A passzív dohányzás prevalenciája, valamint az ebből eredő betegségteher 204 országban (1990–2023): szisztematikus elemzés
A GBD 2023 elemzése 204 országban és területen becsülte meg a másodlagos dohányfüst-expozíció prevalenciáját és a hozzá tulajdonítható betegségterhet 1990 és 2023 között. A szerzők kor, nem és földrajzi térség szerint vizsgálták, mekkora népességet érintett az otthoni vagy munkahelyi dohányfüst-expozíció, továbbá milyen halálozással és egészségveszteséggel társult.
2,71 milliárd ember érintett
A másodlagos dohányfüst, angol rövidítéssel SHS (second-hand smoke), az égő dohánytermékből felszabaduló mellékáramú füst és a dohányos által kilélegzett füst elegye. A vizsgálat az éghető dohánytermékek füstjének otthoni vagy munkahelyi, aktuális expozícióját vette figyelembe. Nem terjedt ki azokra, akik kizárólag más helyszíneken – például vendéglátóhelyen, tömegközlekedési eszközön vagy magángépjárműben – voltak kitéve dohányfüstnek.
A vizsgált veszélyeztetett populációba a nemdohányzók és az alkalmi dohányosok tartoztak; a napi rendszerességgel dohányzókat az aktív dohányzás kockázatával való átfedés elkerülése érdekében nem sorolták a passzív dohányfüstnek kitettek közé. Az otthoni expozíció becslésénél a szerzők feltételezték, hogy a napi dohányossal egy háztartásban élő nemdohányzók és alkalmi dohányosok dohányfüst-expozíciónak vannak kitéve.
2023-ban világszerte becslés szerint 2,71 milliárd ember volt kitéve másodlagos dohányfüstnek (95%-os bizonytalansági intervallum [UI]: 2,44–3,02 milliárd). Közülük 1,49 milliárd nő, 1,22 milliárd férfi, továbbá 767 millió 0–14 éves gyermek volt. A korstandardizált globális prevalencia mindkét nem együttesében 33,9% volt; nőknél 37,3%, férfiaknál 30,6%.
A legmagasabb korstandardizált prevalenciát Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában becsülték, 48,4%-ot. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 38,8%, Közép-Európában, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 37,7% volt a megfelelő mutató. Az expozíciónak kitettek abszolút száma Kínában volt a legnagyobb, 664 millió; ezt India 444 millió, majd Indonézia 142 millió érintettel követte. Kiribatiban, Tuvaluban és a Mikronéziai Szövetségi Államokban a korstandardizált prevalencia 60% fölött volt.
Jelentős nemi különbségek
A nők globális korstandardizált expozíciós prevalenciája 22,0%-kal haladta meg a férfiakét. A különbség Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában volt a legnagyobb: ezen a területen a nőknél becsült prevalencia 59,1%-kal volt magasabb a férfiakénál. Ugyanakkor a magas jövedelmű szuperrégióban, valamint Latin-Amerikában és a Karib-térségben a prevalencia kissé magasabb volt férfiak, mint nők körében.
Kelet-Timorban a nők körében 68,0%-os, a férfiaknál 37,9%-os korstandardizált prevalenciát becsültek; a női érték közel 1,8-szerese volt a férfiakénak. Indonéziában, Dzsibutiban, Örményországban, Kínában és Laoszban a nők becsült expozíciós prevalenciája több mint 1,6-szeresen múlta felül a férfiakét.
Az expozíció prevalenciája általában csökkent az életkor előrehaladtával. Gyermekeknél a legmagasabb érték Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában mutatkozott, 59,7%-kal; Közép-Európában, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 51,2% volt.
Mérséklődő prevalencia, fennmaradó teher
1990 és 2023 között a korstandardizált globális SHS-prevalencia 43,6%-ról 33,9%-ra, relatíve 22,2%-kal csökkent. Az expozíciónak kitettek abszolút száma azonban globálisan nagyjából változatlan maradt: a becsült változás 13,6% volt, de a 95%-os bizonytalansági intervallum átfogta a csökkenés és az emelkedés lehetőségét is. A szerzők ezt elsősorban a népességnövekedéssel magyarázzák.
A legnagyobb relatív prevalenciacsökkenést Latin-Amerikában és a Karib-térségben becsülték, 38,0%-ot. A magas jövedelmű szuperrégióban 32,0%-os, Dél-Ázsiában 24,1%-os, Közép-Európában, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában 16,9%-os csökkenés következett be. Országszinten Dániában, Norvégiában, Brazíliában, Mexikóban és Kanadában mérték a legnagyobb korstandardizált prevalenciacsökkenést.
Ezzel párhuzamosan a passzív dohányfüstnek kitettek becsült száma a szubszaharai Afrikában 98,5%-kal, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 72,1%-kal nőtt. Az abszolút létszám növekedése Katarban, Afganisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Dzsibutiban volt a legnagyobb.
A 0–14 évesek körében a korstandardizált prevalencia 1990 és 2023 között 51,7%-ról 37,9%-ra csökkent, ami 26,7%-os relatív mérséklődésnek felelt meg. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a gyermekek expozíciója ennek ellenére továbbra is elterjedt. A kisebb gyermekek leginkább otthon és járművekben, a serdülők gyakrabban nyilvános helyeken találkoznak dohányfüsttel; gyermekek és serdülők esetében az expozíció szorosan összefügg a szülői és kortárs dohányzással.
A betegségteher mértéke
2023-ban a másodlagos dohányfüst-expozíciónak tulajdonítható halálozást világszerte 1,66 millióra becsülték (95%-os UI: 1,33–2,07 millió). Ez a globális, valamennyi ok miatti halálozás 2,76%-át jelentette. A halálesetek közül 868 ezer nőknél, 59 ezer pedig gyermekeknél és serdülőknél következett be. A passzív dohányzás a GBD harmadik szintű kockázati tényezői között a 11. helyen állt a globális halálozási teher szerint.
A legnagyobb számú passzív dohányzásnak tulajdonítható halálesetet Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában becsülték, 689 ezret. Dél-Ázsiában 428 ezer, a magas jövedelmű szuperrégióban 138 ezer haláleset társult a kockázati tényezőhöz. A korstandardizált halálozási ráta Dél-Ázsiában volt a legmagasabb, 31,7/100 000 lakos, ezt Észak-Afrika és a Közel-Kelet 29,5/100 000-es, valamint Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia és Óceánia 24,5/100 000-es értéke követte.
A globális korstandardizált, passzív dohányzásnak tulajdonítható halálozási ráta 1990 és 2023 között 46,4%-kal, 35,0-ről 18,8-ra csökkent 100 000 lakosra számítva. Bár valamennyi szuperrégióban csökkentek a halálozási ráták, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában, továbbá Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában, valamint a szubszaharai Afrikában az abszolút halálozásszám emelkedett.
A passzív dohányzásnak tulajdonítható globális egészségveszteség 44,8 millió DALY volt 2023-ban. Ebből 39,1 millió a korai halálozás miatt elvesztett életév, azaz YLL (years of life lost), 5,73 millió pedig rokkantságban megélt életév, vagyis YLD (years lived with disability) volt. A másodlagos dohányfüst-expozíció az összes életkorra vonatkozó, valamennyi ok miatti globális DALY 1,60%-áért felelt, és a 16. helyet foglalta el a betegségteher szerinti kockázati rangsorban.
A gyermekek és serdülők körében 5,55 millió DALY volt a passzív dohányzásnak tulajdonítható, ami a teljes globális SHS-hez köthető DALY-teher több mint 12%-a. A korstandardizált DALY-ráta Dél-Ázsiában volt a legmagasabb, 814,1/100 000 lakos, majd Észak-Afrika és a Közel-Kelet következett 719,3/100 000-rel, valamint Délkelet-Ázsia, Kelet-Ázsia és Óceánia 595,8/100 000-rel.
Kardiovaszkuláris és légzőszervi következmények
A bevont kilenc egészségi kimenetel között szerepelt a légcső-, hörgő- és tüdőrák, az emlőrák, az ischaemiás szívbetegség, a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), az alsó légúti fertőzések, a 2-es típusú diabetes mellitus, a középfülgyulladás és az asztma. Az asztma a GBD-rendszerben első alkalommal került a másodlagos dohányfüstnek tulajdonítható egészségi kimenetelek közé.
A legnagyobb globális DALY-terhet az ischaemiás szívbetegség jelentette: a passzív dohányzásnak 12,0 millió DALY-t tulajdonítottak. Ezt az alsó légúti fertőzések, a COPD és a stroke követte. Gyermekeknél és serdülőknél az alsó légúti fertőzések domináltak, 5,16 millió DALY-val; ezt az asztma, majd a középfülgyulladás követte. Az asztma a teljes globális, passzív dohányzásnak tulajdonítható DALY-teher 3,4%-át, a gyermek- és serdülőkori teher 6,3%-át adta.
A becslés szerint 2023-ban 537 ezer, passzív dohányzásnak tulajdonítható haláleset hátterében ischaemiás szívbetegség állt. COPD-hez 354 ezer, stroke-hoz 278 ezer, alsó légúti fertőzésekhez 185 ezer, légcső-, hörgő- és tüdőrákhoz pedig 161 ezer haláleset kapcsolódott.
Dél-Ázsiában a COPD volt a legnagyobb, passzív dohányzásnak tulajdonítható DALY-terhet okozó kórkép. A szubszaharai Afrikában az alsó légúti fertőzések adták a legnagyobb terhet, míg a magas jövedelmű szuperrégióban az ischaemiás szívbetegség után a légcső-, hörgő- és tüdőrák következett. A szerzők szerint a világ teljes COPD-DALY-terhének több mint 10%-a, a légcső-, hörgő- és tüdőrákhoz kapcsolódó DALY-k több mint 8%-a volt passzív dohányzásnak tulajdonítható.
Módszertani megfontolások
Az expozíciós prevalencia becsléséhez a kutatók munkahelyi, önbevalláson alapuló keresztmetszeti felméréseket, valamint háztartási kor- és nem szerinti összetételi adatokat kombináltak a GBD 2023 napi dohányzási prevalenciaadataival. A munkahelyi expozícióhoz 395 reprezentatív populációalapú forrást használtak 119 országból és területről; a háztartási összetételhez 938 adatforrást vontak be 173 helyszínről.
A kockázatbecslést a tanulmány az előző GBD-ciklushoz képest eltérően, bináris – kitett vagy nem kitett – expozíciós modellre alapozta. Ezt az indokolta, hogy az azonosított primer vizsgálatok több mint 90%-a ilyen formában közölte az expozíciót. A relatív kockázatokat a kilenc egészségi kimenetelre a Burden of Proof meta-regressziós megközelítéssel határozták meg. Az elemzésben a másodlagos dohányfüst elméleti minimális kockázati expozíciós szintje nulla volt, összhangban azzal, hogy nincs ismert biztonságos expozíciós szint.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az önbevallásos adatok felidézési hibával és aluljelentéssel járhatnak, különösen az alkalmi vagy átmeneti expozíció esetében. A kotininhez hasonló objektív biomarkerek nagyléptékű használata ritka, ezért az expozíció besorolása pontatlan lehet.
A modell nem különítette el az expozíció időtartamát, gyakoriságát és intenzitását, valamint kimenetelenként azonos relatív kockázatot alkalmazott életkor, nem, földrajzi hely és év szerint. A GBD-keretrendszerben nem álltak rendelkezésre késleltetett expozíciós előzmények sem; a vizsgálat ezért az adott évi expozíciót az adott évi betegség- és halálozási rátákkal kapcsolta össze. Ez különösen a hosszú latenciaidejű betegségek, így elsősorban a tüdőrák esetében korlátozhatja a jelen évi teher értelmezését.
Az elemzés nem foglalta magában a kedvezőtlen terhességi kimeneteleket, a kognitív károsodást, az elektronikus nikotinbeviteli rendszerek vagy hevített dohánytermékek aeroszoljának akaratlan expozícióját, továbbá a harmadlagos dohányfüst-maradványokat. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban sok esetben korlátozottabb volt az adatok rendelkezésre állása, ezért a becslések bizonytalansági intervallumainak figyelembevétele szükséges.
Forrás: GBD 2023 Second-hand smoke Collaborators. Global, regional, and national prevalence of second-hand smoke and attributable disease burden in 204 countries and territories, 1990–2023: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023. The Lancet Public Health. Online publikálva: 2026. szeptember 7. doi:10.1016/S2468-2667(26)00168-4.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
