CoEHAR: az e-cigaretta aeroszolja minimálisan citotoxikus, genotoxikus illetve mutagén

Egy a Nature-ben közölt összehasonlító vizsgálat alátámasztotta, hogy az e-cigaretta aeroszolja által kiváltott citotoxikus, genotoxikus és mutagén hatás nagyságrendekkel alacsonyabb a hagyományos cigarettáéhoz képest. A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy egy korábbi, cigarettafüstöt és e-cigaretta aeroszolt összehasonlító toxikológiai vizsgálatot ismételt meg, további vizsgálatokkal kiegészítve. A vizsgálat tudományos bizonyítékokkal támasztja alá a dohányzáshoz kapcsolódó ártalomcsökkentés stratégiáját.

hirdetés

Az új típusú, dohányzás füstmentes alternatívájaként megjelent eszközök – a dohányhevítő rendszerek (tobacco heating system, THS) és az elektronikus cigaretták – ártalomcsökkentő hatásait alátámasztó egyes tanulmányokat jellemzően heves viták övezik azok tudományos integritása és megbízhatósága vonatkozásában. A bizonytalansághoz vezető kritikák főként a vizsgálatok replikálhatóságának problémáira, vagy az ismételt vizsgálatok eltérő eredményeire hivatkoznak. Ezt a jelenséget a tudományos világ „reprodukciós krízisként” ismeri, mely bármely kutatási területen előfordulhat, de különös jelentőséggel bír olyan emberi fogyasztásra szánt termékek esetén, mint a dohányzás füstmentes alternatívái.

A sejttoxicitást és mutagén, illetve genotoxikus hatásokat vizsgáló REPLICA projekt eredményei, amelyek nem csak a konklúziók, hanem a vizsgálat módszertani alapossága miatt is kiemelt figyelmet érdemelnek, 2023 végén jelentek meg a Nature-ben, A Catania-i Egyetemen működő Center of Excellence for the acceleration of Harm Reduction (CoEHAR) közleményének eredményei mérséklik a hagyományos cigaretta alternatívájaként megjelent eszközöket övező tudományos bizonytalanságot.

 A REPLICA projekt módszertani háttere

A tanulmány Rudd és munkatársai biológiai és toxikológiai vizsgálatait (2020) vette alapul. A cigarettafüstnek vagy az e-cigaretta (myblu) aeroszoljának kitett sejteken az alábbi vizsgálatokat végezték:

  • neutrális vörös felvétel (NRU, a sejttoxicitás mérésére),
  • Ames teszt (a mutagén hatások vizsgálatára),
  • in vitro mikronukleus teszt (a genotoxicitás értékelésére).

Ezen in vitro toxikológiai vizsgálatok képezik a pre-klinikai értékelés lényegi részét, a releváns szakmai követelmények és ajánlások alapján, és elterjedten alkalmazzák őket a dohányzás egészségkárosító hatásainak vizsgálatában.

Rudd és munkatársainak főbb megállapításai az alábbiak voltak:

  • a dohányfüstben jelen lévő káros és potenciálisan káros vegyületek jelentős része nem található meg az e-cigaretta aeroszoljában,
  • a vizsgálati körülmények közt az aeroszol hatására mutagén vagy genotoxikus hatás nem volt kimutatható,
  • a referencia-cigaretta füstje 300-szor citotoxikusabb, mint az e-cigaretta aeroszolja.

 A REPLICA projekt főbb eredményei

Citoxicitás tekintetében elmondható, hogy a BEAS-2B sejtek életképessége már két „slukknak” megfelelő cigarettafüstnek (1R6F) való kitettségnél is drasztikusan csökkent és négy „slukk” után a sejtek elhaltak (EC50=1,71). Ezzel szemben az e-cigaretta aeroszol (myblu) esetén olyan alacsony volt még 140 slukk után is a citotoxicitás, hogy az EC50 értéke nem volt kiszámítható. Ebben az esetben csökkent sejtéletképesség 80-140 slukk között volt látható, és a sejtek életképességi mutatója ekkor sem csökkent 80% alá az aeroszol hatására (szemben a cigarettafüst mellett, ahol néhány (2-4) slukk után elhaló sejtekkel). A sejtkultúrák mikroszkópos vizsgálatára a kitettséget követő 24., 48. és 65. órában került sor. Az aeroszol esetében a cigarettafüstnek kitett sejtek kifejezett morfológiai elváltozásaihoz hasonló elváltozások voltak megfigyelhetőek a 24. órában (pl. sejttérfogat-növekedés), viszont ezek az elváltozások reverzibilisnek bizonyultak: a 48. és 65. óra között jellemzően teljes regeneráció volt megfigyelhető az aeroszolnak kitett sejtek esetében. Ez utóbbi vizsgálat kiegészítésként szolgált, Rudd és munkatársai a saját vizsgálatukbann nem végezték el.

A mutagenitás vizsgálatára szolgáló Ames teszt során a cigarettafüstnél magasan megugrott a revertáns sejtek száma, az emelkedés mértéke pedig dózisfüggő volt. Ezzel szemben az e-cigaretta aeroszol nem indukált jelentős emelkedést a revertáns sejtek számában. Az Ames teszt eredményeit logaritmikusan ábrázolva az alábbi ábra szemlélteti.

Ames teszt 1

Ames teszt

  1. ábra: Ames teszt TA98 és TA100 Salmonella typhimurium mintán
    S9 metabolikus aktiváció nélkül (S9-) és aktiváció mellett (S9+) (Emma et al., 2023)

A genotoxicitást V79 sejteken vizsgálták. Ebben a szériában a cigarettafüst toxicitása olyan magas volt, hogy a kisebb és nagyobb dózisok káros hatása közt nem volt kimutatható szignifikáns különbség. Ezzel párhuzamosan, „slukkszámtól” függetlenül kifejezetten megugrott a mikronukleus-ok száma. Ezzel szemben az e-cigaretta aeroszolnak kitett sejteknél emelkedés egészen 100 „slukkig” nem volt megfigyelhető. Az IVMN próba mellett kitűnően ábrázolódott, hogy a cigarettafüst károsító hatása az aeroszol hatását nagyságrendekkel meghaladta.

Elmondható tehát, hogy Emma és munkatársai a REPLICA projekt során hasonló eredményeket kaptak, mint Rudd és munkatársai 2020-ban. Pozitív eltérés volt ugyanakkor, hogy az Ames teszt bakteriális mintáján magas aeroszol dózisok (60-300 „slukk”) mellett sem volt mutagén hatás kimutatható (szemben a cigarettafüstnél már alacsony dózis, 9-45 slukk után jelentkező mutagén hatással). A szerzők ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy más vizsgálatok alapján bizonyos körülmények közt az ízesített e-cigaretták képesek genotoxikus hatás kiváltására.

Összességében elmondható, hogy a kutatás szerint az e-cigaretták használatakor a sejtszinten jelentkező nem kívánt karcinogén hatások nagyságrendileg kisebb mértékben fordulnak elő, mint az éghető cigaretták használata mellett, ami alátámasztja a dohányzási ártalomcsökkentő stratégiák létjogosultságát a hagyományos éghető dohánytermékekkel szemben. Az e-cigaretta aeroszol esetén az alacsony (visszafordítható) sejttoxikus hatás mellett mutagén és genotoxikus hatás nem volt kimutatható, míg az éghető cigaretta füstjének hatásai kiugróan magasak ebben az összehasonlításban. Ugyanakkor a relatív ártalomcsökkentő hatás előfeltétele, hogy a dohányzás alternatívájaként megjelenő eszközök fejlesztése és forgalmazása során a törvényes biztonsági feltételeknek megfeleljenek és azokat rendeltetésszerűén használják az arra jogosult felnőtt fogyasztók.

A kockázatok teljes kiküszöbölése azonban továbbra is kizárólag a dohány és nikotintartalmú termékek teljes mellőzésével érhető el. Fontos hangsúlyozni, hogy az alternatív füstmentes termékek sem kockázatmentesek, - mert tartalmazhatnak például nikotint, ami egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A füstmentes alternatívák kizárólag azon felnőtt dohányzók számára merülhetnek fel az ártalomcsökkentés lehetőségeként, akik valamilyen okból nem szoknak le a cigarettázásról.

Forrás:
Emma, R., Fuochi, V., Distefano, A. et al. Cytotoxicity, mutagenicity and genotoxicity of electronic cigarettes emission aerosols compared to cigarette smoke: the REPLICA project. Nature Sci Rep 13, 17859 (2023). https://doi.org/10.1038/s41598-023-44626-1

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Kapcsolódó hasznos anyagok:

Egyes, a füstmentes alternatívák szerepét a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésében elismerő egészségügyi szervezetek álláspontjai >>


Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat hevített dohánytermékekkel kapcsolatos állásfoglalása >>


A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság – Egészségügyi Szakmai Kollégium egészségügyi szakmai irányelve - 2024. EüK 1.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek