Füstmentes jövő: az alternatív füstmentes technológiák és az ártalomcsökkentés bioetikai dilemmái

A dohányhevítő rendszerek az elmúlt pár évben komoly szakmai vitákat indítottak a dohányzásról való leszokástámogatás és az ártalomcsökkentés témaköreiben. A vitatott kérdés nem más, minthogy hozzájárulhat-e a dohányhevítő rendszer a dohányzási ártalom és a következményes betegségteher csökkentéséhez?

A jelentős dohányzási ártalomcsökkentést ígérő, égés helyett hevítésen alapuló nikotinbeviteli rendszerek komoly szakmai és bioetikai kérdéseket vetnek fel az egészségügyi prevenció és a leszokástámogatás tekintetében. Az alternatív technológiákat övező szakmai vita számos színtéren zajlik, legutóbb a negyedik alkalommal megtartott, No Smoke Summit konferencián kerültek ismertetésre a kérdésben jelenleg aktuális kutatási eredmények és szakpolitikai intézkedések.

Dohányhevítéssel a dohányzás ellen?

A leszokástámogató programok világszerte a várakozásokat gyakran alulmúló hatásfokkal működnek, ami számos ország döntéshozóit és szakmai szereplőit ejtette már gondolkodóba.

A No Smoke Summit konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a dohányzás népegészségügyi értelemben kimeríti a pandémia fogalmát. A dohányzás kontrollálhatóságának lehetőségeinek megvitatását szorgalmazó SCOHRE szakértői állásfoglalása szerint a dohányzás ártalmainak csökkentése az egyik legjelentősebb, korszerű védvonal a dohányzás okozta betegségteher és következményes gazdasági teher növekedésének megállításában De mit jelent mindez a gyakorlatban?  

Alternatív nikotinbeviteli technológiák a Rákellenes terv tükrében

A No Smoke Summit konferencia egyik kiemelt témája az Európai Bizottság Rákellenes terve és a dohányzási ártalom alternatív nikotinbeviteli technológiákkal történő csökkentésének kapcsolata volt. Giuseppe Biondi Zoccai, a Római Sapienza Egyetem professzora az egyik panelbeszélgetés során elmondta, hogy az alternatív megoldások, például az ún. módosított kockázatú dohánytermékek (MRTP) látványos változást hozhatnak a dohányzás okozta globális betegségteher tekintetében. Szakmai oldalon pedig az vizsgálandó, hogy ez a módosulás összességében népegészségügyileg kedvezőbb-e az elmúlt évtizedek tapasztalatainál. Amit országról országra szükséges viszont eldönteni az az, hogy a vélhetően a hagyományos dohánytermékekhez képest mérsékelt egészségkárosodást okozó alternatív nikotinbeviteli eszközök népszerűsíthetők-e prevenciós szemlélettel vagy ez a megközelítés akár egy teljesen új nikotinfüggő generáció kineveléséhez is vezethet.

Zoccai kiemelte azt is, hogy bár a vitában jelenleg számos pro és kontra érv felhozható, nem szabad megfeledkezni a kontextusról: a dohányzó populációk jelentős része nem tud vagy nem kíván leszokni a dohányzásról, és a leszokás motiválása komoly nehézségekbe ütközik. Ezt az állítást támasztotta alá a Nyugati Attikai Egyetem Népegészségügyi Tanszékének kutatója, Konstantinos Kesanopoulos, aki a dohányzással kapcsolatos magatartások vizsgálatával foglalkozik. Az általa ismertetett epidemiológiai adatok szerint 2019-ben 1,14 milliárd aktív dohányos élt, és évente 8 millió fő halálát okozza dohányzáshoz köthető megbetegedés.

Kesanopoulos azt is ismertette, hogy a WHO által 2005-ben elfogadott dohányzás megakadályozásáról szóló keretmegállapodás (FCTC) ellenére sok országban, ahol magas a dohányzás prevalenciája, nem sikerült jelentős csökkenést elérni. A dohányzók száma stagnált vagy akár növekedett is, míg az elmúlt évtizedekben gyors ütemű csökkenést mutató országokban jelentősen mérséklődött a kedvező változások üteme, mely lassulás az elmúlt 5 évben vált kifejezettebbé.

Új technológia, új stratégia?

A veszélyhelyzet tehát továbbra is fennáll: a dohányzás jelenleg is a legpotensebb okozója a kardiovaszkuláris betegségeknek és számos megelőzhető rosszindulatú daganatos betegségnek egyaránt. Elképzelhető, hogy ezt a jelentős betegségterhet az alternatív füstmentes technológiák a leszokás egyfajta fokozatossá tételével, illetve a cigarettához mért relatív ártalomcsökkentéssel képesek lehetnek populációszinten mérsékelni. Ezt igazolni látszanak az Egyesült Királyságban tapasztaltak: a nikotinhelyettesítő szerek és az e-cigaretták kombinációjának alkalmazásával szignifikánsan nőtt a dohányzásról sikeresen leszokók száma. A módszer alkalmazásával nem csak a toxikus anyagoknak való expozíció csökkent, hanem a dohányzási ártalommal kapcsolatos hospitalizációk száma és a gazdasági teher is mérséklődött. Ugyanakkor jelenleg nem zárható ki annak a veszélye, hogy az új termékek megjelenésével egyes csoportok körében a rászokás is megvalósul. Azonban csakúgy, mint a hagyományos dohánytermékek esetében szigorú, ugyanakkor orvosi bizonyítékokon alapuló szabályozásra van szükség az alternatív füstmentes technológiák esetében is.

A leszokást támogató programoknak valószínűleg nem elég a dohányzás egészségre káros hatását sulykolnia, életszerűvé kell tenni a leszokással járó pozitív egészségkimeneteleket. Mivel a leszokást megkísérlők körében nagyon magas a relapsus gyakorisága, szükség van újabb stratégiák kipróbálására. Vitán felül áll ugyanakkor, hogy a maximális egészségnyereség kizárólag a dohányzásról való leszokással vagy a rá sem szokással érhető el. Ahogyan azt is le kell szögezni, hogy az új technológia is egészségügyi kockázatot jelent, hosszútávú hatásai jelenleg még kutatás alatt állnak. Abban viszont a panelbeszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy az ártalomcsökkentés egy olyan stratégia, melynek megismerése és elsajátítása minden népegészségügyi szakértő számára fontos lenne.

 

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

 

Felhasznált források:

No Smoke Summit (2021): Tobacco control policy: prevention, harm reduction, cessation [online]:

https://www.nosmokesummit.org/2021/09/29/tobacco-control-policy-prevention-harm-reduction-cessation/

 

Összefoglaló: Dr. Fekete Émi

 

Kapcsolódó hasznos anyagok:

Egyes, a füstmentes alternatívák szerepét a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésében elismerő egészségügyi szervezetek álláspontjai >>


Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Tüdőgyógyászat Tagozat hevített dohánytermékekkel kapcsolatos állásfoglalása >>


A dohányzásról való leszokás támogatásáról >>
Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság terápiás irányelve


FDA állásfoglalás >>
Az alábbi linken megtekinthető az FDA állásfoglalása a téma kapcsán. Ez a magyarországi szabályozást nem érinti.

 

Szerző:

(X)

Ajánlott cikkek