A fej-nyaki daganatok terhe a G20-országokban: a szájüregi rák vezet, miközben az oropharyngealis daganatok előretörnek

A vizsgálat keretei

A közlemény a GBD 2023 adatbázisára támaszkodva elemezte a fej-nyaki daganatok négy alcsoportját a G20-országokban 1990 és 2023 között: a gégerákot, az ajak- és szájüregi daganatokat, a nasopharyngealis carcinomát, valamint az egyéb garati daganatokat. A szerzők az incidencia, a mortalitás és a DALY-ráta alakulását értékelték életkor, nem, ország, valamint a szociodemográfiai index alapján, továbbá a dohányzás, a magas alkoholfogyasztás és egyes foglalkozási expozíciók hozzájárulását is vizsgálták.

A tanulmány fontos módszertani sajátossága, hogy az oropharyngealis daganatokat a hypopharyngealis lokalizációval összevont kategóriában kezelte, és a GBD-keretrendszer korlátai miatt a HPV- és EBV-eredetű kockázatot nem tudta számszerűen beépíteni a rizikóattribúciós elemzésbe. Ez különösen azért lényeges, mert a virális etiológiájú daganatok szerepe több alcsoportban epidemiológiailag meghatározó.

Melyik alcsoport okozza a legnagyobb terhet

2023-ban a G20 egészében az ajak- és szájüregi daganatok mutatták a legmagasabb standardizált incidenciát: 4,52/100 000 fő, ami 283 441 új esetnek felelt meg. Ezt követte a gégerák 2,49/100 000-es standardizált incidenciával és 161 001 új esettel, míg a legalacsonyabb incidencia a nasopharyngealis carcinomára jutott, 2,15/100 000 értékkel.

Az időbeli trendek jól elkülönülő mintázatot rajzoltak ki. 1990 és 2023 között a G20-szinten az ajak- és szájüregi daganatok, illetve az egyéb garati daganatok incidenciája emelkedett, utóbbiaknál volt a legkifejezettebb a növekedés. Ezzel szemben a gégerák és a nasopharyngealis carcinoma incidenciája csökkent; a mortalitás és a DALY-ráta három alcsoportban mérséklődött, miközben az egyéb garati daganatoknál ezekben a mutatókban is emelkedés volt látható.

Országonként eltérő daganatterhelés

A G20-országok között jelentős heterogenitás mutatkozott. India viselte a legsúlyosabb összterhet: az ajak- és szájüregi daganatok standardizált incidenciája itt volt a legmagasabb, és a mortalitás, illetve a DALY-terhelés is kiemelkedett az ajak- és szájüregi, a gége- és az egyéb garati daganatok esetében.

Kína ezzel szemben a nasopharyngealis carcinoma szempontjából emelkedett ki: 2023-ban itt mérték a legmagasabb standardizált incidenciát ebben az alcsoportban, ugyanakkor az incidencia, a mortalitás és a DALY-ráta csökkenése is itt volt a legkifejezettebb. Franciaországban a gégerák és az egyéb garati daganatok incidenciája volt a legmagasabb, ugyanakkor több mutatóban jelentős mortalitás- és DALY-csökkenést is elértek.

Az Egyesült Királyság különösen az ajak- és szájüregi, valamint az egyéb garati daganatok incidenciájának gyors növekedésével tűnt ki. Indonézia pedig azért figyelemre méltó, mert egyedüliként minden vizsgált alcsoportban emelkedő incidenciát, mortalitást és DALY-terhelést mutatott, továbbá a nasopharyngealis carcinoma halálozási és DALY-mutatóiban is az élre került.

Nemek, életkor, kockázatok

A nemek közötti különbség legmarkánsabban a gégeráknál jelent meg. A férfi:nő incidenciaarány a legtöbb országban 5 és 10 között alakult, Dél-Koreában pedig 13,73 volt; Oroszországban a mortalitási és DALY-arányok is rendkívül magas férfitöbbletet jeleztek. Az ajak- és szájüregi daganatoknál a nemi eltérés mérsékeltebb volt, Szaúd-Arábiában pedig ebben az alcsoportban a női teher kissé meg is haladta a férfiakét.

Az életkori mintázat alcsoportonként különbözött. A nasopharyngealis carcinoma jelent meg a legkorábban, már 5–9 éves korban, az ajak- és szájüregi daganatok 15–19 éves kortól, a gégerák 20–24 éves kortól, míg az egyéb garati daganatok későbbi kezdetet mutattak. A gége-, szájüregi és nasopharyngealis daganatok incidenciája az életkorral nőtt, és általában a legidősebb korcsoportokban tetőzött, míg az egyéb garati daganatok incidenciája 65–69 éves korban érte el a csúcsot.

A kockázati tényezők között a dohányzás és a magas alkoholfogyasztás bizonyult meghatározónak. A dohányzás különösen a gégerák esetében dominált, a legtöbb országban a gégerákos halálozások 60–70%-a volt ennek tulajdonítható, Oroszországban pedig közel 80%. Az alkoholfogyasztás az egyéb garati daganatok terhében játszott hangsúlyos szerepet, különösen Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban. A foglalkozási expozíciók leginkább a gégeráknál jelentkeztek, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban a legmagasabb attribuálható arányokkal.

Előrejelzés és a szerzők értelmezése

Az ARIMA-alapú becslések szerint 2038-ig a G20-ban az egyéb garati daganatok és a nasopharyngealis carcinoma incidenciája tovább emelkedhet, míg a gégeráké és az ajak- és szájüregi daganatoké várhatóan inkább stabil marad. Az ajak- és szájüregi daganatok ezzel együtt a leggyakoribb alcsoportként maradhatnak jelen; az előrejelzés szerint az Egyesült Királyságban lehet a legmagasabb incidencia az ajak- és szájüregi, valamint az egyéb garati daganatok esetében, míg Franciaország a gégerák, Japán pedig a nasopharyngealis carcinoma terén vezethet.

A szerzők értelmezése szerint a G20-országok fej-nyaki daganatterhe nem egységes jelenség, hanem eltérő nemzeti pályák és kockázati profilok eredője. A közlemény egyik központi megállapítása, hogy az ajak- és szájüregi daganatok magas és emelkedő terhe, valamint az egyéb garati daganatok növekvő incidenciája a szájüregi egészségügyi rendszerek megerősítését helyezi előtérbe, ugyanakkor a tanulmány korlátai miatt a HPV- és EBV-vezérelt epidemiológiai változások tényleges súlya ennél nagyobb is lehet.

Xiao H, Wang X, Yan X, Feng G, Ma R. Systematic analysis of burden, trends, heterogeneity, and future projections of four head and neck cancer subtypes in G20 countries, 1990–2023: a GBD 2023 study. International Dental Journal. 2026; doi:10.1016/j.identj.2026.109594.