A dohányzásnak tulajdonítható daganatteher 2022-ben: globális helyzetkép
A 2022-es globális becslés szerint a dohányzás az összes daganatos eset 14,76%-ához és a daganatos halálozás 18,84%-ához kapcsolódott, a legnagyobb terhet pedig a tüdőrák adta. A férfiak érintettsége jóval nagyobb volt, miközben a régiós különbségek és a kelet-ázsiai, soha nem dohányzók körében mért tüdőrákteher arra utal, hogy a megelőzés területi és kockázati profilhoz igazított megközelítést igényel.
A vizsgálat kerete
A tanulmány célja a dohányzásnak tulajdonítható daganatterhelés korszerű, globális újrabecslése volt a 20 éves és idősebb népességben, 185 ország adatai alapján. A szerzők 13 olyan daganattípust vontak be, amelyek esetében az IARC elegendő bizonyítékot talált a dohányzással való okozati összefüggésre, köztük a szájüregi-garati, nyelőcső-, gyomor-, colorectalis, máj-, pancreas-, gége-, tüdő-, cervix-, mucinosus ovarium-, vese-, hólyagrákot és az akut myeloid leukémiát.
Az incidencia- és mortalitási becslések alapját a GLOBOCAN 2022 képezte, a dohányzási prevalenciát pedig országos felmérésekből és modellezett statisztikákból nyerték. A szerzők 10–15 éves látenciaidővel számoltak a dohányexpozíció és a daganatmegjelenés között, továbbá populációalapú kohorszvizsgálatok szisztematikus áttekintésével határozták meg a jelenlegi és korábbi dohányzók relatív kockázatait a soha nem dohányzókhoz viszonyítva.
A globális teher nagysága
A becslés szerint 2022-ben a dohányzás 2 723 853 új daganatos megbetegedéssel függött össze, ami az összes — a nem melanoma bőrdaganatok nélküli — daganat 14,76%-ának felelt meg. Ugyanebben az évben 1 800 642 daganatos haláleset volt a dohányzásnak tulajdonítható, ami 18,84%-os populációs attribuálható hányadot jelentett.
A teher férfiaknál sokkal nagyobb volt, mint nőknél. A dohányzásnak tulajdonítható összes daganat korra standardizált incidenciarátája férfiaknál 76,16/100 000, nőknél 15,23/100 000 volt, míg a korra standardizált halálozási ráta 50,28/100 000, illetve 8,74/100 000-nek adódott.
Életkor szerint a dohányzásnak tulajdonítható incidencia és mortalitás folyamatosan emelkedett, miközben a populációs attribuálható hányad 55–64 éves kor körül tetőzött, majd csökkenni kezdett. Ez arra utal, hogy a dohányzás abszolút terhe az idősebb korcsoportokban koncentrálódik, miközben a relatív hozzájárulás a középkorú csoportokban a legnagyobb.
A daganattípusok mintázata
A legmagasabb attribuálható hányadot a gégerák esetében találták, ahol ez globálisan 61,20% volt, ezt követte a tüdőrák 48,98%-kal, a hólyagrák 38,98%-kal, a nyelőcsőrák 35,24%-kal és a szájüregi-garati daganatok 32,97%-kal. A legnagyobb abszolút esetszámot és halálozást azonban egyértelműen a tüdőrák adta.
Világszinten a dohányzásnak tulajdonítható tüdőrákos esetek száma 1 213 591, a haláleseteké 916 793 volt. A tüdőrák a férfiaknál a dohányzással összefüggő daganatos esetek 43,30%-át és halálesetek 50,04%-át, nőknél pedig az esetek 49,97%-át és a halálesetek 55,07%-át tette ki.
Férfiaknál az abszolút esetszám alapján a tüdőrákot a szájüregi-garati daganatok, a hólyagrák, a nyelőcsőrák és a gyomorrák követte. Nőknél a tüdőrák után a szájüregi-garati daganatok, a cervixrák, a hólyagrák és a colorectalis daganatok szerepeltek a vezető helyeken, míg a halálozásban a tüdőrák után a nyelőcső-, pancreas-, cervix-, illetve szájüregi-garati daganatok következtek.
Regionális különbségek
A dohányzással összefüggő daganatteher régiónként és fejlettségi szintenként jelentősen eltért. Az összesített incidencia-attribuálható hányad Nyugat-Afrikában volt a legalacsonyabb, 2,52%, míg Mikronézia/Polinézia térségében a legmagasabb, 23,22%; a legnagyobb abszolút esetszám ugyanakkor Kelet-Ázsiában jelent meg.
Férfiaknál a legmagasabb korra standardizált incidencia Kelet-Európában mutatkozott, 137,89/100 000 értékkel, míg nőknél Észak-Amerikában érte el maximumát, 50,11/100 000-rel.
Országszinten a férfiak körében Albánia, Banglades és Bosznia-Hercegovina tartozott a legmagasabb attribuálható hányadú országok közé, a nőknél pedig Guam mellett Magyarország és Hollandia szerepelt a legmagasabb értékek között; a korra standardizált incidencia- és halálozási ráta mindkét nemben Magyarországon volt a legmagasabb.
A daganattípusok regionális összetétele sem volt egységes. Magasabb HDI-jű régiókban a dohányzással összefüggő teher közel fele tüdőrákból származott, míg alacsonyabb HDI-jű térségekben a szájüregi-garati, a nyelőcső- és nőknél a cervixdaganatok nagyobb súlyt képviseltek; Kelet-, Közép- és Nyugat-Afrikában a cervixrák volt a vezető, dohányzásnak tulajdonítható daganat a nők körében.
A soha nem dohányzók terhe és a korlátok
A vizsgálat fontos megállapítása, hogy a tüdőrák terhe a soha nem dohányzók körében is számottevő, különösen Kelet-Ázsiában. Ebben a régióban a soha nem dohányzó férfiak tüdőrák-incidenciája 39,04/100 000, a nőké 43,67/100 000 volt, a mortalitás pedig 28,92/100 000, illetve 20,86/100 000, ami mindkét nemben a legmagasabb regionális értéknek bizonyult.
A szerzők szerint ez a mintázat arra utal, hogy a tüdőrák megelőzését nem lehet kizárólag dohányoscentrikus keretben értelmezni. A tanulmány ugyanakkor nem primeren ezen tényezők kvantifikálására vállalkozott, hanem arra, hogy jelezze: a dohányzáson túli kockázatok is érdemi szerepet játszhatnak azokban a régiókban, ahol a soha nem dohányzók terhe kiemelkedő.
A közlés több korláttal is számol. Csak a dohányzást vizsgálta, más dohánytermékeket nem; egyes országokban hiányzó prevalenciaadatokat regionális átlagokkal pótolt; a 10–15 éves látenciafeltevés alulbecsléshez vezethet; a relatív kockázatok populációk közötti azonosságának feltételezése torzítást vihet a számításokba; továbbá a GLOBOCAN 2022 országos adatainak pontossága sem egyenletes.
Qiao Z, Zheng R, Yu YF, et al. Global cancer burden attributable to tobacco smoking and burden among never-smokers in 2022: a population-based study. eClinicalMedicine. 2026;94:103873.
