Az ambiciózus stratégia mögött az elmúlt évtizedek és a cigaretta füstmentes alternatíváiként megjelent eszközök tapasztalatai állnak.
A napjainkban elérhető tudományos bizonyítékok ellenére sokan továbbra sincsenek tisztában a dohányzási ártalomcsökkentés korszerű lehetőségeivel.
A Nature-ben közölt tanulmány egy korábbi toxikológiai vizsgálatot ismételt meg, további vizsgálatokkal kiegészítve.
Belügyminisztérium – Egészségügyi Államtitkárság – Egészségügyi Szakmai Kollégium egészségügyi szakmai irányelve
Megjelenés dátuma: 2024. 01. 30. Érvényes: 2027.01.29.
Olasz kutatók 24 hetes utánkövetéssel vizsgálták a cigaretta füstmentes alternatívával való helyettesítésének hatását.
A hatodik No Smoke Summit-on bemutatásra kerültek a legfrissebb horvát és német népegészségügyi adatok és stratégiák.
A füstmentes alternatíva mellett csökkenhet bizonyos betegségek kialakulásának kockázata.
A dohányzók jelentős hányada krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. A füstmentes eszközök ártalomcsökkentéssel járó alternatívát jelenthetnek.
Milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket?
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az elektronikus cigaretták használata hatékonyabb a leszokástámogatásban, mint a hagyományos nikotinpótló módszerek.
Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait.
Április elején tizedik alkalommal került megrendezésre az Open Science tudományos konferencia sorozat, mely a kutatás-fejlesztés eredményeit ismerteti.
Tévhitek a füstmentes technológiákról.
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést az konferenciasorozat keretein belül. Ezúttal az ártalomcsökkentés, mint a hagyományos dohányzás-megelőzési stratégiák lehetséges kiegészítő eleme volt a téma, amit a tudományosan bevizsgált füstmentes alternatív eszközök vonatkozásában értékeltek a résztvevők.
A European Medical Journal kardiológia aloldalán megjelenő interjú a dohányzás okozta ártalom csökkentésének kiegészítő lehetőségeit tárgyalja.
Az *Open Science Tudományos Konferencia szakemberei június végén hetedik alkalommal tartottak élőben közvetített, nyilvános platformbeszélgetést.
Az Open Science tudományos nyílt platformon ezúttal három kiemelkedő tudós értékelte a füstmentes dohánytechnológiák kapcsán az aeroszol vizsgálatok lehetőségeit és korlátait.
A panelbeszélgetés során görög, svéd és lengyel szakértők osztották meg tapasztalataikat és alkottak véleményt az új típusú dohánytechnológiák, népegészségügyi vonatkozásairól.
Az alternatív technológiákhoz való viszonyulás egyik központi témája a füstmentes társadalom víziója. Egyes szereplők az ártalomcsökkentés érdekében eszközként tekintenek az alternatív nikotinbeviteli eszközökre, mások a dohányzási ártalom körüli vitában nem engednek elutasító álláspontjukból, mivel az új technológiák nikotintartalmuk okán a hagyományos dohánytermékekhez hasonlóan függőséget okoznak.
Az őszi konferenciaszezonban több platformon szakemberek értékelték és vitatták a dohányzás okozta betegségteher és az alternatív füstmentes technológiák jelenlegi helyzetét. A kialakult párbeszéd központi kérdése, hogy az új füstmentes alternatívák jelentik-e az „arany középutat”, amely mentén hosszú távon akár a dohányzás okozta egészségügyi kockázat is szignifikánsan mérséklődhet.
Az elmúlt években számos, az új generációs alternatív füstmentes technológia, így például a dohányhevítő rendszerek emberi szív-érrendszerre gyakorolt hatását kutató vizsgálat zajlott, a különböző erősségű orvosi bizonyítékok folyamatosan gyűlnek. Egy friss tanulmány a hevített dohány fogyasztásakor a szív-érrendszeri működésben jelentkező ártalomcsökkentés mértékét vizsgálta a cigaretta okozta ártalmakkal való összehasonlításban.
A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?
Az alternatív füstmentes technológiák az elmúlt pár évben jelentős, világszerte megfigyelhető változásokat indítottak a dohányzási szokásokban. A kezdetben laborkörülmények között és állatmodelleken vizsgált új technológia egészségre gyakorolt hatásai mára egyre több klinikai vizsgálat és valós életből vett adat alapján is nyomon követhetők. A kutatási kérdés nem kevesebb, minthogy alkalmasak lehetnek-e ezek az alternatív nikotinbeviteli eszközök a dohányzási ártalom és a következményes morbiditás csökkentésére?
A WHO jelentése szerint a világon mintegy 1 milliárd ember dohányzik. Annak ellenére, hogy a dohányzás egészségkárosító hatását mára jól dokumentált, széles körben elérhető bizonyítékok támasztják alá, a fogyasztói magatartás alig, vagy csak átmenetileg változik a megelőzést célzó stratégiák hatására. Így dohányzó férfiként alsó hangon 16 évvel, nőként pedig legalább 19 évvel rövidül az élet. A betegségben eltöltött életévek számának az emelkedéséről nem is beszélve.
Valószínűleg nincs a világon még egy olyan ellentmondásos fogyasztói termékpaletta, mint a dohányiparban. Az ember történetében és a modern társadalomban sem ismeretlenek a legális „drogok” – alkohol, kávé, csokoládé, dohány… Ezek képesek lehetnek egyénenként változó módon befolyásolni az éberségi szintünket, teljesítőképességünket és tudatállapotunkat is. A gyorsan elérhető „tuningolásnak” vagy élvezetnek azonban ára van. Olykor egészen nagy.
Magát a dohányt, bár sokan azt mondják, hogy „az ízéért” fogyasztják, valójában a dohányzást a nikotin élettani hatásai miatt élik meg kellemesnek. Kinek ne esne jól egy kis dopamin? Pláne egy olyan világban, ahol a folyamatos teljesítményigény nagy stresszel is jár! Ha pedig a stresszoldás ilyen egyszerűen és gyorsan elérhető, akkor hajlamosak vagyunk a járulékos ártalmakkal mit sem törődni.
A hagyományos, a hevített és a füst nélküli dohánytermékek (rágódohány, orron, vagy szájon át fogyasztható dohánytermékek) egyaránt függőséget okoznak és rákkeltők. A dohányzás visszaszorításában és a leszokás támogatásban csak a bizonyított módszerek alkalmazásának van létjogosultsága.
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.