A Bacillus clausii hatásossága az antibiotikum-asszociált hasmenés és a gasztrointesztinális tünetek megelőzésében: szisztematikus áttekintés

Az antibiotikumok okozta bélmikrobiom-változásokhoz kapcsolódó hasmenés az antibiotikum-kezelés egyik gyakori nemkívánatos hatása. A tünet a kezelés első adagjától kezdődően, az antibiotikum elhagyása után akár két hónapig is jelentkezhet. Az áttekintett közlemény szerzői szerint az antibiotikumot szedők 5–35%-át érintheti, és az esetek 15–25%-ában Clostridioides difficile áll a háttérben.

A 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés a spóraképző Bacillus clausii O/C, N/R, SIN és T törzsek szerepét értékelte az antibiotikum-asszociált hasmenés (AAD) prevenciójában. A szerzők három, klinikailag értékelhető vizsgálat eredményeit foglalták össze: két felnőtteken végzett, placebo-kontrollos randomizált vizsgálatot, valamint gyermekek három kontrollált vizsgálatának összevont elemzését. Az eredmények a hasmenés kockázatának csökkenésére, továbbá egyes gastrointestinalis panaszok – elsősorban hányinger és epigastrialis fájdalom – mérséklődésére utalnak, ugyanakkor az evidenciabázis korlátozott.

A bélmikrobiom védelmének lehetősége

Az antibiotikum-kezelés megváltoztathatja a normál bélflóra összetételét, gyengítheti a bélbarriert, és elősegítheti patogén vagy opportunista mikroorganizmusok kolonizációját. Ennek következménye lehet a gyakoribb, híg székletürítés, valamint más emésztőrendszeri tünetek kialakulása.

A B. clausii O/C, N/R, SIN és T törzsei spóraképző probiotikumok. A közlemény szerint ellenállnak a gyomorsavnak, az epesóknak és számos, a klinikumban alkalmazott antibiotikumnak. A szerzők az emésztőrendszerbe jutó spórák túlélőképességét, a bélhámhoz való tapadást, a mucintermelés fokozását, a bélpermeabilitás csökkentését, antimikrobiális peptidek termelését, valamint immunmoduláló tulajdonságokat emelik ki lehetséges hatásmechanizmusként.

Az áttekintés ugyanakkor nem saját primer mechanisztikus vizsgálatok alapján értékelte ezeket a feltételezett hatásokat. Fő kérdése az volt, hogy az adott, pontosan definiált törzskombináció klinikailag csökkenti-e az antibiotikum-kezeléshez társuló hasmenést, hasi diszkomfortot vagy fájdalmat, hányingert és hányást.

Felnőttek H. pylori eradikációs kezelésében

Az egyik bevont randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 130, 18–65 év közötti felnőtt részesült Helicobacter pylori eradikációs kezelésben Olaszországban. A betegek egy héten keresztül naponta kétszer clarithromycint 500 mg, amoxicillint 1 g és rabeprazolt 20 mg kaptak. A probiotikus csoport emellett két héten át napi 6 × 10⁹ CFU B. clausii készítményt kapott, míg a kontrollcsoport placebo-kezelésben részesült.

Az első héten a hasmenés előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt a B. clausii-t kapó betegeknél: 29,2%, szemben a placeboág 47,7%-os arányával. Ez 39%-os relatív kockázatcsökkenésnek felelt meg (RR: 0,61; 95%-os CI: 0,39–0,97; p = 0,030). A probiotikumot szedők körében az első héten több hasmenésmentes napot is dokumentáltak.A második héten a hatás a per-protocol elemzésben fennmaradt (RR: 0,25; 95%-os CI: 0,07–0,84), az intention-to-treat elemzésben azonban már nem érte el a statisztikai szignifikanciát (RR: 0,38; 95%-os CI: 0,14–1,02). A hányás, hányinger és étvágytalanság tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség a csoportok között. Az epigastrialis fájdalom gyakorisága viszont a második hétre alacsonyabbnak bizonyult a probiotikus csoportban (RR: 0,50; 95%-os CI: 0,25–0,98). A nemkívánatos események enyhék voltak, és a vizsgálók nem hozták őket összefüggésbe a probiotikummal.

Egy korábbi, 120 felnőttet bevonó, azonos eradikációs sémát alkalmazó randomizált vizsgálat hasonló eredményeket adott. A napi 6 × 10⁹ CFU dózisú B. clausii az első héten csökkentette a hasmenés relatív kockázatát (RR: 0,33; 95%-os CI: 0,13–0,85) és a hányingerét (RR: 0,50; 95%-os CI: 0,28–0,89). A hányingerre gyakorolt kedvező hatás a második héten is megmaradt. Ebben a vizsgálatban sem jelentettek jelentős, a probiotikumhoz köthető nemkívánatos eseményt.

Gyermekeknél mért eredmények

A gyermekpopulációra vonatkozó adatokat három korábbi kontrollált vizsgálat összevont elemzése szolgáltatta. A vizsgálatokban összesen 435, 3 hónapos és 14 éves kor közötti gyermek szerepelt. A résztvevők különböző fertőzések – légúti, húgyúti, tonsillaris, fül- és bőrfertőzések – miatt kaptak antibiotikumot. Az alkalmazott szerek között ampicillin, tiamfenikol, erythromycin, tetracyclin, penicillin és cefalosporin is szerepelt.

A probiotikus csoportban 218 gyermek kapott antibiotikumot B. clausii kiegészítéssel, a kontrollcsoport 217 tagja antibiotikum-kezelésben részesült, de probiotikumot nem kapott. Az AAD incidenciája a B. clausii csoportban 1,8%, a kontrollágon 6,5% volt; a különbség statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (p = 0,017).

Az összevont elemzés jelentőségét árnyalja, hogy az egyes alapvizsgálatok külön-külön nem mutattak szignifikáns eltérést a csoportok között. További korlátozást jelent, hogy az egyik, 323 gyermeket érintő vizsgálat publikálatlan adatként szerepelt az elemzésben.

Az evidencia korlátai

A szerzők hat elektronikus adatbázisban végzett keresése kezdetben 62 hivatkozást azonosított. A duplikátumok eltávolítása után 51 rekordot szűrtek, 15 teljes szövegű publikációt értékeltek, végül három, érdemi klinikai adatot közlő vizsgálat került a kvalitatív szintézisbe. A heterogén populációk, antibiotikum-kezelések és végpontok miatt a szerzők saját metaanalízist nem készítettek.

A bevont felnőttvizsgálatok Olaszországban zajlottak, ezért az eredmények más földrajzi, illetve egészségügyi környezetben való általánosíthatósága bizonytalan. A rendelkezésre álló közvetlen bizonyítékok főként H. pylori eradikációban részesülő felnőttekre, valamint különféle antibiotikumokat kapó gyermekekre vonatkoznak; ezekből nem lehet minden antibiotikum-kezelési helyzetre egységes következtetést levonni.

A közleményben bemutatott vizsgálatok gyermekek esetében napi ${}^{10⁹}$CFU, serdülők és felnőttek esetében napi 6×10⁹ CFU dózist alkalmaztak, legfeljebb 14 napig. A szerzők hangsúlyozzák, hogy AAD-prevencióban továbbra sincs egységes, specifikus dózisajánlás, ezért nagyobb, jól tervezett, változatos populációkat bevonó randomizált vizsgálatok szükségesek.

Forrás: Abreu AT, Vázquez Frías R, Boggio Marzet C, et al. Effectiveness of Bacillus clausii (O/C, N/R, SIN, T) in the Prevention of Antibiotic-Associated Diarrhea and Gastrointestinal Symptoms: A Systematic Review. Antibiotics. 2025;14:439. doi:10.3390/antibiotics14050439.