Dohányzásról leszokás

A dohányzók jelentős hányada krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. A füstmentes eszközök ártalomcsökkentéssel járó alternatívát jelenthetnek.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek.

Április elején tizedik alkalommal került megrendezésre az Open Science tudományos konferencia sorozat, mely a kutatás-fejlesztés eredményeit ismerteti.

A közelmúltban a 10. évfordulóját ünnepelte az elektronikus, füstmentes alternatívák és a dohányzási ártalomcsökkentés lehetőségeire fókuszáló E-cigarette Summit konferenciasorozat. A szervezők ezúttal is hangsúlyozták: a Summit célja a nemzetközi helyzet aktuális értékelése mellett a párbeszéd kialakítása és támogatása a szakmai, illetve piaci szereplők, döntéshozók között.

A füstmentes dohányhevítő rendszer (HTP) először 2014-ben, Japánban vált elérhetővé. 2020-ban az amerikai FDA „módosított kockázatú dohányterméknek” minősítette.

Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést.

A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.

Egyre több független vizsgálat, fejlesztés és valós életbeli adat teszi lehetővé a füstmentes technológiák fogyasztókra gyakorolt hatásainak megértését.

Az elmúlt években számos, az új generációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.

Milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket?

Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait.

Karl Fagerström, a nikotin- és dohányzáskutató tudományos társaság alapító tagja a svéd tapasztalatokról és a füstmentes termékekben rejlő potenciálról tartott előadást Madridban, 2023. február 23-án.

Tévhitek a füstmentes technológiákról.

Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül. Ezúttal az ártalomcsökkentés, mint a hagyományos dohányzás-megelőzési stratégiák lehetséges kiegészítő eleme volt a téma, amit a tudományosan bevizsgált füstmentes alternatív eszközök vonatkozásában értékeltek a résztvevők.

A European Medical Journal kardiológia aloldalán megjelenő interjú a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja.

Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.

Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.

Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat  is szignifikánsan mérséklődhet.

A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?