Címke: mikrobiom

Az oszteoporózis kialakulása összetett, a bélmikrobiom, immunrendszer és neuroendokrin folyamatok együttes szerepét hangsúlyozzák az új kutatások.

A Crohn-betegség kezelésében hangsúlyossá vált a biomarker-alapú, célzott terápia, a progresszív bélkárosodás megelőzésére fókuszálva.

Új adatok szerint a nőgyógyászati daganatok kialakulásában a genetikai és hormonális tényezők mellett a mikrobiom egyensúlyzavara is szerepet játszhat.

A bél magnéziumszintjének életkorral való csökkenése kulcsszerepet játszhat a barrierfunkció romlásában és a gyulladásos sérülékenységben.

Egy új kutatás szerint két bélbaktérium közvetlen szerotonintermelése befolyásolhatja a bélmotilitást és az IBS mikrobiomális mechanizmusait.

Egy svéd kutatás szerint bizonyos orális antibiotikumok használata akár 4–8 évvel később is tartósan csökkentheti a bélmikrobiom diverzitását.

Az allergiás rhinitisben funkcionális székrekedéstől szenvedő gyermekek bélmikrobiomja és széklet metabolitjai jelentősen eltérnek a társaikétól.

Az IBD immunpatogenezisét meghatározó metabolitok, mint az SCFA-k, triptofán-származékok és másodlagos epesavak, kulcsszerepet töltenek be a Treg/Th17 szabályozásban.

Genetikai alapú kutatások igazolják, hogy a bélmikrobiom egyes részei immunválaszok révén befolyásolhatják a demenciakockázatot.

A bél–bőr tengely szerepe atópiás dermatitis, psoriasis és hidradenitis suppurativa esetén eltérő; leggyakoribb változás a bélmikrobiom diverzitásának csökkenése.

A COPD világszerte 400–600 millió embert érint, vezető halálok, és az innovatív, integrált kutatási szemlélet kulcsfontosságú a terápiás előrelépéshez.

Az allergiás rhinitis jelentős egészségügyi és gazdasági terhet jelent, új kutatások a bélmikrobiom szerepét hangsúlyozzák a jövő kezeléseiben.

Az éjszakai műszak hosszú távú hatásai jelentős gasztrointesztinális terhet okozhatnak, főleg irritábilis bél és funkcionális diszpepszia formájában.

Az atópiás dermatitis célzott gyógyszeres kezelése új lehetőségeket nyitott, amelyek a biomarkerek változásán keresztül klinikai hatékonyságot mutatnak.

A daganatos szövetekben jelen lévő mikrobiom egyre inkább a karcinogenezis, progresszió és terápia meghatározó tényezőjeként kerül előtérbe.

Az epesavak ma már nemcsak az emésztéshez, hanem a gazdaszervezet anyagcseréje, immunitása és bélmikrobiomja közötti jelátvitelhez is alapvetőek.

A szájüregi mikrobiom egyensúlyzavara szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában, főként a neuroinflammáció erősítésével.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) komplex, multifaktoriális eredetű funkcionális bélbetegség, amely világszerte 3–5%-ot érint, és jelentős életminőség-csökkenést okoz.

A Parkinson-kór a legfrissebb tudományos áttekintés szerint egy komplex, rendszerszintű folyamat, amely a bélflórától a vörösvértesteken át a vesékig terjedően több szervrendszert érint. A patomechanizmus, a rizikófaktorok és a terápiás célpontok újszerű, interdiszciplináris megközelítése új utakat nyithat meg a megelőzés és a kezelés terén.

Ez az áttekintés felvázolja a jelenlegi IBD diagnosztikai és terápiás paradigmákat, kiemelve a gyulladásos tünetek kezelésére irányuló folyamatos hangsúlyt és a kuratív beavatkozások hiányát.

A bélmikrobiom szerepét a krónikus neuropátiás fájdalom keletkezésében, fennmaradásában és enyhítésében egyre több kutatás igazolja.

Az irritábilis bél szindróma immunológiai hátterét a bélmikrobiom, a bélnyálkahártya és a bél–agy tengely összefüggései alakítják.

Azt vizsgálják, hogy bizonyos, az emésztőrendszerben élő baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását.

A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát - derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.