Címke: kardiovaszkuláris betegség

A szív- és érrendszeri betegségek növekvő globális terhe komplex, többszintű kockázatbecslést kíván, amely a hagyományos tényezőkön túlmutat.

Az aprocitentan már kiegészítő terápiaként elérhető, míg új szerek további lehetőségeket kínálnak a rezisztens hipertónia patomechanizmus-alapú kezelésében.

A 20–39 évesek körében nőtt a szív-érrendszeri betegségek aránya 1990–2023 között, bár a halálozás csökkent, társadalmi különbségekkel.

A MASLD során módosul a máj aminosav-anyagcseréje, ami hozzájárulhat inzulinrezisztencia, szív- és érrendszeri, illetve vesebetegségek kialakulásához.

A VICTORION-2 Prevent vizsgálat azt értékeli, hogy az inclisiran javítja-e a szív-érrendszeri kimeneteleket nagy kockázatú betegek statinkezelése mellett.

Ez a cikk áttekinti a sejtek öregedésének mechanizmusait, betegségeit, valamint a CAR-T terápia jelenlegi kutatását és klinikai kihívásait.

A krónikus gyulladásos bőrbetegségek emelkedő kardiovaszkuláris rizikót jelezhetnek, így a bőrtünetek korai felismerése kulcsfontosságú lehet.

A legújabb kutatások szerint az agy és a szív komplex, kölcsönösen befolyásoló rendszert alkotnak, ami új megközelítést igényel a betegségek vizsgálatában.

Az inkretinalapú elhízáskezelés sikerei új megvilágításba helyezték az obezitás kezelését, miközben a primer prevenció továbbra is kulcsfontosságú marad.

Egy friss, 2025-ös metaanalízis bizonyította a magnézium gyulladáscsökkentő hatását, és kiemelte a magnéziumsók biohasznosulásának klinikai jelentőségét.

Egy új tanulmány szerint 65 év feletti, magas vérnyomásos betegeknél a sztatinhasználat nem növeli a demencia vagy kognitív zavar kockázatát.

Szisztémás áttekintések szerint a PCSK9-gátlók segíthetnek csökkenteni az LDL-koleszterint és a nagyérbetegségek kockázatát perifériás artériás betegségben.

A nanoenzimek ígéretes terápiás lehetőségeket kínálnak kardiovaszkuláris betegségekben, ugyanakkor klinikai alkalmazásukat számos kihívás akadályozza.

Új kutatások rámutatnak, hogy a szív- és érrendszeri betegségek önmagukban is előmozdíthatják a daganatok megjelenését és előrehaladását.

A kardiovaszkuláris rizikó összefügghet az agyi öregedés ütemével, melyben az aorta tágulása és a carotisfal-vastagság kulcsszerepet játszhat.

A koppenhágai MRONJ-kohorsz vizsgálata szerint a kórkép kialakulásában főként a fogeltávolítás játszik szerepet, mely összetett kockázati profilt eredményez.

Egy dániai országos kohorszvizsgálat szerint a krónikus pancreatitis kimenetele időben változik, és hosszú távon a tüdőrák válik meghatározó halálokká.