Probiotikummal kiegészített tápszer hatásossága a krónikus hasmenés kezelésében 6–43 hónapos gyermekeknél: randomizált, kontrollált vizsgálat eredményei
Kínai kutatók randomizált, nyílt elrendezésű, kontrollált vizsgálatban hasonlították össze a Bifidobacterium breve-vel dúsított és az azonos alapösszetételű, probiotikummentes tápszer hatását 6–43 hónapos, krónikus hasmenésben szenvedő gyermekeknél. A klinikai végpontok mellett a széklet mikrobiota-összetételének változását is elemezték.
A Bifidobacterium breve-t tartalmazó tápszerrel kezelt 6–43 hónapos gyermekeknél egy hét után magasabb volt a klinikai gyógyulási arány, és rövidebb ideig tartott a hasmenés, mint az azonos alapú, probiotikumot nem tartalmazó tápszert fogyasztó kontrollcsoportban. A randomizált vizsgálatban a probiotikumos csoportban a kezelés után több baktériumtaxon relatív abundanciája emelkedett, köztük a bevitt B. breve-é is, miközben az Escherichia-Shigella relatív gyakorisága nem csökkent.
Krónikus hasmenéses gyermekek vizsgálata
A kutatást két kínai intézményben, Shantou városában végezték. A vizsgálatba 160, 6–43 hónapos gyermeket vontak be, majd rétegzett blokkos randomizációval két, egyaránt 80 fős csoportba osztották őket. A bevonás időszaka a közlemény szerint 2024. december 31. és 2025. február 28. közé esett.
A beválasztás feltétele a legalább négy hete fennálló, naponta legalább háromszori laza vagy folyékony széklet volt. A gyermekeknél hányás vagy hasi fájdalom is előfordulhatott, de általános állapotuknak megfelelőnek kellett lennie, súlyos dehidráció és szisztémás toxicitás nélkül.
A vizsgálatból kizárták azokat, akiknél invazív fertőzésre utaló véres széklet vagy magas láz állt fenn, továbbá az ismert vagy feltételezett tehéntejfehérje-allergiában, coeliakiában vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedőket. Nem vehettek részt a vizsgálatban a súlyos laktózintoleranciában, súlyos malnutritióban vagy növekedést befolyásoló szisztémás betegségben szenvedő gyermekek sem. Kizárási kritérium volt az antibiotikumok, probiotikumok vagy más mikroökológiai készítmények alkalmazása a beválasztást megelőző két hétben.
A közlemény szerzői a vizsgált betegcsoportot a dysbiosissal összefüggő krónikus hasmenés klinikai fenotípusaként írták le. A dysbiosist a bélökoszisztéma strukturális és funkcionális egyensúlyvesztéseként határozták meg, amelyet a mikrobiális diverzitás csökkenése, kedvező kommenzális baktériumok fogyatkozása és potenciális pathobionták felszaporodása jellemezhet. A dysbiosist azonban nem igazolták szekvenálással a beválasztás feltételeként.
Az intervenció és a végpontok
Mindkét csoport azonos, harmadik korcsoport számára készült, tehéntej-alapú gyermektápszert kapott egy hónapon keresztül. Az intervenciós csoport napi adagja 10 milliárd telepképző egységnyi Bifidobacterium breve-t is tartalmazott; a kontrolltápszerből ez a baktériumtörzs hiányzott. A két készítmény fehérje-, energia- és mikrotápanyag-összetétele azonos volt, a szerzők szerint külső megjelenésük, állaguk és ízük sem különbözött.
A vizsgálat nyílt elrendezésű volt a résztvevők, gondozóik és a vizsgálóhelyi kutatók számára. A székletminták 16S rRNS-szekvenálását végző laboratóriumi személyzet azonban nem ismerte a kezelési besorolást, és a végső statisztikai elemzést is független kutató végezte kódolt adatbázison.
A résztvevőknek az adott tápszert egy hónapon át fő tejforrásukként kellett fogyasztaniuk. Az adherenciát gondozói naplóval és a fel nem használt tápszer mennyiségének ellenőrzésével követték. A megfelelő együttműködés feltétele a napi előírt mennyiség legalább 80%-ának, minimum 320 ml-nek az elfogyasztása volt.
Az elsődleges végpont az egyhetes klinikai gyógyulási arány volt. Gyógyultnak azt a gyermeket tekintették, akinél a Bristol Székletforma Skála alapján a kezelés hetedik napján 3-as vagy 4-es típusú székletet dokumentáltak. A másodlagos végpontok közé a hasmenés megszűnéséig eltelt idő, a székletmikrobiota összetételének változása és a nemkívánatos események tartoztak.
Magasabb egyhetes gyógyulási arány
A hatásossági elemzésbe végül 129 gyermek került: 53 az intervenciós, 76 a kontrollcsoportból. Az intervenciós karban 27 résztvevő esett ki a végső elemzésből — 17-en az elégtelen adherencia miatt hagyták abba a beavatkozást, tízen elvesztek a követés során. A kontrollcsoportból négy gyermek került ki az elemzésből: ketten megszakították a részvételt, ketten pedig elvesztek a követés során.
Az intervenciós csoportban 53 gyermek közül 20-nál, vagyis 37,7%-nál állt helyre a széklet konzisztenciája az első hét végére. A kontrollcsoportban 76-ból 15 gyermek, azaz 19,7% teljesítette ugyanezt a klinikai végpontot. A gyógyulás relatív kockázata a B. breve-t tartalmazó tápszer javára 1,91 volt (95%-os konfidenciaintervallum [CI]: 1,08–3,38; p=0,013).
A szerzők az abszolút kockázatkülönbséget 0,18-nak adták meg, amely hozzávetőlegesen hatos kezelendő betegszámnak felel meg egy további kedvező kimenetel eléréséhez. Ez a számítás a vizsgált populációban, a meghatározott egyhetes klinikai végpontra vonatkozott.
A többváltozós logisztikus regressziós modellben korrigáltak több kiindulási tényezőre, így az életkorra, nemre, testhossz- és testtömeg szerinti Z-pontszámra, családi jövedelemre, aktuális egészségi állapotra, napi székletürítések számára, étvágy- és tejfogyasztás-változásra, valamint az étrend típusára. A korrigált elemzésben a probiotikummal dúsított tápszert kapó csoportban 3,40-szeres volt a klinikai hatásosság esélye a kontrollhoz képest (OR: 3,40; 95%-os CI: 1,41–8,22; p=0,006).
Rövidebb tüneti időtartam
A hasmenés megszűnéséig eltelt medián idő az intervenciós csoportban 14 nap, a kontrollcsoportban 21 nap volt. A szerzők Cox-féle proporcionális hazard modellben is elemezték az időfüggő kimenetelt, a korábbiakban felsorolt kiindulási tényezők figyelembevételével.
Az intervenciós csoportban a tartósan fennálló hasmenés hazardja 66%-kal alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoportban: a hazardráta 0,34-nek bizonyult (95%-os CI: 0,21–0,53; p<0,001). A szerzők ezt a tüneti javulás gyorsabb bekövetkezéseként értékelték.
A protokoll szerinti elemzésben — amely azoknak a gyermekeknek az adatait foglalta magában, akik a vizsgálati tápszer legalább 75%-át elfogyasztották — az elsődleges elemzéssel azonos hatásméreteket közöltek. A kutatók ezt eredményeik konzisztenciájaként értelmezték.
Mikrobiom-változások és korlátok
A székletmintákat a kezelés megkezdésekor, majd egy hónappal később gyűjtötték, és 16S rRNS-génszekvenálással elemezték. A két csoport kiindulási mikrobiota-profilja nem különbözött szignifikánsan sem a Shannon-diverzitási index, sem a Chao1-fajgazdagsági index alapján. A Bray–Curtis-távolságon alapuló főkoordináta-analízis sem jelzett szignifikáns eltérést a kezelés előtti mikrobiota-közösségek között.
A beavatkozás utáni csoportban a Shannon- és a Chao1-index szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az intervenció előtti mintákban, és a kontrollcsoport kezelés utáni mintáihoz képest is kisebb diverzitás és fajgazdagság mutatkozott. A közösségszerkezeti különbség az intervenció előtti és utáni minták között statisztikailag szignifikáns volt; az intervenció utáni és kontroll utáni csoport összevetésében ugyancsak kimutatható, de kis hatásméretű eltérés adódott.
A LEfSe-elemzés szerint az intervenció után nagyobb relatív abundanciában volt jelen a Bifidobacterium nemzetség, valamint egyes Clostridium és Streptococcus fajok. A kontrollcsoporthoz viszonyítva az intervenció utáni mintákban dúsult a Bifidobacterium breve, a Bacteroides eggerthii, a Parabacteroides distasonis és az Enterococcus faecalis. A B. breve volt az intervenció utáni csoportot leginkább elkülönítő taxon.
A beavatkozás után az Escherichia-Shigella továbbra is nagy relatív gyakorisággal volt jelen, és az Escherichia-Shigella flexneri relatív abundanciája is magas volt. A tanulmány eredményei tehát nem támasztják alá, hogy az intervenció az Escherichia-Shigella visszaszorításával fejtette volna ki hatását. A szerzők hipotézise szerint a klinikai javulással inkább a kedvező kommenzális taxonok feldúsulása és a bélmikrobiota funkcionális egyensúlyának helyreállása függhetett össze, de ennek közvetlen igazolására nem végeztek metabolomikai vagy gyulladásos biomarker-vizsgálatokat.
A vizsgálat korlátai közé tartozott a nyílt elrendezés, a csoportok közötti számottevő különbség a kiesési arányban — 33,8% az intervenciós és 5,0% a kontrollcsoportban —, a viszonylag kis elemszám, valamint az egy hónapos utánkövetés. Súlyos nemkívánatos eseményt a heti követés során nem rögzítettek, ugyanakkor a szerzők kiemelték, hogy a 129 fős minta és a rövid utánkövetés nem elegendő a ritka vagy hosszú távon jelentkező biztonságossági kimenetelek megítélésére.
Forrás: Ji F, Wang Y, Lu C, Tang Q, et al. Efficacy of probiotic-supplemented formula in treating chronic diarrhea in children aged 6–43 months: evidence based on a randomized controlled trial. Gut Pathogens. 2026;18:55. doi:10.1186/s13099-026-00822-8.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült, majd szerkesztőségünk áttekintette, korrigálta és jóváhagyta. A hivatkozott forrásokat szerkesztőségünk választotta, és a tartalom pontosságának, időszerűségének biztosítása érdekében a szöveget az eredeti forrással összevetette.
