Címke: dohányzás

2023-ban a keringési betegségek vezették a halálozási okokat az EU-ban, Magyarország legtöbb régiójában minden második halálesetért felelősek.

Egy nagyméretű brit kohorsz vizsgálat elemzi a gyulladást és a szív képalkotó eltéréseit, valamint a különböző befolyásoló tényezők hatását.

A kutatók a PLCO szűrővizsgálat dohányzó résztvevőinél elemzett vérmintákból kiindulva vizsgálták, javíthatók-e ezekkel a tüdőrák kockázatbecslő modellek.

Az e-cigaretták megítélése jelentősen változott, azonban a tudományos bizonyítékok eltérő következtetésekre engednek következtetni.

Magyarországon az Alzheimer-kór közvetlenül vagy közvetve egymillió embert érint; a prevenció jelentős lehetőségeket kínál, miközben a családokra hárul a fő teher.

A Magyar Szívinfarktus Regiszter adatai alapján elemezték az akut szívinfarktusban kezelt betegek életkorát és fő rizikófaktoraik változásait.

A GBD 2023 tanulmány 204 országban értékelte a passzív dohányzás gyakoriságát, valamint az ebből eredő egészségi következményeket 1990–2023 között.

A közlemény áttekinti a COPD gyulladásos endotípusait, sejtes átprogramozódását és új terápiás stratégiák molekuláris hátterét.

A tanulmány áttekinti a környezeti kockázati tényezők lehetséges szerepét a gyermek-, serdülő- és fiatal felnőttkori daganatok kialakulásában.

A dohányzók többsége szeretne leszokni, ám kevesen választják az evidenciákon alapuló segítséget; a motivációt a környezeti tényezők is befolyásolják.

Esettanulmány vizsgálta intravénás nátrium-szelenit és gemcitabin-karboplatin alkalmazása utáni, tartós daganatmentesség biomarkerjeit tüdőrákban.

Egy elemzés azt értékelte, hogy 2-es típusú diabetesben a kezelési célok teljesülése és a mérési hiányosságok hogyan oszlanak meg különböző betegcsoportokban.

A kormány új, hatékonyabb és mindenkinek hozzáférhető szűrési rendszer kialakítását kezdeményezte, valamint meghosszabbította a krónikusbetegség-menedzsment programot.

Új kutatások szerint a mikroműanyagok szívizomba jutása összefügghet az akut infarktussal, új megközelítést nyújtva a kardiovaszkuláris kockázatokhoz.

A kardiovaszkuláris kockázatbecslő modellek, újrakalibrálva, több daganattípus 10 éves kockázatának előrejelzésére is alkalmazhatók lehetnek.

A füstmentes nikotinalternatívák népegészségügyi hatásának értékeléséhez a toxikológiai vizsgálatok mellett a felhasználói szokások ismerete is kulcsfontosságú.

Az illegális pszichoaktív szerek használata bizonyítottan jelentősen növeli a stroke kockázatát, különösen fiatalabb korcsoportokban.

A dohányzás jelentős egészségügyi kockázata miatt lényeges feltárni, hogy a dohányzók miként választanak a különböző nikotintartalmú termékek közül.

Egy valós populációs vizsgálat szerint a háziporatka SCIT gyermekeknél hatékonyabb, de több mellékhatással jár, mint felnőtteknél, életkortól függően.

Egy új, a teljes magyar lakosságot lefedő elemzés eredményei szerint a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok hazai előfordulási és halálozási mutatói egyaránt számottevően csökkentek a középkorú (40–59 éves) lakosság körében 2011–2023 között.

Egy nagy amerikai vizsgálat igazolta, hogy a COPD önmagában, a dohányzástól függetlenül is jelentős, stádiumfüggő életévtartam-csökkenéssel jár.

A GBD 2023 adatai szerint a G20-országokban a száj- és ajaküregi daganatok jelentik a fő onkológiai kihívást, eltérő terheléssel és trendekkel.

A daganatos betegek hosszabb túlélése mellett nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a közös rizikótényezők és a kezelés okozta érrendszeri károsodás miatt.

Az elmúlt harminc évben a mozgásszervi betegségek terhe nőtt a gazdag országokban, elsősorban az elöregedés, az elhízás és a munkahelyi terhelés miatt.

Egy 185 országra kiterjedő modellvizsgálat jelentős országok közötti különbségeket tárt fel az elkerülhető daganatos halálozás terén 2022-ben.

Friss áttekintések szerint az emlőrák kialakulásának veszélyét nemcsak az aktív, hanem a korábbi és a passzív dohányzás is jelentősen növeli.

Az újonnan felismert, nem dohányzók körében előforduló tüdőrák elkülönülő jellemzői miatt célzott megelőzési és felismerési stratégiákat igényel.

A nikotintartalom csökkentése a cigarettákban ígéretes közegészségügyi stratégia lehet a dohányzás mérséklésére Klemperer és munkatársai szerint.

A teljesvér-viszkozitás komplex biomarkerként integrálhatja a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, mechanizmusokat és terápiás válaszokat.

A dohányzás 2022-ben a daganatok 15%-áért és a daganatos halálozások 19%-áért felelt, főként tüdőrák révén, jelentős regionális eltérésekkel.

Az asztma, COPD, ILD és dohányzás világszerte növekvő terhet rónak az egészségügyre, főként az alacsonyabb jövedelmű régiókban.

A koppenhágai MRONJ-kohorsz vizsgálata szerint a kórkép kialakulásában főként a fogeltávolítás játszik szerepet, mely összetett kockázati profilt eredményez.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.

A korai, 65 év alatti demencia kockázatát több életmódbeli és egészségi tényező növeli, mint például a diabetes, depresszió, elhízás vagy dohányzás.

Az égésmentes nikotinbeviteli alternatívák növekvő szerepet kapnak a dohányzás ártalomcsökkentésében, amit friss svéd klinikai kutatások is vizsgálnak.

A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.

A tozorakimab két fázis III vizsgálatban csökkentette a COPD exacerbációk előfordulását, jó tolerálhatóságot mutatva, függetlenül dohányzási státusztól.

A daganatos betegségek növekvő globális terhe főként az alacsony erőforrású régiókat sújtja, noha a megelőzés és a korai felismerés eszközei adottak.

Egy új tanulmány összehasonlítja a dohányzás és füstmentes nikotinforrások Graves-orbitopátiára gyakorolt hatását toxikus vegyületek szempontjából.

A NHANES vizsgálata azt mutatja, hogy a COPD önálló rizikófaktora az oszteoporózisnak, és a nemek szerint eltérő mértékben befolyásolja ezt a kapcsolatot.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

A súlyos asztma esetében szinte mindig jelen van a multimorbiditás, és különböző, jól elkülöníthető betegcsoportok figyelhetők meg, eltérő kimenetellel.

Egy friss WHO-IARC globális elemzés szerint 2022-ben az új daganatos esetek 37%-a megelőzhető lett volna életmódi, környezeti és fertőző tényezők elkerülésével.

Ez a tanulmány az idős férfiaknál jelentkező, életkorral összefüggő merevedési zavar patofiziológiai mechanizmusainak feltárására irányult, új diagnosztikai irányokat kínálva és új célzott terápiák fejlesztését célozva.

A Korányi Intézet új, 50–74 éves dohányosokat célzó programja a tüdő állapotának felmérését és a tüdőrák kockázatának mérséklését tűzte ki célul.

Kanadában a 2018-as törvényi szabályozás előtt a nikotinos e-cigaretták illegálisan, de széles körben hozzáférhetők voltak; közegészségügyi hatásuk máig vitatott.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a daganatos megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat.

A dohányzás az érelmeszesedés, szívritmuszavarok és pitvarfibrilláció egyik fő, elkerülhető rizikófaktora a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében.

A fiatal felnőttek körében látványos változások, az idősebb korcsoportoknál stagnálás látható a dohányzási szokásokban.

A Brit Fogászati Társaság nemrég publikált keresztmetszeti összehasonlító vizsgálatának módszerei, eredményei, következtetései.