Biológiai terápiák hatása plakkos psoriasisban és hidradenitis suppurativában szenvedő betegek mortalitására
A TriNetX valós életbeli egészségügyi adatbázisának retrospektív kohorszvizsgálata a plakkos psoriasis és a hidradenitis suppurativa összhalálozását vetette össze az általános populációéval, egymással, valamint a biológiai terápiában részesülő és nem részesülő betegcsoportokban.
Szisztémás következményekkel járó bőrgyógyászati kórképek
A plakkos psoriasis és a hidradenitis suppurativa (HS) krónikus gyulladásos betegségek, amelyekhez számos szisztémás társbetegség, köztük kardiovaszkuláris eltérés társulhat. A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy e két betegség milyen összhalálozási kockázattal jár az általános populációhoz képest, miként viszonyul egymáshoz a két kórkép halálozási kockázata, továbbá milyen összefüggés mutatható ki a biológiai terápia és a halálozás között.
A szerzők a TriNetX globális, együttműködésen alapuló valós életbeli adatbázis elektronikus egészségügyi adatainak retrospektív elemzését végezték. A hálózat 17 ország 131 egészségügyi szervezetének anonimizált és standardizált adatait tartalmazza, több mint 200 millió betegre vonatkozóan. A vizsgálatba 18 éves vagy idősebb személyek kerültek, a rendelkezésre álló adatok követési időszaka 2013 januárjától 2023 januárjáig terjedt.
Az expozíciós kohorszokba plakkos psoriasisban vagy hidradenitis suppurativában szenvedő betegek kerültek, akiknél a diagnózis első dokumentálását követő három hónapon túl legalább egy orvosi vizitet rögzítettek. A kontrollkohorszokat az első általános fizikális vizsgálat alapján definiálták; a kontrollszemélyeknél az indexeseményt megelőző legalább hat hónapban, majd azt követő három hónapon belül is szerepelnie kellett dokumentált orvosi vizitnek. A psoriasis-, illetve HS-kontrollcsoportból kizárták az adott betegség diagnózisával élő személyeket, valamint az indexesemény előtt elhunytakat.
A biológiai terápia kategóriájába a TNF-, IL-12/23-, IL-23- vagy IL-17-gátló kezelésben részesülők tartoztak.
Illesztett betegcsoportok, tízéves halálozási elemzés
A kutatók összesen tíz felnőtt kohorszt képeztek. A hidradenitis suppurativa kontrollcsoportjában 6 538 180, a psoriasis kontrollcsoportjában 6 514 482 személy szerepelt. Hidradenitis suppurativával 52 354 beteget azonosítottak, közülük 2434-en részesültek biológiai terápiában, 49 920-an nem. A plakkos psoriasisban szenvedő betegek száma 76 191 volt; közülük 10 545-en kaptak biológiai kezelést, 65 646-an nem.
A szelekciós torzítás mérséklése céljából a kohorszokat 1:1 arányú propensity score matching módszerrel illesztették. Az illesztési változók közé az életkor, a nem, a dohányzás, a diabetes mellitus, a dyslipidaemia, a hypertonia, a túlsúly és elhízás, a kardiovaszkuláris betegség, a tüdőembólia, a vénás thrombosis, az ischaemiás szívbetegség és a stroke tartozott. A szerzők a Charlson-féle komorbiditási indexet is meghatározták.
Az elsődleges végpont a bármely okból bekövetkező halálozás volt. Az indexeseménytől számított legfeljebb tízéves követési idő alatt relatív kockázatot (RR), hazard arányt (HR), 95%-os konfidenciaintervallumot, abszolút kockázatkülönbséget és Kaplan–Meier-alapú túlélési valószínűséget számítottak. A statisztikai szignifikancia határát p<0,01-ben határozták meg.
Az illesztés előtt a HS-kohorsz betegei fiatalabbak voltak, a nők aránya magasabbnak bizonyult, és metabolikus társbetegségeik gyakrabban fordultak elő, mint a psoriasis-kohorszban. Mindkét betegcsoportban több társbetegség szerepelt, mint az általános populációban. Az illesztés után a HS- és a psoriasis-kohorsz életkor, nem és a figyelembe vett társbetegségek szerint kiegyensúlyozottá vált: mindkét csoport 35 456 betegből állt, átlagéletkoruk 45,6 év volt.
A Charlson-féle komorbiditási index a HS-csoportban 0,68, a psoriasis-csoportban 0,54, a kontrollok között 0,30 volt.
Psoriasis: emelkedett összhalálozás
A plakkos psoriasisban szenvedők esetében az általános populációhoz viszonyítva szignifikánsan magasabb összhalálozási kockázatot észleltek. A relatív kockázat 2,25 volt (95%-os CI: 2,18–2,32), míg a hazard arány 2,02-nek adódott (95%-os CI: 1,95–2,08; log-rank p<0,0001). A tízéves követés végén becsült túlélési valószínűség a psoriasis-kohorszban 77,9%, a kontrollcsoportban 88,9% volt; az abszolút kockázatkülönbség 7,6%-ot tett ki (95%-os CI: 7,3–7,9%).
A biológiai terápiával kezelt psoriasis-betegek körében alacsonyabb halálozási kockázat mutatkozott, mint a biológiai kezelésben nem részesülő psoriasis-kohorszban. A relatív kockázat 0,76 volt (95%-os CI: 0,70–0,83), a hazard arány 0,62 (95%-os CI: 0,57–0,67; p<0,0001). A becsült túlélési valószínűség a biológiai terápiában részesülőknél 86,9%, a biológiai kezelés nélkülieknél 81,9% volt; az abszolút kockázatkülönbség –2,7%-nak bizonyult (95%-os CI: –3,4 és –1,9% között).
HS: magasabb hazard arány a psoriasisnál
Hidradenitis suppurativában az általános populációhoz képest ugyancsak emelkedett összhalálozási kockázat igazolódott. A relatív kockázat 2,25 (95%-os CI: 2,14–2,37), a hazard arány 2,28 (95%-os CI: 2,16–2,40; p<0,0001) volt. A becsült tízéves túlélési valószínűség a HS-kohorszban 84,8%, a kontrollcsoportban 93,1% volt; az abszolút kockázatkülönbség 4,5%-nak adódott (95%-os CI: 4,2–4,7%).
A HS-ben biológiai kezelésben részesülők körében szintén alacsonyabb halálozási kockázatot észleltek a nem kezelt HS-betegekhez képest. A hazard arány 0,62 volt (95%-os CI: 0,49–0,77; p=0,018), a relatív kockázat pedig 0,80 (95%-os CI: 0,65–0,99). A biológiai terápiával kezeltek becsült túlélése 88,9%, a nem kezelteké 85,4% volt. Az abszolút kockázatkülönbség –1,5%-nak bizonyult, 95%-os konfidenciaintervalluma azonban –2,9% és 0,1% között helyezkedett el.
A két betegség közvetlen összevetésében a hidradenitis suppurativa a plakkos psoriasisnál magasabb halálozási hazarddal társult: HR 1,16 (95%-os CI: 1,11–1,22; p<0,0001). A relatív kockázat ugyanakkor 1,01 volt (95%-os CI: 0,97–1,06), és nem ért el statisztikai szignifikanciát. A biológiai kezelésben részesülő alcsoportok összehasonlításakor a különbség kifejezettebbnek bizonyult: a HS-kohorszban a HR 1,45 (95%-os CI: 1,12–1,90; p=0,005), az RR 1,30 (95%-os CI: 1,00–1,68) volt a biológiai terápiával kezelt psoriasis-csoporthoz viszonyítva.
Az eredmények értelmezése
A többlethalálozás az életkorra, nemre és a fő kardiovaszkuláris társbetegségekre történt korrekció után is fennmaradt. A szerzők ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy a krónikus szisztémás gyulladás szerepet játszhat a psoriasisban és hidradenitis suppurativában megfigyelhető többlethalálozásban.
A TriNetX adatbázis nem tartalmazott közvetlen, a betegség aktivitására vonatkozó változókat, ezért a biológiai terápiát a közepesen súlyos–súlyos betegség indirekt jelzőjeként használták. Annak ellenére, hogy a biológiai kezelésben részesülők feltehetően súlyosabb betegségű betegek voltak, halálozási kockázatuk alacsonyabbnak bizonyult a biológiai terápiában nem részesülőkéhez képest. Az összefüggés psoriasisban kifejezettebb volt, mint HS-ben.
Az eredmények nem igazolják, hogy a biológiai terápia közvetlenül csökkenti a mortalitást. A szerzők szerint nem mért zavaró tényezők is alakíthatták az eredményeket: ilyen lehet a magasabb színvonalú vagy könnyebben hozzáférhető ellátás, a gyakoribb betegkövetés, a szocioökonómiai háttér, a diagnóziskésés, az egyenlőtlen terápiás hozzáférés és az adherencia. HS-ben a kevésbé kifejezett összefüggés hátterében az általánosságban alacsonyabb terápiás hatékonyság, a kezeléshez való későbbi hozzáférés vagy a nagyobb komorbiditási teher is állhat.
A retrospektív vizsgálati elrendezés mellett korlátozta az eredmények értelmezését, hogy nem állt rendelkezésre adat a betegség klinikai súlyosságáról, az egyes halálokokról, a pontosan alkalmazott biológiai készítményekről, a szocioökonómiai tényezőkről és a kezeléshez való hozzáférésről. A szerzők ezért korlátozottnak tekintik az eredmények általánosíthatóságát, és nem állítanak fel oksági kapcsolatot a biológiai kezelés és az alacsonyabb halálozási kockázat között.
Forrás: Rivera-Díaz R, Joven B, Gotor-Rivera A, Hernández J. Mortality Outcomes in Patients With Plaque Psoriasis and Hidradenitis Suppurativa: The Role of Biologic Therapy. Actas Dermo-Sifiliográficas. 2026;117:104525. doi:10.1016/j.ad.2025.104525.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
