Egy szisztematikus áttekintés és hálózati metaanalízis vizsgálta a stabil COPD inhalációs terápiák életminőségre és biztonságosságra gyakorolt hatását.

A tünetmentes tuberkulózisos esetek felismerése alapvető jelentőségű a közösségi szűrővizsgálatok hatékonysága szempontjából.

A cikk összefoglalja az asztma kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokat és a terápiák fejlődését a laboratóriumtól a klinikumig.

A hármas inhalációs kezelés korai bevezetése közepes–súlyos COPD-ben kedvező lehet, de enyhébb esetekben rutinszerű alkalmazása még nem bizonyított.

A tanulmány a COPD modern kezelési stratégiáit elemzi, hangsúlyozva a biomarker-alapú betegkiválasztást, biológiai terápiákat és intervenciókat.

Egy bostoni kohorszvizsgálat összehasonlította az asztma fellángolásait a biológiai terápiák 2015-ös elterjedése előtt és után.

Egy retrospektív, multicentrikus vizsgálat értékelte, hogy az antikoaguláns kezelés késése miként befolyásolja az akut tüdőembólia 30 napos halálozását.

Ez a cikk a tuberkulózis gyógyszerérzékeny és rezisztens formáinak modern kezeléseit, vizsgálati terápiáit és klinikai bevezetésének kihívásait elemzi.

A közlemény áttekinti a COPD gyulladásos endotípusait, sejtes átprogramozódását és új terápiás stratégiák molekuláris hátterét.

A koppenhágai 17 éves vizsgálat igazolja, hogy extrém hőség jelentősen fokozza a légzőszervi kockázatokat, különösen időseknél és férfiaknál.

A bronchiectasiában és NTM tüdőbetegségben az aspiráció felismerése és kezelése multidiszciplináris megközelítést igényel a légúti károsodás megelőzése érdekében.

Egy nagy amerikai vizsgálat igazolta, hogy a COPD önmagában, a dohányzástól függetlenül is jelentős, stádiumfüggő életévtartam-csökkenéssel jár.

A PASSAGE vizsgálat szerint a tezepelumab 1 éves terápiája jelentősen, 70%-kal mérsékelte a súlyos asztma-rosszabbodások gyakoriságát, kedvező biztonságossággal.

Új kutatási eredmények szerint a makrolidok kiegészítő adása krónikus asztmában javíthatja a tünetkontrollt és csökkentheti az exacerbációk számát.

Egy retrospektív elemzés szerint a tartós orális szteroidkezelésben részesülő asztmás felnőtteknél nő a szövődmények gyakorisága.

A SUNRISE fázis III kutatásban a tezepelumab csökkentette az orális kortikoszteroid igényt, javította az asztmakontrollt és a beteg életminőségét.

A nemzetközi ajánlások egyre inkább hangsúlyozzák a korai rizikófelmérést és antikoaguláció fontosságát az akut tüdőembólia kezelésében.

Az asztma, COPD, ILD és dohányzás világszerte növekvő terhet rónak az egészségügyre, főként az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

A COPD-ben a 2-es típusú gyulladás jól körülírható endotípusként segítheti a rizikóbecslést és a célzott terápiás döntések meghozatalát.

Egy új hálózati metaanalízis szerint a COPD kezelésére alkalmazott hármas inhalációs kombinációk hatása és biztonságossága hasonló.