Az éjszakai műszak a bél-agy tengely zavarainak kockázatát is számottevően növeli
Egy ausztrál–brit keresztmetszeti vizsgálat szerint az éjszakai műszakban dolgozóknál az irritábilis bél szindróma és a funkcionális diszpepszia előfordulása többszöröse az általános populációban mérteknek. A megfigyelés arra utal, hogy a cirkadián ritmus tartós felborulása nemcsak alvás- és teljesítményproblémákkal, hanem számottevő gasztrointesztinális teherrel is jár.
Feltűnően magas prevalencia
A Clinical Gastroenterology and Hepatology folyóiratban közölt kutatás 392, rendszeresen éjszakai műszakot teljesítő munkavállaló adatait értékelte az Egyesült Királyságban és Ausztráliában. A felmérés alapján a vizsgálati populáció 21%-a teljesítette az irritábilis bél szindróma, 30%-a pedig a funkcionális diszpepszia diagnosztikus kritériumait, miközben az érintettek közel egynegyedénél a két kórkép egyidejűleg is jelen volt.
A közlemény ezeket az arányokat az általános populációban leírt előfordulással vetette össze: ott az IBS prevalenciája 4%, a funkcionális diszpepsziáé 7%. A vizsgálat értelmezése szerint az éjszakai műszakban dolgozók körében mért gyakoriság így hozzávetőleg három-ötszörös többletterhelést jelez.
A cirkadián rendszer felborulása
A cikk hangsúlyozza, hogy az emberi szervezet működését alapvetően a nappal–éjszaka ciklus szervezi. Éjszaka a fiziológiás emésztés lassabb, a hormonális szabályozás és a gastrointestinalis motilitás cirkadián mintázatot követ, miközben a bélmikrobiom működése is 24 órás ritmushoz igazodik.
Az éjszakai munkarend több ponton zavarja meg ezt a szabályozást. A közlemény szerint a cirkadián deszinkronizáció mellett módosulhat a bélmotilitás, fokozódhat a visceralis szenzitivitás, változhat a bélbarrier funkciója és a mikrobiom összetétele, továbbá a hiányos vagy rossz minőségű alvás erősítheti a fájdalomészlelést és a stresszjelátvitelt. Mindezt tovább terhelheti a rendszertelen étkezés, mivel az éjszakai munkavégzéshez gyakrabban társul nassolás, mint strukturált étkezési ritmus.
A szerzők értelmezése szerint ezek a mechanizmusok együttesen kedveznek az IBS és a funkcionális diszpepszia tüneteinek megjelenésének, illetve súlyosbodásának. A váltott műszakban dolgozóknál a probléma még kifejezettebb lehet, mert a biológiai óra alkalmazkodására a nappali és éjszakai periódusok közötti gyakori váltás mellett nincs valódi lehetőség.
A tüneteken túlmutató következmények
A cikk külön kitér arra, hogy az IBS és a funkcionális diszpepszia nem szűkíthető pusztán emésztőszervi panaszokra. Ezek az állapotok ronthatják a koncentrációt, az alvást, a társas működést, a mentális állapotot és a munkateljesítményt, valamint súlyosabb depresszióval, szorongással, stresszel, gyakoribb gyógyszerhasználattal és fokozott ételkerüléssel is összefügghetnek.
A vizsgálat szerint azoknál a dolgozóknál, akik megfeleltek az IBS vagy a funkcionális diszpepszia kritériumainak, az életminőség-értékek összességében alacsonyabbak voltak, mint a tünetmentes csoportban. A szerzők további fontos megfigyelése, hogy a megkérdezettek több mint fele saját megítélése szerint az éjszakai műszak hatására kifejezettebb gyomor-bélrendszeri tüneteket tapasztalt, 16% pedig már azt is fontolóra vette, hogy emiatt felhagy az éjszakai munkával.
Ez a munkaszervezés szempontjából sem közömbös adat, különösen azokban az ágazatokban, ahol az éjszakai jelenlét alapvető – így az egészségügyben, a sürgősségi szolgálatoknál, a vendéglátásban, a biztonsági szektorban, a bányászatban vagy a gyártásban.
Nem az étrend összetétele tűnik döntőnek
A vizsgálat egyik figyelemre méltó eleme, hogy a szerzők részletesen megvizsgálták az étrendi mintázatokat is. Az energiafelvétel, a makrotápanyag-arányok, a rostbevitel, valamint a fermentálható szénhidrátokhoz, azaz FODMAP-okhoz kapcsolódó tényezők elemzése alapján nem mutatkozott érdemi különbség a bél-agy interakciós zavarokkal élő és az ilyen zavarok nélküli éjszakai dolgozók között.
A közlemény ebből azt a következtetést vonja le, hogy a probléma súlypontja kevésbé az elfogyasztott táplálék típusában, inkább a természetes biológiai ritmussal ellentétes munkavégzés komplex fiziológiai terhelésében kereshető. Ez a megállapítás klinikai szempontból azért lényeges, mert a pusztán dietetikai megközelítés önmagában aligha ad teljes választ az érintettek panaszaira.
Integrált támogatásra utaló eredmények
A szerzők szerint az eredmények az eddigieknél átfogóbb megközelítést indokolnak.
A javasolt támogatási elemek között szerepelnek:
- a bélfókuszú szorongást célzó pszichológiai stratégiák
- a bizonyítékokon alapuló étrendi tanácsadás
- az étkezési időzítés személyre szabott alakítása,
- a stressz- és alvástámogatás.
Munkahelyi oldalon a közlemény megemlíti:
- a védett szünetidőket
- megfelelő étkezési lehetőségek biztosítását,
- olyan beosztási megoldásokat, amelyek mérséklik a nappali és éjszakai műszakok közötti gyakori átfordulást.
A cikk megfogalmazása szerint ez volt az első olyan vizsgálat, amely korszerű diagnosztikus eszközökkel, több iparág bevonásával mérte fel az éjszakai műszakban dolgozók gasztrointesztinális zavarainak gyakoriságát.
Az összkép ennek megfelelően egyértelmű: az éjszakai munkavégzéshez társuló bélpanaszok gyakoriak, klinikailag jelentősek, és a foglalkozás-egészségügyi gyakorlatban könnyen rejtve maradhatnak. A következő lépést a célzott intervenciók kidolgozása jelentheti, a kronobiológiai szempontokat figyelembe vevő étkezéstervezéstől a pszichológiai támogatáson át a munkahelyi szabályozás módosításáig.
Jessica Biesiekierski: Study finds night-shift workers experience gut disorders at far higher rates, 2026. január 7.; a közleményben hivatkozott eredeti tanulmány: Camille Pennaneach és mtsai: High Prevalence of Disorders of Irritable Bowel Syndrome and Functional Dyspepsia in Night Shift Workers: A Cross-sectional Study in Australia and the United Kingdom, Clinical Gastroenterology and Hepatology (2025), DOI: 10.1016/j.cgh.2025.11.019.
