Címke: tüdőrák

Egy japán retrospektív elemzés szerint az osimertinib kezelés kedvezőbb kimeneteket mutatott, de nem haladta meg szignifikánsan a gefitinibet időseknél.

Egy 185 országra kiterjedő modellvizsgálat jelentős országok közötti különbségeket tárt fel az elkerülhető daganatos halálozás terén 2022-ben.

Az újonnan felismert, nem dohányzók körében előforduló tüdőrák elkülönülő jellemzői miatt célzott megelőzési és felismerési stratégiákat igényel.

Előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban az immunterápia megismétlése javíthatja a túlélést, különösen antiangiogén kezeléssel kombinálva.

Ez a tanulmány számos, a daganatterápiával összefüggő potenciális kockázati tényezőt azonosított a tüdőrákos betegeknél a stroke kialakulására vonatkozóan.

A kissejtes tüdőrák kezelése az utóbbi években érdemben átalakult: limitált stádiumban a definitív kemoradioterápiát követő durvalumab-konszolidáció új standarddá vált, kiterjedt stádiumban pedig a platina-etopozid alapú kemoimmunoterápia jelenti az ellátás gerincét.

A dohányzás 2022-ben a daganatok 15%-áért és a daganatos halálozások 19%-áért felelt, főként tüdőrák révén, jelentős regionális eltérésekkel.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.

A kissejtes tüdőrák másodvonalbeli terápiájában a nab-paklitaxelhez adott szimvasztatin javította a kezelési kimeneteleket emelkedő toxicitás nélkül.

A friss kutatások szerint a thymus állapota felnőttkorban nem csak öregedési jelenség, hanem összefügg több jelentős egészségi kockázattal is.

A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.

A kissejtes tüdőrák limitált stádiumában a kemoradioterápiával kombinált durvalumab biztató túlélési eredményeket és elfogadható toxicitást mutatott.

A súlyos COVID–19 vagy influenza után tartós immunológiai és szöveti elváltozások alakulhatnak ki, melyek növelhetik a tüdőrák kockázatát.

Egy japán retrospektív kohorszvizsgálat szerint PD-L1-negatív előrehaladott NSCLC-ben a NICT kombináció javítja az össztúlélést a PCT-hez képest.

Egy új vizsgálat szerint a napi 160 mg firmonertinib első vonalbeli kezelésként ígéretes eredményeket mutat EGFR L858R mutációs NSCLC-ben.

A Korányi Intézet új, 50–74 éves dohányosokat célzó programja a tüdő állapotának felmérését és a tüdőrák kockázatának mérséklését tűzte ki célul.

A multidrug rezisztencia (MDR) továbbra is jelentős akadályt jelent a tüdőrák hatékony kezelésében, és jelentősen hozzájárul a gyenge klinikai eredményekhez.

Az Egyesült Királyságban induló, LungVax-vakcinával végzett vizsgálat célja a tüdőrák megelőzése magas kockázatú csoportokban.

Az antitest–gyógyszer konjugátumok ígéretes terápiát jelentenek előrehaladott NSCLC esetén, azonban magas a kezeléshez köthető mellékhatások aránya.

A FLAURA2 vizsgálat eredményeit az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) 2025-ös kongresszusán mutatták be Berlinben, és a New England Journal of Medicine című folyóiratban is megjelentek.

A fertőzések elleni védekezést segítő immunfehérje a rákos sejtek szaporodását is kiválthatja, és elősegítheti a tumorok növekedését.

Az EGFR-mutált nem-kissejtes tüdőrák kezelésében új lehetőséget kínál a havonta egyszer adott szubkután amivantamab és napi lazertinib kombinációja, amely a PALOMA-2 vizsgálat szerint kiemelkedő hatékonyságot és jó tolerálhatóságot mutatott kezeletlen betegek körében.

Magyarországénál a megelőzhető halálesetek tekintetében már csak Lettország eredménye rosszabb.

Az Akeso ivonescimab nevű készítménye jobb eredményeket mutatott, mint az amerikai Merck vállalat Keytruda nevű csúcsgyógyszere.

A Lazcluze filmtabletta hatóanyaga a lazertinib.

Az AUGTYRO hatóanyaga a repotrektinib.

A légszennyezés megmagyarázza az adenokarcióma növekvő arányát, ami a tüdőrákos megbetegedések 53-70 százalékáért felelős a nem dohányzók körében.

A tüdőbetegségek, köztük a tüdőrák kezelésében alkalmazható gyógyszerek fejlesztését szolgáló, korai fázisú klinikai kutatóegységet adtak át az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézetben (OKPI).

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében, különösen a perioperatív időszakban alkalmazott immunterápiás és célzott terápiás megközelítések terén. Az új protokollok javítják a betegségmentes és az általános túlélési esélyeket, miközben minimalizálják a mikrometasztatikus betegség kockázatát.

A fiatal felnőttek körében látványos változások, az idősebb korcsoportoknál stagnálás látható a dohányzási szokásokban.

Az Egyesült Királyságban a szokásos infúzió helyett már bőr alá bejuttatott injekcióban is be lehet adni, így jóval rövidebb a kezelési idő.

A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést.

New York-i kutatók azonosították a kissejtes tüdőrák egy új, ritka típusát, amely főként nem dohányzó és fiatalabb betegeket érint.

A kutatók azon dolgoznak, hogy jobban megértsék, hogyan lehet megelőzni, felismerni és kezelni a tüdőrákot. A tudósok különösen jelentős előrehaladást értek el a tüdőrák növekedését elősegítő különböző génmódosulatok azonosításában.

A kutatók kifejlesztettek egy új nanogyógyászati terápiát, amely rákellenes gyógyszereket juttat a tüdőrákos sejtekhez, és fokozza az immunrendszer hatékonyságát a daganat elleni küzdelemben.

A tiszlelizumab hatóanyagú készítmény nem kissejtes tüdőrák kezelésére javallott.

Egészen máshogy kell ma már tekintenünk a tüdőrákra, az érintettek kezelési esélyeire, mint 10 évvel ezelőtt – hangsúlyozza dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója és dr. Tamási Lilla igazgatóhelyettes, onkoteam vezető.

A 2012-ben diagnosztizált betegek túlélési esélye 14,5 százalék volt, akiknek a kezelése 2019-ben kezdődött, már 28,7.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és együttműködő partnereinek kutatási eredményeit hozta nyilvánosságra a világ tudományos folyóiratainak ranglistája élén álló CA: A Cancer Journal for Clinicians folyóirat, ahol magyar tudósok korábban még soha nem publikáltak.

Egy metaanalízisben kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ACE-gátlók alkalmazása összefüggésbe hozható a tüdőrák kialakulásának megnövekedett kockázatával.

Az OTSZ Online szerint egy 40 országra kiterjedő tanulmány adatai alapján az 50 évesnél fiatalabb nők körében növekszik a tüdőrákos megbetegedések gyakorisága.

A Cancer Research folyóiratban publikált kutatás szerint a nők körében mért, a tüdőrákhoz köthető halálozási arány átlagosan 43 százalékkal fog emelkedni 2015 és 2030 között a vizsgált 52 országban. Várhatóan a leggazdagabb országokban, Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon lesz a legmagasabb a halálozási arány.

Az immunterápia fejlődésével olyan paradigmaváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtérbe - mondta az MTI-nek Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója annak kapcsán, hogy a rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért ítélték oda két kutatónak az idei orvosi Nobel-díjat.

Egy amerikai kutatók által végzett, randomizált, fázis 2 vizsgálat szerint a standard kemoterápiás kezelés PARP-inhibitorral való kiegészítése javította a terápia kimenetelét kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél.

A Genfben megrendezett idei Európai Tüdőrák Kongresszuson közzétett eredmények szerint az immunterápia hosszú távú előnyökkel jár a tüdőrákos betegek túlélésére nézve.

Egy új kutatás eredményei szerint az aszpirinnel való kombinálás javítja egyes daganatellenes gyógyszerek hatásosságát olyan tumorok kezelésében, amelyek rezisztensek a terápiára.

Az utóbbi 15 évben tapasztalható javulás ellenére továbbra is jelentősen elmarad a születéskor várható élettartam Magyarországon az Európai Unió legtöbb tagállamához képest. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre eső egészségügyi kiadások mindössze az uniós átlag felét teszik ki - derült ki az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett jelentéséből.

November 8-9-én, immár ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyar Orvostudományi Napok, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kodály terme adott helyet. A program jelentős részét három szimpóziumban a magyar orvosi diszciplínák helyzetének és jövőjének bemutatása képezte, ugyanakkor főszimpóziumként fontos szerepet kapott a prevenció és a felvilágosítás téma- és problémaköre is.

Pozitív eredménnyel zárult az alkoholfüggőség kezelésére szolgáló diszulfirám laboratóriumi vizsgálata, amelyben kutatók tüdőrákos betegeknél vizsgálták a hatóanyagnak a kemoterápiával szembeni rezisztencia elleni hatását.

Tizenegy új gyógyszert hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség CHMP bizottsága, többek között ritka betegségek, HIV-fertőzés és tüdőrák kezelésére szolgáló készítményeket.