A metabolikus eredetű steatoticus májbetegségben a CAVI mérsékelten jelzi a koszorúér-szűkületet, ezért inkább kockázatbecslő kiegészítőként alkalmazható.

Egy 1990–2021 közötti elemzés szerint a hepatitis B okozta májbetegségek terhe világszerte csökkent, de régiónként jelentős eltérések mutatkoznak.

A daganatok jelentős részét tünetes megjelenést követően ismerik fel, miközben a jelenlegi beutalási ajánlások elsősorban a klasszikus „alarmtünetekre” épülnek. A most áttekintett szisztematikus összefoglaló alapján azonban a visszatérő vagy tartós panaszok egy része – különösen bizonyos életkori csoportokban – olyan daganatkockázatot jelezhet, amely korábbi kivizsgálást indokolhat.

A ferroptózis gátlása eltérő molekuláris mechanizmusokon keresztül járul hozzá tumorok kialakulásához és rezisztenciájához, precíz célzott terápiát igényelve.

Az AXIS-vizsgálat kimutatta, hogy arthritis psoriaticában a tengelyi érintettség 27,4%-os, és diagnózisát módszertani különbségek jelentősen befolyásolják.

A LAS VEGAS vizsgálat alapján a posztoperatív légzőszervi szövődményeket főként betegjellemzők és altatási idő befolyásolják, leginkább GI műtéteknél.

Az inkretinalapú elhízáskezelés sikerei új megvilágításba helyezték az obezitás kezelését, miközben a primer prevenció továbbra is kulcsfontosságú marad.

A Framingham-vizsgálat szerint a nők szív-érrendszeri betegségei eltérő kockázati mintázatot, lefolyást és klinikai jellemzőket mutatnak, mint a férfiaké.

A migrénnél a CGRP-t meghaladó új terápiás célpontokat keresnek, mivel a betegség komplex idegi mechanizmusai szélesebb beavatkozási lehetőséget kínálnak.

Az anyai elhízás a terhességi kockázatok mellett növelheti a gyermek leukémia- és vastagbéldaganat-kockázatát, részben epigenetikai és immunológiai okokból.

A 2-es típusú cukorbetegség és Alzheimer-kór kapcsolatában a vér-agy gát zavara és az ebből eredő mikroglia-változások játszanak fő szerepet.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

Egy többcentrumos, randomizált vizsgálat szerint azitromicin nem enyhítette súlyos sípoló légzés tüneteit óvodáskorú gyermekeknél.

A TERESA vizsgálat alapján a tezepelumab 1 év alatt klinikai remissziót eredményezett a súlyos, nem kontrollált asztmások 34,6%-ánál, főleg biológiailag naïv betegeknél.

A rectumdaganat robotasszisztált műtéte gyorsan fejlődik, kedvező perioperatív eredményekkel, de hosszú távú bizonyítékok még hiányoznak.

Az időseknél a stroke kimenetelét nem csak maga az esemény, hanem társbetegségek, funkcióvesztés és frailty is meghatározza a teljes ellátási folyamat során.

A mitokondriumok szerepe központi az Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásában; célzott terápiás beavatkozások ígéretesek, de további humán kutatások szükségesek.

Az automatizált inzulinadagoló rendszerek alkalmazása gyermekeknél javítja a glikémiás kontrollt anélkül, hogy jelentősen növelné az inzulinszükségletet.

A COX-2 enzim központi szerepet tölt be a gyulladás és daganatképződés összefüggéseiben, klinikai célpontként és gyógyszerfejlesztési fókuszként.

Egy 2026-os, nagyszabású metaanalízis szerint az SSRI-k és triciklikus antidepresszánsok csökkenthetik a colorectalis rák előfordulási kockázatát.

A májcirrózisos betegek véralvadási zavarai újraértékelést nyertek; ezek nem jelentenek automatikusan fokozott vérzési vagy trombózis rizikót.

Leginkább a metabolikus betegségekhez, az immunmediált kórképekhez és a nagy értékű, célzott terápiákhoz tartozó termékek esetén érzékelhető változás.

Ez az első közös konszenzus szabványosított terminológiát, értékelési stratégiákat és kezelési ajánlásokat biztosít IBS-szerű tünetekkel járó IBD esetén.

A kiválasztását a beavatkozás jellege, a fertőzésveszély mértéke, a betegbiztonság és az allergia befolyásolja. (X)

Az egészségügy szerkezeti válságára és a rendszer átalakításának sürgető igényére hívta fel a figyelmet az AIPM budapesti konferenciája.