Gasztroenterális fertőzések tér- és időbeli változását a szennyvíz vizsgálatával nyomon követő rendszert dolgoz ki konzorciumvezetőként a Pannon Egyetem a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Asseco Central Europe Magyarország Zrt.-vel - közölte a PTE szerdán az MTI-vel.

Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen.

Átadták a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vastagbélszűrési minták kiértékelését végző felújított laboratóriumát csütörtökön. A beruházásra 841 millió forint uniós forrást fordítottak.

Összefüggést mutattak ki a vérben felhalmozódott mérgező anyagok, például a rovarirtószerekben, tapadásmentes edényekben és égésgátlókban lévő kemikáliák és a lisztérzékenység (cöliákia) fokozott kockázata között fiataloknál.

Az akut hasnyálmirigygyulladás, az agyérkatasztrófa, illetve a szívinfarktus és hirtelen szívhalál kezelése kapcsán fog össze egy csaknem másfél milliárd forintos, uniós támogatásból megvalósuló projekt keretében három vidéki felsőoktatási intézmény - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-vel.

A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát - derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.

Ma a világon Magyarországon van a legnagyobb esélye annak is, hogy vastagbélrák alakuljon ki egy honfitársunkban és sajnos annak is, hogy ez a betegség halálos lefolyású lesz.

Kanadai kutatók azonosították azt a kulcsfontosságú fehérjét, amely a kolorektális daganatok számos típusánál serkenti a tumor növekedését.

A McMaster Egyetem kutatói olyan új biomarkereket azonosítottak a vizeletben, amelyek segítségével az irritábilis bél szindróma invazív és költséges kolonoszkópia nélkül is diagnosztizálható lehet, és a terápia hatékonyságát is javíthatják.

Egyre több 50 év alatti felnőttnél diagnosztizálnak bélrákot a fejlett országokban két nagyszabású tanulmány szerint.

Mikrobióta – legjobban együtt működünk! A mikrobióta, mellyel együtt élünk, több mint 10x annyi mikróba sejtből áll, mint amennyi emberi sejt alkot minket. Ez egyúttal hatalmas genetikai állományt is jelent. Hogyan befolyásolják működésünket parányi lakótársaink?

A kávé fogyasztása csökkenti a krónikus májbetegségek kialakulásának kockázatát - állapították meg brit kutatók, akik a BMC Public Health orvosi folyóiratban publikálták tanulmányukat.

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét föltérképező 1,5 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással megvalósított, ötéves országos kutatási program zárult le - tájékoztatta a konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Tombácz Dóra a Stanford Egyetemen korábban már foglalkozott mikrobiom-kutatással, de a Szegedi Tudományegyetemen ez a kutatóprogram teljesen újnak számít. A téma azonban nagyon aktuális, hiszen részben az elhízás hátterében húzódó élettani és mikrobiológiai mechanizmusokat tárja fel.

A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez.

A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.

A PD-L1 inhibitor atezolizumab és a VEGF inhibitor bevacizumab kombinációjával végzett terápia szignifikánsan javítja a nem operálható hepatocelluláris carcinomában (HCC) szenvedő betegek teljes túlélését és a progressziómentes túlélést.

A szervezet biológiai órájával, vagyis a cirkadián ritmussal kapcsolatban álló bélsejteket azonosítottak a Washingtoni Egyetem kutatói.

Az Amerikai Rákellenes Szövetség becslései szerint 2019-ben a hasnyálmirigyrák több halálos áldozatot fog követelni, mint az emlőrák, agydaganatok, petefészekrák vagy prosztatarák.

A kolorektális daganat világszerte a harmadik leggyakoribb rákos betegség, amely évente 900 ezer halálesetet okoz. Ezeknek a haláleseteknek a többsége kolonoszkópiás szűréssel, korai diagnózissal és műtéttel megelőzhető lenne.