Egy új klinikai vizsgálat eredményei szerint a duloxetin jelentősen csökkenti a köhögés gyakoriságát és a köhögési reflex érzékenységét a terápiarezisztens krónikus köhögésben (RCC) szenvedő betegeknél.

A brenzokatib nem cysticus fibrosisos bronchiectasia (NCFB) kezelésére javallt olyan legalább 12 éves betegeknél, akiknél az előző 12 hónapban legalább két exacerbáció fordult elő.

Az innovatív onkológiai és immunológiai kezelések új tüdőtoxicitási kihívásokat vetnek fel, melyek multidiszciplináris ellátást igényelnek.

A 2-es típusú (T2) citokineket, stromalis limfopoietint és a keringő IgE-t célzó biológiai terápiák megjelenése megváltoztatta a betegség kezelését, és jelentős javuláshoz vezetett.

A pulmonális artériás hipertónia súlyos, gyógyíthatatlan betegségként globális egészségügyi problémát okoz, jelentős klinikai és ellátási egyenlőtlenségekkel.

Közép-európai tüdőtranszplantációs központ létrehozására lenne szükség Magyarországon, közölte a belügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben.

Új, korszerű C-íves röntgenkészülékkel bővült a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikájának eszközparkja.

A kutatás célja volt feltérképezni az egyes ICS-típusok biztonsági profilját, ezzel támogatva az egyénre szabott gyógyszerválasztást a klinikai gyakorlatban.

A napokban közzétett jelentés szerint a légszennyezés továbbra is súlyosbítja az egészségügyi helyzetet, többek között a szívbetegségek, a demencia és a rák kockázatát növeli.

A kutatás pozitív eredményei jelentős következményekkel járnak a tüdőkárosodás jövőbeli kezelésére nézve, nemcsak a COVID-19 kontextusában, hanem potenciálisan más fertőző és nem fertőző okok esetén is.

A kutatás új utakat nyithat az asztma, valamint más gyulladásos betegségek, köztük a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kezelésében.

A brensocatib jelentősen csökkenti és késlelteti a tüdőexacerbációk előfordulását nem cisztás fibrózis okozta bronchiektáziában szenvedő betegeknél.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyógyszerésztudományi Kara és Egészségtudományi Kara közös Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontjának vezetésével a közelmúltban nemzetközi kutatási program indult, amelynek célja egy mesterséges intelligencia (MI) alapú modell fejlesztése.

Az EGFR-mutált nem-kissejtes tüdőrák kezelésében új lehetőséget kínál a havonta egyszer adott szubkután amivantamab és napi lazertinib kombinációja, amely a PALOMA-2 vizsgálat szerint kiemelkedő hatékonyságot és jó tolerálhatóságot mutatott kezeletlen betegek körében.

Mindig van valamilyen kórokozó a környezetben vagy bennünk, ami arra vár, hogy szervezetünket megtámadja, ha a védekezés valamilyen okból gyengül.

A vilobelimab néven ismert monoklonális antitest célzottan a C5a komplementkomponens gátlására összpontosít, így csökkentve a gyulladást és javítva a betegek esélyeit.

A JARED projekt fő célja az európai tagállamok összekapcsolása és a közös fellépés fokozása a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében.

A tüdőbetegségek, köztük a tüdőrák kezelésében alkalmazható gyógyszerek fejlesztését szolgáló, korai fázisú klinikai kutatóegységet adtak át az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetben (OKPI).

Egy friss, több mint 20 ezer beteg bevonásával végzett kutatás új megvilágításba helyezi az eddigi kezelési gyakorlatot, és váratlan különbségekre hívja fel a figyelmet.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében, különösen a perioperatív időszakban alkalmazott immunterápiás és célzott terápiás megközelítések terén. Az új protokollok javítják a betegségmentes és az általános túlélési esélyeket, miközben minimalizálják a mikrometasztatikus betegség kockázatát.