Krausz Ferenc bemutatta a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ első eredményeit: a kutatás célja a krónikus betegségek korai felismerése.

A Pécsi Tudományegyetemen bemutatták a hazai fejlesztésű CIDER rendszert, amely nagy nyelvi modelleket alkalmazva automatikusan kinyeri és strukturálja a klinikai dokumentumokból az adatokat kutatási célokra.

Magyarország első komplex vállalati mesterséges intelligencia versenyének szakmai zsűrije a Hospitaly AUGMERIS (Augmented Medication Risk Score) kalkulátorát ismerte el az év egyik legmeghatározóbb MI-alapú fejlesztéseként.

A digitális egészségügy új korszakában a mesterséges intelligencia már nem csupán elemzésre alkalmas eszköz, hanem a precíziós orvoslás motorja, amely a diagnosztikától a predikcióig minden szinten felülírja a korábbi korlátokat.

Új, mesterséges intelligenciára épülő, teljesen hazai fejlesztésű orvosi dokumentációs asszisztens jelent meg Magyarországon: a MedAssist névre hallgató szoftveres rendszer fő funkciója, hogy a rendelői beszélgetésekből automatikusan, orvosi szerkezetben és minőségben készít szerkeszthető ambuláns lapot. Ezzel a megoldással lényegesen csökken az igen leterhelt egészségügyi dolgozók adminisztrációval töltött ideje és javul maga a dokumentáció minősége is.

A 6. Digital Health Summit konferencián elhangzottak szerint ipari és akadémiai szereplők is aktívan kutatják az egészséges élettartam meghosszabbításának lehetőségeit.

A kardiológia fejlődését a digitalizáció és a mesterséges intelligencia vezérli, lehetővé téve a prediktív, adatvezérelt ellátást és modern diagnosztikai módszereket..

A 6. Digital Health Summit szakértői az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) bevezetésének akadályait és gazdasági előnyeit, valamint a 2029-es céldátumot elemezték.

Az MI-technológiák térnyerése új kihívásokat vet fel az egészségügyben, főként a klinikai készségek megőrzése szempontjából.

A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásának terjedése számos etikai, nyelvi és adatkezelési kihívást állít a szakma résztvevői elé. (X)

Az egészségügyi ellátás során keletkezett betegadatok és képi dokumentumok tárolásának és feldolgozásának optimalizálásával egy hazai viszonylatban egyedülálló, modellértékű adattárházat alakítottak ki a Debreceni Egyetemen, a hét éve indított BigData projekt eredményeként. Az adatbázis nagymértékben segíti az intézményben folytatott mesterséges intelligencia alapú klinikai kutatásokat.

A digitalizáció átalakítja az egészségügyet, ám a technológiai fejlődés új biztonsági és etikai dilemmákat hoz magával. Miközben a mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a betegellátást, a kiberfenyegetések egyre nagyobb veszélyt jelentenek – és mindkét területen az emberi tényező marad a leggyengébb láncszem.

MI-alapú orvosi szoftver segítheti a kutatók munkáját, ami a daganatos betegségek célzott terápiáját teszi pontosabbá. A fejlesztés Dr. Peták István nevéhez fűződik.

A mesterségesintelligencia-alapú eszközt betegek millióinak adataival tanították be, és akár évekkel előre jelezheti a betegségeket.

A vastagbélszűrésre szóló meghívó is megjelenik mostantól az EgészségAblak applikációban.

Az AI-hoz hasonló döntéstámogató megoldások régebb óta, bizonyos esetekben akár több évtizede is működnek a hazai egészségügyben.

Azt állítják, hogy az általuk fejlesztett MI algoritmus sokkal sikeresebben diagnosztizálta az összetett tünetegyütteseket, mint az emberi orvosok.

Már több mint 500 ezer járóbeteg időpontot foglaltak le digitálisan a betegek - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Az intézmények 73 százaléka elavult operációs rendszert használ, és csupán a kórházak kilenc százaléka tesz lépéseket a cserére.

Hogyan biztosítható a tudományos áttörések gyakorlatba ültetése és az elöregedő társadalom egészségügyi igényeinek kielégítése? Szakértők keresték a választ az MTA-n.