásos útvonal célzásának mechanisztikus indokoltságát támasztják alá.

Súlyos dermatitis és visszatérő légúti panaszok

A hétéves, 21 kilogrammos, 108 centiméter magas kislánynál több mint négy éve fennálló, kiterjedt, viszkető dermatitis miatt történt gyermekgyógyászati vizsgálat. A nyakon, a törzsön és a végtagokon erythemás papulák, hámlás, excoriatiók, vérzéses pörkök és lichenificatio látszottak. Az intermittáló dezonidkenőcs, a lokális takrolimusz és az orális cetirizin nem biztosított megfelelő kontrollt.

Az össz-IgE meghaladta a 2000 IU/ml értéket. Elsősorban háziporatka-szenzitizációt igazoltak, emellett állati hámanyagokkal, pollenekkel és élelmiszerekkel szembeni szenzitizáció is jelen volt.

Az első sípoló légzéssel járó epizódot 2020 decemberében észlelték; ezt évente körülbelül öt-hat hasonló esemény követte. Asztmaexacerbatio miatt 2022 augusztusában és októberében kórházi kezelésre szorult. A 2024 augusztusában végzett bronchodilatációs vizsgálat során az egy másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat, a FEV1 23,2 százalékkal javult, ami a klinikai előzményekkel együtt reverzibilis légúti obstrukciót támogatott. A kilégzett nitrogén-monoxid értéke 13 ppb volt. Fenntartó szalmeterol/flutikazon-kezelést rendeltek.

Nyelőcsőérintettség és bizonytalan extraoesophagealis leletek

A gyermeknél körülbelül egy éve fennálló, intermittáló hányás miatt 2024 augusztusában gastrointestinalis kivizsgálás történt. A felső endoszkópia enyhe nyelőcső-laphámhyperplasiát és körülírt antrumeróziót mutatott. A nyelőcsőbiopsziában nagy nagyítású látóterenként több mint 100 eosinophil granulocytát találtak, ami eosinophil oesophagitis mellett szólt. A gyomorban 5–10 eosinophil/látótér volt kimutatható.

Az ileocolonoscopia a terminális ileumban és a szigmabélben körülírt lymphoid hyperplasiát jelzett. A szövettani eosinophilszám a terminális ileumban 2–8, a szigmabélben 5–10, a harántvastagbélben 20–30 volt látóterenként. A perifériás eosinophilszám ekkor 0,75 × 10⁹/l, az arány 12 százalék volt.

A nyelőcsövön kívüli, kisebb sűrűségű eosinophilia nem teljesítette egységesen a definitív, nem oesophagealis eosinophil gastrointestinalis betegség javasolt küszöbértékeit. A szerzők ezért gastrointestinalis eosinophil beszűrődésként, nem pedig igazolt, több bélszakaszt érintő betegségként értékelték. A gyomoreróziókat és a bulbus duodeni fekélyét nem specifikus eltérésnek tekintették. Az akut epizódban intravénás omeprazolt és metilprednizolont alkalmaztak, majd az omeprazol orális adását folytatták.

A biológiai kezelés indikációja és adagolása

A dupilumab bevezetésének elsődleges indikációja a lokális kortikoszteroid, kalcineurininhibitor és antihisztamin mellett is fennmaradó súlyos atópiás dermatitis volt. Az egyidejű asztma és eosinophil oesophagitis a közös IL-4/IL-13 útvonalat célzó kezelés választását támogatta.

A törvényes képviselő tájékozott beleegyezését követően a kezelést 2025. február 27-én kezdték. A 600 mg-os telítő dózist négyhetente 300 mg subcutan dupilumab követte. Az ismertetett időszakban összesen 14 injekciót adtak be.

Kifejezett bőrgyógyászati javulás, mérési korlátokkal

Az adatok értelmezését módszertani problémák korlátozzák. A kiindulási SCORAD és a kombinált numerikus pontszám meghaladta a standard SCORAD, illetve az önálló, 0–10-es numerikus skála szokásos maximumát. Emellett a gyermekkorra validált CDLQI helyett a felnőtteknek készült DLQI-t használták. A szerzők ezeket az értékeket a betegiratnak megfelelően közölték, de óvatos, leíró értelmezést tartottak indokoltnak.

A 48. hétre a viszketés megszűnt, a bőrelváltozások jelentősen javultak. A lokális gyulladáscsökkentő kezelést elhagyták; cetirizincseppet időszakosan alkalmaztak.

Légúti kontroll és vegyes gastrointestinalis válasz

A követés során nem jelentkezett újabb sípoló légzés, bár időnként köhögés fennmaradt. A 2025 decemberében végzett spirometria normális volt: a FEV1 a referenciaérték 108,5 százalékát, a FEV1/FVCmax annak 103,6 százalékát érte el. A szalmeterol/flutikazon adagját fokozatosan kétnaponta egy inhalációra csökkentették. A hiányos kiindulási spirometria és a folytatott inhalációs kezelés miatt a javulás nem tulajdonítható kizárólag dupilumabnak.

A körülbelül 24 hetes kezelés után, 2025 augusztusában végzett kontrollendoszkópia sima nyelőcsőnyálkahártyát mutatott; a duodenumban nem észleltek nyilvánvaló papillaris vagy nyálkahártya-eltérést. A fundus és az antrum azonban továbbra is vérbő, oedemás volt, eróziókkal és több apró antrumfekéllyel. Az étvágy javult, hasi fájdalom, puffadás és hányás nem jelentkezett.

Ismételt nyálkahártya-biopszia nem állt rendelkezésre. A korábbi kortikoszteroid-kezelés, a protonpumpagátló alkalmazása és a dupilumab előtti tünetváltozás hiányos dokumentálása miatt sem szövettani remisszió, sem a dupilumab önálló gastrointestinalis hatása nem igazolható.

Biomarkerek, tolerálhatóság és következtetések

Az össz-IgE a 2024 májusában mért, 2000 IU/ml feletti értékről 2026 áprilisára 211,2 IU/ml-re csökkent; több allergenspecifikus IgE-érték is alacsonyabb lett. A perifériás eosinophilszám közvetlenül a dupilumab előtt 0,64 × 10⁹/l volt, majd kezdeti ingadozás és átmeneti emelkedés után 2025 decemberére 0,30 × 10⁹/l-re mérséklődött. A 48 hetes követés során kezeléshez kapcsolódó nemkívánatos esemény vagy kezelési megszakítás nem történt.

A követés erőssége a sorozatos bőrgyógyászati értékelés, a légzésfunkció ismételt vizsgálata, a kontrollendoszkópia és a laboratóriumi paraméterek időbeli követése volt. A törvényes képviselő szerint a viszketés, a légúti panaszok, a hányás és az étvágytalanság enyhülése csökkentette a gyermek tünetterhét, és egyszerűsítette a mindennapi kezelést. A család elégedett volt a 48 hetes megfigyelési időszak végén elért eredménnyel.

Az egyetlen beteg retrospektív adatai alapján a legerősebb bizonyíték a bőrgyógyászati válaszra vonatkozik. Az egyidejű terápiák, a nem standardizált fényképek, a hiányos nyelőcsőbiopsziás dokumentáció, a validált oesophagitispontszámok és a kontrollszövettan hiánya korlátozzák a következtetéseket. Az IgE és az eosinophilszám változása biológiai hatást jelezhet, de különösen gastrointestinalis eosinophil betegségekben nem tekinthető igazolt terápiásválasz-biomarkernek. Az eset több szervrendszer összehangolt klinikai javulásának lehetőségét támogatja, gastrointestinalis szövettani remisszió bizonyítása nélkül.

Forrás: Yan H-J, Dong W, Yang Y-N, Zeng C-Y. Case Report: Multisystem response to dupilumab in a child with atopic dermatitis, asthma, eosinophilic esophagitis, and other gastrointestinal manifestations. Front Allergy. 2026;7:1929466. doi:10.3389/falgy.2026.1929466.