Fogpótlás hatása kardiovaszkuláris betegségben szenvedő betegeknél: feltáró elemzéssel kiegészített áttekintő tanulmány
Egy hatókörű áttekintés azt értékelte, hogy a fogpótlások használata milyen összefüggést mutat a hipertóniával, valamint a fizikai funkcióval – ezen belül a törékenységgel (frailty) – szív- és érrendszeri betegségben szenvedő, illetve fokozott kardiovaszkuláris kockázatú felnőttek körében.
A fogpótlások célja a hiányzó fogak pótlása és a szájüregi funkciók helyreállítása. A rendelkezésre álló megfigyeléses adatok alapján azonban a fogpótlásviselés összefügghet a vérnyomással és a funkcionális állapottal is. A International Dental Journal közleménye hét vizsgálatot tekintett át, és exploratív, korrigálatlan adatokon alapuló összevont elemzést is végzett. A fogpótlást használóknál alacsonyabb volt a hipertónia, illetve a törékenység esélye, de az eredményeket a kevés vizsgálat, a populációk és módszerek heterogenitása, valamint a zavaró tényezők hiányos kezelése miatt kizárólag hipotézisgeneráló megfigyelésként lehet értelmezni.
Hét megfigyeléses vizsgálat eredményei
A szerzők a PubMed és a Google Scholar adatbázisában kerestek angol nyelvű, teljes szövegű közleményeket 2024. november 10-éig. Az áttekintés a Joanna Briggs Institute módszertani keretrendszere, valamint a PRISMA-ScR jelentési irányelvek szerint készült; protokollját a vizsgálat megkezdése előtt az Open Science Frameworkben regisztrálták.
Az adatbáziskeresés 816 közleményt eredményezett. A címek és kivonatok szűrése után 50 publikáció teljes szövegét értékelték, majd hét tanulmányt vontak be. A 2012 és 2023 között publikált közlemények mind megfigyeléses vizsgálatok voltak: négy kohorsz- és három keresztmetszeti vizsgálat. Bár a négy kohorszvizsgálat közül kettő csak a kiindulási adatokat elemezte, ezért az áttekintésben keresztmetszeti elemzésként szerepelt, randomizált kontrollált vagy más intervenciós vizsgálat nem került elő.
A fogpótlások és a hipertónia kapcsolatát öt vizsgálat elemezte; kettő a fizikai funkcióval foglalkozott. Utóbbiakban a törékenység eredményként jelent meg, noha a frailty nem szerepelt az előre definiált keresési stratégia kulcsszavai között. A szerzők ezért a frailty-t a fizikai funkció tartományába eső, másodlagos és exploratív kimenetelként kezelték.
A bevont populációk kardiovaszkuláris státusza jelentősen eltért. Egyes vizsgálatok klinikailag igazolt kardiovaszkuláris betegségben szenvedő, kórházi ellátásban részesülő betegeket vizsgáltak. Más közleményekben a kardiovaszkuláris kockázat meghatározása elsősorban a hipertónián vagy antihipertenzív gyógyszerszedésen alapult, míg több tanulmány általános idősebb populációt foglalt magában, amelyben a kardiovaszkuláris betegség fennállását nem részletezték. Ez a klinikai heterogenitás hozzájárulhatott az eredmények változékonyságához.
A hipertóniával kapcsolatos eredmények
Öt vizsgálat értékelte a fogpótlásviselés és a hipertónia összefüggését: két keresztmetszeti és három kohorszvizsgálat. A kohorszok közül kettőben azonban kizárólag a kiindulási adatokat használták. A fogpótlások meghatározása nem volt egységes. Egyes munkák a műfogsorviselést a megmaradt fogak száma mellett vizsgálták, mások azt rögzítették, hogy a hiányzó fogakat pótolták-e fogpótlással. A fogpótlás illeszkedését vagy állapotát csupán egy vizsgálat értékelte, amely megfelelően, illetve nem megfelelően illeszkedő rögzített és kivehető pótlásokat különített el.
A hipertónia definíciója szintén változott: egyes tanulmányok mért vérnyomásértékek vagy orvosi diagnózis alapján, mások önbevallás útján azonosították az állapotot. Több vizsgálatban alacsonyabb volt a hipertónia prevalenciája a fogpótlást viselőknél, másutt azonban a fogpótlás használata magasabb prevalenciával társult.
Az öt vizsgálatból származó hat összehasonlítás exploratív összevonása szerint a fogpótlást használóknál alacsonyabb volt a hipertónia esélye, mint a fogpótlást nem viselőknél: korrigálatlan esélyhányados 𝑂𝑅=0,69, 95%-os konfidenciaintervallum: 0,52–0,91; 𝑝=0,008. A szerzők hangsúlyozták, hogy az összevont becslés az eredeti vizsgálatok nyers adataiból rekonstruált, nem korrigált esélyhányadosokon alapult. Bár egyes publikációk közöltek korrigált modelleket, a különböző kovariánsok és modellezési eljárások miatt ezek nem voltak összevonhatók.
A vizsgálatok eredményei erősen heterogének voltak: 𝐼2=95%. Érzékenységi vagy alcsoport-elemzés a bevont tanulmányok alacsony száma, a fogpótlások jellemzőinek hiányos közlése, valamint a zavaró tényezőkre végzett korrekciók eltérései miatt nem volt kivitelezhető. A GRADE-értékelés szerint a hipertóniára vonatkozó bizonyítékok bizonyossága nagyon alacsony volt.
Törékenység és fizikai funkció
A fizikai funkciót két vizsgálat értékelte. Mindkettő a törékenységet vizsgálta, de eltérő eszközökkel: az egyik a Fried-féle frailty fenotípust, a másik a Short Physical Performance Battery (SPPB) mérőrendszert alkalmazta. Emiatt a két vizsgálat közvetlen összehasonlíthatósága korlátozott.
A brit keresztmetszeti vizsgálatban a törékenység prevalenciája azok körében volt a legmagasabb, akiknek a természetes fogazata károsodott, és nem viseltek fogpótlást. A teljes protézist viselők törékenységi prevalenciája a károsodott természetes fogazatú személyekéhez volt hasonló. A japán, négyéves kohorszvizsgálatban a fogpótlás használata mellett alacsonyabb volt a törékenység esélye a követés során, míg a funkcionálisan elégtelen okklúzió és a fogpótlás hiánya magasabb kockázattal társult.
A két vizsgálatból származó, korrigálatlan adatok exploratív összevonása a fogpótlást használók körében alacsonyabb törékenységi esélyt jelzett: 𝑂𝑅=0,70, 95%-os konfidenciaintervallum: 0,50–0,98; 𝑝=0,04. A statisztikai heterogenitás mérsékelt volt (𝐼2=34%), de az eredmények értelmezését jelentősen korlátozza, hogy mindössze két tanulmány állt rendelkezésre. A fizikai funkcióra vonatkozó bizonyítékok bizonyosságát a szerzők alacsonynak minősítették.
A két vizsgálatban a fogpótlás-expozíció sem azonos módon szerepelt. Az egyikben részleges és teljes kivehető fogpótlásokat különítettek el, a másikban a protézis típusát nem részletezték. Egyik vizsgálat sem értékelte a fogpótlás állapotát. A kontrollcsoportok is különböztek: az egyik elemzés csökkent számú természetes foggal, de fogpótlás nélkül élő személyeket hasonlított a fogpótlást viselőkhöz, a másik funkcionálisan elégtelen okklúziójú és pótlást nem viselő betegeket vetett össze részben vagy teljesen fogatlan, protézist használó résztvevőkkel.
Az értelmezés korlátai
A szerzők a hipertóniát az idősebb, illetve már kardiovaszkuláris betegségben szenvedő populációkban klinikai kimenetelként kezelték. E megközelítés szerint a vérnyomás a betegellátás során rendszeresen követett és terápiásan befolyásolt paraméter, ezért nem kizárólag statikus kardiovaszkuláris kockázati tényezőként értelmezhető. Hasonlóan, a törékenységet nem prediszponáló kockázati tényezőnek, hanem a funkcionális hanyatlást és a betegségterhet tükröző klinikai kimenetelnek tekintették.
A feltételezett kapcsolatok hátterében a rágófunkció helyreállása, a megfelelő táplálékbevitel támogatása, valamint a szisztémás gyulladás csökkenése állhat. A forráscikk ezt lehetséges mechanizmusként említi, de nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy ezek a folyamatok magyarázzák a megfigyelt összefüggéseket. Ezzel szemben a nem megfelelően illeszkedő fogpótlások elősegíthetik a plakkfelhalmozódást és a mikrobiális diszbiózist, amelyek szisztémás gyulladással és a hipertónia kialakulásában szerepet játszó mechanizmusokkal hozhatók összefüggésbe.
A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy maga a fogpótlás okozza-e az alacsonyabb hipertónia- vagy törékenységi esélyt. A megfigyelt összefüggéseket részben olyan, nem vagy csak hiányosan kontrollált tényezők is magyarázhatják, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az egészségkereső magatartás, a táplálkozás, a komorbiditások, egyéb orális egészségi tényezők vagy pszichoszociális körülmények. A tanulmányok többsége kelet-ázsiai populációból származott, ami az eredmények más régiókra való általánosíthatóságát is korlátozza.
A szerzők szerint jól megtervezett, prospektív vizsgálatokra van szükség a fogpótlásos rehabilitáció és a kardiovaszkuláris, illetve funkcionális kimenetelek időbeli kapcsolatának tisztázására. A jövőbeli kutatásokban egységesen szükséges rögzíteni a fogpótlás típusát, illeszkedését, minőségét és viselésének időtartamát, továbbá következetesen mérni a klinikai kimeneteleket és korrigálni a fontos zavaró tényezőkre.
Forrás: Werdiningsih M, Weng EC, Hasegawa Y, Sta. Maria MT, Hori K, Nagasawa Y, Shinmura K. The Impact of Dental Prostheses in Patients With Cardiovascular Disease: A Scoping Review With Exploratory Analysis. International Dental Journal. 2026;76:109691. doi:10.1016/j.identj.2026.109691.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
