Egy nagyszabású tanulmány szerint a halláskárosodás jelentősen növeli a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, különösen a hallásvesztés okozta pszichológiai distressz révén.

Egy új vizsgálat rávilágít arra, hogy a szérum direkt bilirubin szintje egyértelmű összefüggést mutathat a pitvarfibrilláció kockázatával a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél.

A SODIUM-HF vizsgálat rámutatott, hogy a magasabb diuretikumadagolás összefüggésben áll a rosszabb klinikai kimenetelekkel szívelégtelenségben szenvedő betegeknél. Az étrendi nátriumkorlátozás azonban nem bizonyult hatékonynak a primer klinikai események csökkentésében, függetlenül a diuretikum adagolásától.

Az új laborban lehetővé vált a túlsúlyos, akár 45-ös testtömegindexű páciensek szívkatéteres ellátása is.

Egy új, forradalmi eljárás ígéretes megoldást kínál a magas vérnyomás egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott okára, amely évtizedek óta megoldatlan problémát jelent az orvosi közösség számára.

Egy súlyos szívelégtelenséggel küzdő ausztrál férfi lett az első ember a világon, aki teljes mesterséges szív implantátummal hagyhatta el a kórházat.

Megvitatják a koszorúér-betegségek, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok mellett a társbetegségek diagnosztikai és terápiás újdonságait.

Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető.

Az új funkciókkal rendelkező, fejlett klinikai defibrillátor a korábbi készülékekhez képest új diagnosztikai algoritmusokat és érzékelőket is alkalmaz.

Több ezer szívritmuszavarral élő beteget műthetnek meg röntgensugárzás-mentesen egy háromdimenziós térképező rendszer és egy új katéterablációs eszköz kombinálásával a PTE KK Szívgyógyászati Klinikáján. A módszert Európában Pécsett alkalmazták elsőként.

A 2024-es év jelentős előrelépéseket hozott az orvostudomány és a gyógyszeripar terén: új terápiák kaptak engedélyt ritka genetikai betegségek, súlyos krónikus állapotok és onkológiai kihívások kezelésére.

A középtávú vérnyomás-variabilitás jelentősen hozzájárulhat a kardiovaszkuláris és összhalálozási kockázatok előrejelzéséhez, még az átlagos vérnyomás figyelembevétele mellett is.

A dokumentum arra kéri a tagállamokat, hogy terjesszék ki a szív- és érrendszeri kockázati tényezők szűrési programjait, és a hozzáférést a terápiákhoz.

A Novartis Magyarország szervezésében a Semmelweis Egyetemen rendezték meg az „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát. Az eseményen a kardiológia vezető alakjai és szakértői gyűltek össze, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a szív- és érrendszeri betegségek elleni harc jegyében.

Jelenleg nincs egyetlen olyan gyógyszer sem, amely csökkentené a szívsejtek pusztulását egy szívroham során vagy megvédené a donorszíveket.

A mesterséges intelligencia (MI) segíthet a háziorvosoknak azonosítani azokat a betegeket, akiknél nagy a kockázata annak, hogy szívproblémáik lesznek.

A sebész csapata három napon keresztül összesen hét alkalommal próbálta el az eljárást, mielőtt azt elvégezte volna a páciensen.

A friss megközelítések kiemelik az egyéni kockázatértékelés, az életmódbeli beavatkozások és a gyógyszeres terápiák szerepét. Új kategória született és új célérték.

Az orvosoknak és a betegeknek nem kell többé az esti adagolást előnyben részesíteniük, a hangsúly lehet a beteg egyéni kényelmén.

Ugyan továbbra is a 140 szisztolés érték feletti minősül magas a vérnyomásnak, de mostantól három kategóriába sorolják az értékeket.